[Early Modern Literary Studies: http://www.chass.utoronto.ca/emls/emlshome.html]

A reneszánsz kora iránt érdeklődők nem panaszkodhatnak igazán, bőséges forrásból lehet a téma bármely területén anyagot találni. Az internetes keresőkben beírva sokkal inkább az elveszettség érzése keríti hatalmába a kutakodót. Elképesztő mennyiségű honlapot kapunk akár a reneszánsz kultúra (kb. 6 millió találat), akár csak Shakespeare (kb. 47 millió találat) nevének beírásakor. Ez még akkor is igaz, ha a témakört szűkítjük, és mondjuk csak a reneszánsz testábrázolás vagy konkrétan a reneszánsz és az anatómia kapcsolata iránt érdeklődünk. (Ekkor persze még mindig beleszaladhatunk abba a bosszantó eredménybe, hogy állandóan Gray anatómia könyvét – Gray’s Anatomy – dobja ki a kereső, úgy kell annak, aki ezzel a perverz témával foglalkozik, de edzettek vagyunk, és tovább keresünk.) Sokszor azonban a jobb találatok is meglehetősen felületes képet adnak a korszakról, az alapvető általános információkat gyűjtik össze, így egy idő után úgy érezzük, újdonságokat vagy legalábbis komoly háttéranyagot már kevés oldal tartalmaz. A helyzet persze nem teljesen reménytelen. Az igazán igényes, tudományos munkához javasolnám a Sheffield Hallam Egyetem és a Toronto Egyetem közreműködésével létrehozott Early Modern Literary Studies évente három alkalommal megjelenő folyóiratát a http://www.chass.utoronto.ca/emls/emlshome.html címen. A kizárólag elektronikus formában megjelenő folyóirat honlapja ráadásul igazi kincseket rejt a türelmes és érdeklődő olvasó számára.

A honlap célja a kora modern angol irodalom, kultúra és nyelv minden területének tudományos szempontból történő lefedése, és ez alatt valóban sokszínű témákat kell értenünk. Zene, film, vallás, földrajz, színháztörténet, történelem mind-mind témái az itt található cikkeknek, vagy legalábbis rendszerezi az ezekkel foglalkozó linkeket. A lap szerkesztője Matthew Steggle, a társszerkesztők között találjuk Lisa Hopkins, W. L. Godshalk, Stephel Orgel vagy Gordon Campbell nevét, és megnyugszunk, az oldal jó kezekben van.

A lap külalakja mindenekfelett láthatóan és egyértelműen az információ közlését és elérhetőségét helyezi előtérbe, szimpla fehér háttérrel és a logóval megjelenítve az egyes oldalakat, és mellőzve a felesleges sallangokat (színes gördítősávok, kiegészítő információk, képek, egyéb hirdetések, más linkek). Mégis minden, a reneszánsz témával kapcsolatban felmerülő kérdésre találhatunk választ, logikus és hihetetlenül rendezett formában. A rendezettség olyannyira tettenérhető, hogy a cikkek több linkről is megközelíthetőek, anélkül, hogy elveszettnek éreznénk magunkat, és egyúttal szükségtelenné teszi az ide-oda lépegetést a linkek között. Mint ahogy az egész honlapon, a rendező elv az olvasóbarát csoportosítás és kezelhetőség, megőrizve egyúttal a gyors információszerzés lehetőségét is.

A főoldalon az aktuális mellett az utóbbi 3 szám gyors elérésére is lehetőség van, a folyóiratokban megszokott cikkek, recenziók és színházi előadások recenziója felosztásban. Ezen túl az ‘Archive’ menüpont alatt megtalálható az összes szám 1995-ig visszamenőleg (innen is elérhetőek a 2007-es számok), és ami az olvasó/kutakodó számára sokkal fontosabb, más online folyóiratokhoz képest kellemes csalódás éri az olvasót. A címek nem csak mézesmadzag módjára bedobott, az olvasót felajzó, de valódi tartalmat nélkülöző cikkcímek, ahogy sok honlap esetében tapasztalhatjuk – itt pontosan az ellenkezője történik: a régebbi számok esetében az összes archív szám minden egyes cikke lehívható, olvasható, kinyomtatható.

A főoldalon lejjebb érve egyre érdekesebb lesz a folyóirat, bár ez a szerény ‘Browse: Special Issues’ címből elsőre nem látszik. Ebben a menüpontban korábbi tematikus számok cikkeit gyűjtötték össze, olyan gyöngyszemekkel találkozhatunk, mint a Richard Helgerson és Joanne Woolway Grenfell által szerkesztett 1998. szeptemberi 3. számú kiadás, mely az irodalom és a földrajz összefüggésében írott cikkeket foglalja egybe (Literature and Geography. Richard Helgerson and Joanne Woolway Grenfell, eds. (September, 1998)). Ugyanitt találkozunk az irodalom és teológia (Wrestling with God: Literature and Theology in the English Renaissance, Essays to Honour Paul Grant Stanwood. Mary Ellen Henley and W.Speed Hill, with R.G.Siemens, eds. (May, 2001), a szubjektum (Constructions of the Early Modern Subject. Paul Dyck and Matthew Martin, eds. (January, 2002) vagy filmek témakörében írott számokkal (Shakespeare on Screen. Michael Best, Lisa Hopkins and R.G. Siemens, eds. (May, 2000)). Ha megnyaltuk mind a 10 ujjunkat, mehetünk is tovább, az oldal további érdekességeket is tartogat számunkra.

Némileg pozitívan elfogulva, hadd emeljem ki Christian Billing cikkét (Billing, Christian, University of Hull. Modelling the anatomy theatre and the indoor hall theatre: Dissection on the stages of early modern London. [Special Issue 13]) a reneszánsz színházi hagyomány és a nyilvános boncolás céljára épített anatómia színház kapcsolatát a számítógépes rekonstrukció oldaláról feltérképező cikkét, mely egyrészt hiánypótló írás a téma iránt érdeklődő (elismerem, kissé megtévelyedett) kutató számára, másrészt igényességével jól reprezentálja a honlap cikkeinek színvonalát.

Ha ezt még lehet fokozni, akkor ezt a ‘Browse’ menüpont ‘All Issues’ felülete teszi meg. Azon túl, hogy itt megtalálhatók a hagyományos számok és a korábban már említett Special Issues cím alatt feltüntetett számok, a folyóirat cikkeinek szerzői alapján is keresgélhetünk, az alfabetikus felsorolás is az olvasóbarát honlapszerkesztés irányába mutat, itt is külön csoportba rendezve a folyóiratcikkek, a recenziók és a színház/film/televízió kritikák szerzőit. A ‘Search’ pontban hagyományos kulcsszó alapján is kereshetünk.

A főoldal meglehetősen visszafogott, majdhogynem semmitmondó ‘Electronic Texts’ című pontja minden, a témában kutató olvasó álma: a 15-17. századi szövegek elektronikus formában megjelent szövegeinek gyűjteményét találhatjuk itt Roger Aschamtől Thomas Campionon át Milton munkáiig, kiegészítve a témához bármilyen formában kapcsolódó középkori és klasszikus szövegekkel is (például Chaucer, Dante,
Vergilius munkái vagy az Everyman című dráma). Említenem sem kellene, természetesen alfabetikus sorrendben felsorolva.

A ‘WWW Resources’ cím alatt megtaláljuk az elektronikus linkeket és blogokat: a Shakespeare Quarterly-től a Spenser, Milton linkek csoportján keresztül a Galileo Project linkjéig minden jelentősebb oldalt, témánként csoportosítva (Shakespeare, színházak, a reneszánsz szerzőség problematikája, Dante, Cervantes, művészet, történelem, tudomány). Hamarabb kapunk választ, linkek tömegét, minthogy felbukkanna bennünk a kérdés, mire is vagyunk igazán kíváncsiak.

A lap alján a kiegészítő információkat találjuk – de okulva az előzményekből, amikor az olvasónak rá kellett döbbennie, hogy a rövid cím olykor nagyon is hasznos linket takar -, kénytelenek vagyunk minden felajánlott linkre rákattintani. Itt olyan információk várnak, mint EMLS által felajánlott díj győztesének adatai, az EMLS-t méltató más oldalak megjegyzései, vagy a következő számba várt cikkre való felhívás.

Mindezek alapján az Early Modern Literary Studies honlapja a reneszánsz témában kutatók számára bérelt helyet érdemel a kedvenc site-ok között, és mindenkit csak arra bátoríthatok, hogy ajánljuk jó szívvel a témában dolgozatot író diákjainknak is. Nem színes, nem felvágós, nincs a reneszánszra jellemző háttérzene, még gördítősáv sem a lap oldalán, de mire eddig eljutunk, már nem is hiányzanak. Ez a honlap annál sokkal többet nyújt. Információt. Ötleteket. További kutatási lehetőségeket. Tudást. És végső soron ez a célkitűzése, amit kiválóan teljesít is. Kellemes vadászatot kívánok!

Erre a szövegre így hivatkozhat:

Tanács Ágnes Tünde: Early Modern Literary Studies journal: egy rejtett kincs jellegtelen gúnyában. Apertúra, 2007. nyár. URL:

https://www.apertura.hu/2007/nyar/tanacs-early-modern-literary-studies-journal-egy-rejtett-kincs-jellegtelen-gunyaban/