2010
Nyár [V. évfolyam, 4. szám – Performancia kutatások]
Szerkesztő: Matuska Ágnes
A színháztudomány, az antropológia, az irodalomelmélet és a szociológia határmezsgyéjén mozgó performancia-kutatás (Performance Studies) szempontjából a színháziasság és a játék jellemzői nem szorítkoznak a professzionális előadók által színpadon vagy más játéktérben bemutatott előadásokra, hanem kiterjeszthetők a társadalmi jelenségek széles skálájára a sporteseményektől és a táncelőadásoktól kezdve a tudományos világ performatív megnyilvánulásain keresztül a gyógyításig, a vallás gyakorlásáig vagy éppen a pop-koncertekig. A játék, a színháziasság és a performancia ebben az értelmezésben a kultúra egészét áthatja, ezáltal olyan kérdésfeltevéseknek nyitva meg az utat, amelyek a színháziasságnak, a performanciának a társadalomban betöltött központi szerepét vizsgálják. Hogyan illeszkedik egy adott performancia tágabb társadalmi, tudományos, világnézeti diskurzusokba? Hogyan képes azokat létrehozni, fenntartani, kommentálni vagy megkérdőjelezni?
Tartalom
Matuska Ágnes: Tettetés vagy teremtés? Performancia-kutatás és a valóságmódosítás lehetőségei
Oroszlán Anikó: Társadalmi performansz, színházi felelősség. A performancia-vita és az új Krétakör
Brian Sutton-Smith: A játék kettőssége. A végzet retorikái
Jill Lane: Billy tiszteletes. Prédikálás, protestálás és posztindusztriális kószálás
Mátyus Imre: Színpadok, hálószobák és csatornák – Önreprezentáció a YouTube-on
Török Ervin: Melodráma, szatíra – A Mikszáth-paradigma (Adaptáció és hagyománytörténés)
Hódosy Annamária: Mary Poppins, avagy a Szárnyas Szó
Recenzió
Kiss Attila Atilla: Test és színház házassága (P. Müller Péter: Test és teatralitás)
Diákmunka
