Történeti és strukturális vizsgálatok a kortárs vizuális kultúrában
E tematikus szám szövegei egyrészt azt vizsgálják, hogy a kortárs magyar és a nemzetközi dokumentumfilm, a magyar művészfilm és műfaji film milyen korábbi, akár a rendszerváltás időszakát megelőző kérdéseket, elbeszélői gyakorlatokat örökölt meg, elbeszélői gyakorlatai milyen társadalmi, intézményi, esztétikai feltételektől függtek, illetve függnek. A tanulmányok ennek az örökségnek az alakulástörténetéből kiindulva bocsátkoznak óvatos prognózisokba. A számban közölt szövegek második csoportja nemcsak filmekre koncentrál, hanem a kortárs reklámra és fotóra, az internetes művészetre is kiterjesztve a vizsgálatot, különböző jelelméleti, elbeszélés-elméleti, médium- és médiaelméleti megfontolásokat tárgyal, és szerkezeti vizsgálatokat végez el, amelyek segítségével a kortárs vizuális kultúra gyakorlatainak formai változatait és változásait írja le.
A számot szerkesztette Török Ervin.
1.
Gelencsér Gábor: Az emlékezés formái és az emlékezet politikái
Stőhr Lóránt: Érzelmek kiáradása. Sós Ágnes dokumentumfilmes pályája az intézményrendszer tükrében
Török Ervin: Az eljátszott történelem. Az ölés aktusa, A csend képe
Varga Ákos: Zsánerek útvesztőjében. Műfajok és műfaji elemek a kortárs magyar filmben
2.
Gáncsos Kármen: Rések a valóság textúráján. Az egymásra fényképezés alakzata
a filmben és a kortárs vizuális tömegkultúrában
Berényi Csaba: Mozgókép és jelentés. Jelentéstulajdonítás és barkácsolás a Final Cutban