Történeti és strukturális vizsgálatok a kortárs vizuális kultúrában

E tematikus szám szövegei egyrészt azt vizsgálják, hogy a kortárs magyar és a nemzetközi dokumentumfilm, a magyar művészfilm és műfaji film milyen korábbi, akár a rendszerváltás időszakát megelőző kérdéseket, elbeszélői gyakorlatokat örökölt meg, elbeszélői gyakorlatai milyen társadalmi, intézményi, esztétikai feltételektől függtek, illetve függnek. A tanulmányok ennek az örökségnek az alakulástörténetéből kiindulva bocsátkoznak óvatos prognózisokba. A számban közölt szövegek második csoportja nemcsak filmekre koncentrál, hanem a kortárs reklámra és fotóra, az internetes művészetre is kiterjesztve a vizsgálatot, különböző jelelméleti, elbeszélés-elméleti, médium- és médiaelméleti megfontolásokat tárgyal, és szerkezeti vizsgálatokat végez el, amelyek segítségével a kortárs vizuális kultúra gyakorlatainak formai változatait és változásait írja le.

A számot szerkesztette Török Ervin.

1.

Gelencsér Gábor: Az emlékezés formái és az emlékezet politikái

Stőhr Lóránt: Érzelmek kiáradása. Sós Ágnes dokumentumfilmes pályája az intézményrendszer tükrében

Török Ervin: Az eljátszott történelem. Az ölés aktusa, A csend képe

Varga Ákos: Zsánerek útvesztőjében. Műfajok és műfaji elemek a kortárs magyar filmben

 

2.

Gáncsos Kármen: Rések a valóság textúráján. Az egymásra fényképezés alakzata
a filmben és a kortárs vizuális tömegkultúrában

Gerencsér Péter: A net art az net art az net art. A médiumspecifikusság és a posztmédia dichotómiája az internetes művészetben

Berényi Csaba: Mozgókép és jelentés. Jelentéstulajdonítás és barkácsolás a Final Cutban

Zemankó Anikó: A film mint teremtett fejlődés. Mozgásfolyamatok, a mozgó és a mozgató a film szerkezetében