Teatralitás, közélet és kultúra: metszéspontok a koramodern angol irodalomban

Az Apertúra jelen számában közölt tanulmányok azt vizsgálják, hogyan formálták különféle szövegek (drámai szövegek, pamfletek, utópiák és versciklusok) a koramodern Angliában koruk gondolkodását a teatralitásról, a társadalmi szerepekről és az identitás performatív aspektusairól. Három szerző a női szerepekre koncentrál: Oroszlán Anikó írása a női identitás alakulásával foglalkozik a színpad, a nézőtér és a közélet mint társadalmi színpad vonatkozásában; Jennifer A. Low tanulmánya a színpadi teret mint a szelf metaforáját és a közönség észlelésének dialektikáját elemzi; Maczelka Csaba tanulmánya pedig arra fókuszál, hogyan kísérli meg egy női szerző az önreprezentációján keresztül tudatosan alakítani a tudományos közéletet. Két cikk kitágítja az angol koramodernitás perspektíváját – az egyik a theatrum politicum performatív vonatkozásait vizsgálja egy magyar versciklusban (Fazekas Sándor tanulmánya), a másik pedig egy kortárs amerikai performanszművész munkásságát alapul véve gondolja újra a színházi terek performatív rétegzettségét és azok társadalmi funkcióit (Matuska Ágnes írása). A cikkekben kivétel nélkül felmerül a korabeli színházellenes vita, amely kritika nem csak a színházakkal, hanem a társadalmi önreprezentálással szemben is megfogalmazódott; tanulmányában Zámbóné Kocic Larisa e vita ellentmondásait elemzi.

A számot szerkesztette Matuska Ágnes.

Oroszlán Anikó: Moll Cutpurse/Mary Frith – Változatok a kora modern női identitásra

Jennifer A. Low: Megtestesülés és megtestesítés: néző, színpad és színész a koramodern színházban

Zámbóné Kocic Larisa: Jago, a színházellenesség szócsöve és bűnbakja

Maczelka Csaba: Kabbala, tudomány és utópia: Margaret Cavendish és a The Blazing World (1666)

Matuska Ágnes: Locus, platea, mundus: a társadalmi valóság eljátszásának módozatai

Fazekas Sándor: Világok harca a korai újkorban. A színházmetafora politikaelméleti vonatkozásai a Sebes agynak késő sisakban