A vizuális kultúratudomány mesterszak − a magyar felsőoktatásban egyedülálló képzésként − 2010-ben létesült és indult a szegedi bölcsészkaron. A széles szakmai konszenzuson alapuló kezdeményezés három szempontból is előnyös mind a helyi, mind az országos felsőoktatás vonatkozásában: növeli a magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességét, hozzájárul az intézmény profilképzéséhez, és a meglévő erőforrások újracsoportosítával biztosítja az innovációt. A szak létesítését a nemzetközi tudományos eredmények és a nemzetközi felsőoktatási rendszerek hasonló, nagy népszerűségnek és megbecsültségnek örvendő szaklétesítései indokolták. Elindítása ily módon hozzájárult a magyar felsőoktatási rendszer nemzetközi versenyképességének a növeléséhez.
A felsőoktatásban a tudástőke kialakítása hosszú évek, sőt évtizedek eredménye, mely a szak megszüntetésével veszendőbe menne. A megvalósított jelentős számú oktatási és kutatási eredmény látványosan fémjelzi e viszonylag rövid ideje működő szak sikerességét. A képzés elindítása jelentősen hozzájárult a magyar filmtörténet, vizuális tömegkultúra, digitális bölcsészet, ikonológia és ikonográfia összehangolt vizsgálatához. A kutatások eredményei intenzív publikációs tevékenységben és önálló kiadói projektekben öltöttek formát (tudományos és oktatási célú online folyóiratok és kulturális portálok, könyvsorozatok, nemzetközi konferenciák: Apertúra, Americana online folyóiratok, Apertúra Magazin, Apertúra Könyvek). Különös hangsúlyt fektettünk a tehetséggondozásra, melynek egyik jelentős eredménye 7 OTDK-helyezésben nyilvánult meg. (A szak elindulása óta az OTDK Humántudományi Szekciójában megalakult a Vizuális Kultúra tagozat.)
A szak megszüntetése ellehetetlenítené az oktatási vertikumban egymásra épülő képzések rendszerét. A vizuális kultúratudomány mesterszak számos, a szabad bölcsészeten belül országszerte működő, alapszakos képzés (esztétika, média és kommunikáció, filmelmélet és filmtörténet, művészettörténet szakirányok) számára biztosítja a mesterszintre való belépés lehetőségét, ugyanakkor bemeneti előfeltétele a Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet doktori alprogramnak. (A szak fennállása óta 6 doktori hallgató vett részt a képzésben). A hallgatók és oktatók nemzetközi tapasztalatcseréjét, mobilitását biztosító oktatási csereprogram, az ERASMUS+ keretében megkötött nemzetközi szerződéseink teljesítését (a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemmel, Bonni Egyetemmel, Brnói Egyetemmel, Siegeni Egyetemmel) a szak megszüntetése szintén lehetetlenné tenné.
A mesterszakok vonatkozásában közepes méretűnek mondható szak működtetése (évi 15-25 hallgató részvételével) minimális ráfordítással történik, és kifejezetten gazdaságos. A képzés eredményessége a hallgatók munkaerőpiaci szereplésén is jól lemérhető. Egy friss felmérésből, melyet a jelenlegi és végzett hallgatóink körében végeztünk (105 hallgatóból 78 töltötte ki a kérdőívet), az derült ki, hogy a hallgatók csupán 6 %-a keres munkát, kétharmaduk már a mesterszakos képzés ideje alatt is dolgozik. A tanrend részét képező gyakornoki rendszerben megvalósuló szakmai gyakorlatot a hallgatók több mint kétharmada értékeli úgy, mint ami a munkavállaláshoz közvetlen segítséget, esetenként kapcsolati tőkét nyújtott. Hallgatóink döntő többsége a képzéshez kapcsolódó szakmákban helyezkedett el (kulturális újságírás, kulturális programszervezés, művészeti területek, reklámipar, filmstúdió, színház, múzeum és más kulturális intézmények munkatársaiként). A gyakorlati, kifejezetten piacorientált elemekkel rendelkező szak létesítését és működtetését tehát a médiával és a vizualitással kapcsolatos szakmák munkaerőpiaci súlya is indokolja.
Összegezve, úgy gondoljuk, hogy semmilyen szakmai, szakmapolitikai vagy gazdaságossági érvvel nem alátámasztható, hogy Magyarország egyik vezető egyetemén egy innovatív, gazdaságosan működtetett, jó elhelyezkedési rátával bíró, jelentős tudományos tevékenységet produkáló szak megszűnjék. Egy képzés innovatív volta gyakran egyedüliséget jelent, tehát a felsőoktatás friss hajtásainak visszametszése „racionalizálás” címén éppen a versenyképesség és a megújulás ellenében hat.
Kedves Olvasóink, Barátaink, Kollégáink, kérjük, hogy alábbi petíció aláírásával támogassák tiltakozásunkat a magyar filmes képzések és a szegedi vizuális kultúratudomány mesterszak megszüntetése ellen. Az önkényes felsőoktatási politika az Apertúra folyóirat és az Apertúra Magazin további megjelentetését is súlyosan veszélyezteti.
2015. március 2.
Dr. Füzi Izabella
tanszékvezető egyetemi docens
