Szeged, 2018. szeptember 14-15.

slow konferencia –

2018 szeptemberében rendhagyó, slow konferenciára invitáljuk a filmtudománnyal foglalkozókat. A konferencia egyik célja, hogy − ha csak egy pillanatra is − kiszakítsa a kutatókat és oktatókat a tudományos életpálya mókuskerekéből, hogy elgondolják, felmérjék és megbeszéljék a kutatói és oktatói tevékenységük jelenlegi helyzetét meghatározó tényezőket. A konferencia másik fontos célja a szakmai közösség megerősítése: intézményi, elméleti és történeti kérdések körüljárásával a magyar filmtudományos diskurzus aktuális helyzetének átbeszélése és a magyar filmtudományos műhelyek közti párbeszéd erősítése. Ehhez javasoljuk egy érdekképviseleti szervezet létrehozását, amely biztosítja a filmtudományi kutatások akadémiai reprezentációját.

Több olyan tényező is van, amelyekből arra következtethetünk, hogy mind a film, mind a filmtudomány válaszúton van. A  film elveszíteni látszik korábbi társadalmi megszólító erejét és presztízsét, és a mediális környezet miatt a film mint tárgy is változóban van. Tárgyának és a rá irányuló társadalmi figyelem átalakulásának okán (akár művészetként, akár médiatermékként kereteződik) a filmtudomány „beolvadhat” a médiatudományokba vagy a művészettörténetbe. A legfőbb ideje tehát rákérdezni arra, hogy milyen sajátos vizsgálati módokat képvisel a filmtudomány a humán tudományokon belül, mi a viszonya a hagyományos művészettörténethez, valamint a médiatudományhoz, illetve az olyan szupertudományokhoz, mint a kognitív idegtudomány vagy a kultúratudomány.

A másik neuralgikus pont a filmoktatás kérdése, amelyet az átalakulóban lévő oktatási helyzet is bonyolít. A társadalmi elvárások és a hallgatói igények megváltozásával, a bölcsészettudományok presztízsvesztésével új helyzet látszik kirajzolódni, melyben az azonnal hasznosítható, „praktikus”, félkész termékként csomagolt tudás számít standard követelménynek. A film speciális helyzetéből fakadóan újragondolandó az elméleti és a gyakorlati képzés, a film- és a médiaoktatás viszonya (tanárszakokon és a közoktatásban: házassága).

(A slow konferencia formája) Hogy elősegítsük a minél nagyobb arányú diagnosztizáló és kezdeményező jellegű együttgondolkodást, lemondtunk a hagyományos konferenciaformátumról. A kétnapos szakmai esemény négy téma köré szerveződik, ezeket külön blokkokba szervezzük. Az egyes ülésekhez adott esetben vitaindító szöveget csatolunk. A téma megvitatását mindegyik esetben egy problémafelvető előadás vezeti fel, ezt követően a felkért hozzászólók rövidebb, 10 perces hozzászólásokban további kérdéseket, szempontokat fogalmaznak meg, amit a jelenlévők moderált, nyílt beszélgetése követ. Célunk, hogy minél több időt és lehetőséget biztosítsunk a közös gondolkodásnak.

A részvétel ingyenes, de regisztrációköteles. Regisztrálni lehet szeptember 5-ig az alábbi e-mail címen: fuziza@yahoo.com (Füzi Izabella). Szálláslehetőségek korlátozott számban rendelkezésre állnak (kollégiumi szobákban). Jelentkezéskor kérem, jelölje meg, szeretne-e kollégiumi elhelyezést igénybe venni.

A konferencia helyszíne: SZTE BTK Konferenciaterem (6722 Szeged Egyetem u. 2.) 

A slow konferencia programja

Szeptember 14. péntek

10:00 Regisztráció

10:15 Megnyitó

10:30 A filmoktatás kihívásai

A filmoktatás számos kérdést felvet, a terület pozicionálásától kezdődően (humán vagy társadalomtudományok, természettudományok, rokon területek) egészen olyan konkrét, a curriculumok kialakítását és a tanórákat érintő, de egyébként tudománypolitikai megfontolásokat is maguk után vonó kérdésekig, mint hogy mi kerüljön a filmoktatás fókuszába: a film mint (művészet)történeti képződmény, mint társadalmi gyakorlat, s ilyenképpen a (média)nyilvánosság része, mint tömegkulturális jelenség, alkotómunka, megismerésmód vagy esztétikai tapasztalat. A tematikus blokk célja, hogy javaslatokat fogalmazzon meg a filmoktatás prioritásait illetően olyan eltérő területeken, mint a közoktatás, a tanárképzés és a bölcsészképzés, felülvizsgálva az eddigi gyakorlatokat. Fel kell tennünk a kérdést, hogyan változott a film vagy a mozgókép helye a 90-es vagy a 2000-es évek óta, amikor ezeknek a képzéseknek az alapjait vagy metodikáját kidolgozták. Lehet-e a mozgóképkészítés egy átfogó és a többi ismeretet rendszerező ismeretfeldolgozási módszer (mint pl. a ppt vagy a Prezi-készítés), vagy inkább a kreativitás ösztönzésére összpontosítson? Mi a szerepe ebben a filmre vonatkozó ún. „elméleti” tudásnak, amely a film történetiségére, megközelítésmódjaira vagy magára a filmelemzésre koncentrál? Hogyan lehet filmelemzést tanítani egy olyan generációnak, amely a zsebében hord egy komplett filmstúdiót? Hogyan lehet a közoktatás és a felsőoktatás közti folytonosságot biztosítani?

Vitaindító előadás: Hartai László

Moderátor: Margitházi Beja (ELTE)

Felkért hozzászólók: Erdélyi Eszter (SZTE), Fábics Natália (MOME), Pócsik Andrea (PPTE)

12:30 Ebédszünet

14:00 Mozgókép-ontológiák, a nézőség fogalmai

Amint arra már több elméletíró is felhívta a figyelmet, a filmtudomány rendkívül sokféle „tárgyra” vonatkozhat. Attól függően, hogy a megközelítésből adódóan a kutató milyen viszonyt tételez a néző és a mozgókép között, a fim vonatkozhat a néző mentális műveleteire, pre-reflektív testi-zsigeri élményekre, a percepció egy kitüntetett módjára, társadalmilag beágyazott gyakorlatokra, esztétikai tapasztalatra, a vizuális emlékezet technikailag rögzített nyomaira, stb. Ami egyik felvetésben problémaként vagy alátámasztandó állításként jelentkezik, az a másikban evidenciának számít. Emiatt gyakran nem ugyanarról a „filmről” beszélünk: érdemes tehát a megközelítésmódok között létrejövő párbeszéd lehetőségeire és korlátaira reflektálni. A filmelmélet egyik legvitatottabb kérdése a nézői tevékenységgel kapcsolatos előfeltevések, elgondolások, funkciók. A nézőség megítélése napjainkban is változóban van. Mind a közgondolkodásban, mind a tudományos diskurzusokban az egyik ehhez kapcsolódó sztereotípia, hogy az digitális mozgóképi formák (VR, videojáték, interaktív film, részvételi filmkészítés stb.) aktív, cselekvő jellege a korábbi nézésformákat „passzívként” leplezi le. Mi a történeti jelentősége ennek a váltásnak, mennyiben vezet mindez a „filmről” alkotott elképzelések, az azt övező tudományos és társadalmi gyakorlatok módosulásához?

Vitaindító előadás: Tarnay László (PTE)

Moderátor: Török Ervin (SZTE)

Felkért hozzászólók: Gyenge Zsolt (MOME), Vincze Teréz (ELTE), Strausz László (ELTE)

16:00 Kávészünet

16:30 Archívum a digitális korban

A filmarchívumok nélkülözhetetlen részei a filmtörténet-írásnak és a mozgókép történetiségéről való gondolkodásnak. Akárcsak más tároló intézmények, mint a levéltárak és a múzeumok, az archívumnak is paradox módon két, egymásnak ellentmondó feladatot kell ellátnia: egyszerre kell óvnia és őriznie, tehát mintegy elrejtenie az archivált materiális nyomokat, és ugyanakkor elérhetővé, visszakereshetővé és nyilvánosan hozzáférhetővé tennie azokat. A filmarchívum intézményként mindig egy bizonyos jogi-gazdasági környezetben és bizonyos technikai-mediális feltételek mellett teljesíti a kiállítás-elrejtés paradox feladatát. A digitális médiumok tárolási gyakorlatai azáltal teremtenek versenyhelyzetet a klasszikus archívumok számára, hogy az azonnali és totálisan hozzáférhető archívum illúzióját keltik, másrészt a tárolás funkcióját és az emlékezethez való viszonyát is újraírják. Célkitűzésünk, hogy a kutatók és archivisták közötti funkcionális különbséget tisztázzuk, s párbeszédüket elősegítsük; végiggondoljuk azokat az elvi, elméleti és gyakorlati kihívásokat, melyeket a digitális kultúra a klasszikus archívummal szemben támaszt; világossá tegyük, hogy a megőrizhető/megőrizendő/hozzáférhető/nyilvánossá tett tartalmak közti viszony hogyan írja elő a mozgóképi emlékezet kulturális politikáját.

Előadás: Kurutz Márton (MNF)
Moderátor: Füzi Izabella (SZTE)
Felkért hozzászólók: Blos-Jáni Melinda (EMTE), Dragon Zoltán (SZTE), Répászky Lipót (NAVA)

19:00 Fogadás az SZTE BTK belső udvarán, utána borkóstoló a szegedi Bor-Tér fesztiválon, a Dóm téren

 

Szeptember 15. szombat

9:30 A filmtörténetírás metahistóriai aspektusai

A magyar filmtörténet és filmelmélet egy jellemzően esztétikai paradigmát örökölt meg, amely a filmet mint műalkotást, elsősorban mint szerzői filmet gondolja el. A modernista film nagy korszakának felbomlásával nemcsak egy filmkészítési gyakorlat, hanem egyben a filmekről való beszédnek egy sajátos gyakorlata is kihívás elé került: nevezetesen, hogyan lehet a filmet nem elsősorban mint individuális alkotási gyakorlatot tematizálni, pontosabban, hogyan lehet a párhuzamosan jelentkező társadalomtörténeti, médiaarcheológiai, kultúratudományi, érzékeléselméleti felvetéseket egy alapvetően hermeneutikai érdekeltségű vizsgálati paradigmával összeegyeztetni. Kérdésként tehát nem a filmtörténet egyik vagy másik közvetlen kérdése, hanem a filmtörténet történetisége, a „film” és a filmről való beszéd történeti átrendeződése és a kutatás ebből adódó kihívásai merülnek fel.

Vitaindító előadás: Kovács András Bálint

Moderátor: Stőhr Lóránt (SZFE)

Felkért hozzászólók: Gelencsér Gábor (ELTE), Murai András (BME), Varga Balázs (ELTE)

11:30 Kávészünet

12:00 Tudományos társaság alapító ülése

A konferenciafelhívásban is vázolt kérdésfelvetések egy olyan közös fórum létrehozásának szükségességét körvonalazzák, amely hatékonyan hangolja össze a filmtörténet és filmelmélet magyarországi (felső)oktatásában és kutatásában résztvevők munkáját, láthatóvá teszi a különböző egyetemeken, intézményekben létező irányvonalakat, illetve szervezi az együttműködést köztük. Ezért élve a konferencia nyújtotta egyedülálló alkalommal, hogy a szakma legfontosabb képviselőinek találkozását teszi lehetővé, külön programpontként egy szakmai szervezet /társaság / egyesület jogi és szervezési kereteinek közös meghatározását javasoljuk. Számítva a résztvevők tapasztalatára és hozzászólásaira, a következő pontok megvitatását tervezzük: a szervezet jogi formája, neve, célkitűzései, tevékenységi körei, a tagságra és a tagsági díjra vonatkozó információk, a bizottság tagjai, titkára és feladataik, a tervezett tevékenységek (találkozók és konferenciák) meghatározása, valamint a szervezet láthatóságát, az információk áramlását és az együttműködést segítő internetes felület tartalma és kivitelezése.

Moderátor: Király Hajnal

A szekciók vitaindító anyagául a következő szövegeket javasoljuk:

A filmoktatás kihívásai

Hartai László: A zék, az alfák és a filmoktatás. Apertúra, 2018. tél. URL:

https://www.apertura.hu/2018/tel/hartai-a-zek-az-alfak-es-a-filmoktatas/

Mozgókép-ontológiák, a nézőség fogalmai

Tarnay László: A digitális mozgókép szomatoszenzorikus „fordulata”. Metropolis, 2017/2. 8-24.

A filmtörténetírás metahistóriai aspektusai

Kovács András Bálint: Műfajok a magyar filmtörténetben. Apertúra, 2018. tavasz. (megjelenés előtt) Ideiglenes URL: https://www.apertura.hu/?p=14048&preview=1&_ppp=0a366af54a

Rosalind Galt − Karl Schoonover: A nem-tiszta művészfilm. Ford. Karácsonyi Judit.  Apertúra, 2018. tavasz. (megjelenés előtt) Ideiglenes URL: https://www.apertura.hu/?p=14020&preview=1&_ppp=73d8a40c07