tél

Table of contents and Abstracts – Winter 2017

György Kövér: Biographic Memory of Tiszaeszlár The paper systematically investigates the contribution of authors who were real actors in the Tiszaeszlár-affair and many decades later they wrote their reminiscences about the 1882-1883 blood libel trial (József Bary, the investigating judge; Károly Eötvös, one of the defence lawyers; Móric Scharf, a false eyewitness; Miksa Szabolcsi, a ...

Tartalom – 2017. tél [XII. évfolyam, 2. szám]

Tiszaeszlár vizuális emlékezete Az Apertúra 2017-es téli számának tanulmányai Tiszaeszlár vizuális emlékezetét elemzik. A magyar település emblematikus jelentésre tett szert 1883-ban, amikor az ott élő zsidó közösség tagjait vádolták meg egy eltűnt, majd később a Tiszából kifogott lány, Solymosi Eszter rituális meggyilkolásával. Jóllehet a tárgyalás a megvádoltak felmentésével végződött, de ennek a pernek a farvizén ...
Tiszaeszlár (biografikus) emlékezete

Tiszaeszlár (biografikus) emlékezete

A tiszaeszlári dráma című könyvem az eredeti tervek szerint tartalmazott volna egy zárófejezetet Tiszaeszlár emlékezete címmel. Mivel azonban még ennek beépítése nélkül is több mint 10 ívvel hosszabb lett a kézirat, mint amennyire a kiadóval szerződést kötöttünk, úgy döntöttem, az ehhez a részhez összegyűjtött anyagot félreteszem. Úgy látszik, nem hagyott nyugodni a dolog, fél évtized ...
A tiszaeszlári vérvád: kép és propaganda

A tiszaeszlári vérvád: kép és propaganda

A tiszaeszlári vérvád kultúrtörténete 1882. április elsején egy fiatal parasztlánynak, Solymosi Eszternek nyoma veszett egy kelet-magyarországi faluban, Tiszaeszláron. Hamarosan helyi zsidókat vádoltak meg rituális gyilkossággal, azt állítva, hogy a közelgő pészah miatt, macesz készítéséhez volt szükségük a keresztény lány vérére. (Solymosi Eszter valójában nagy valószínűséggel a Tiszába fulladt, sértetlen holttestét a közelben, a folyóparton találták ...
Ébredő emlékezet. Egy antiszemita képkultusz története (1944/1964)

Ébredő emlékezet. Egy antiszemita képkultusz története (1944/1964)

1964-ben, müncheni emigrációjában, Marschalkó Lajos újságíró felidézte Magyarország német megszállását. Húsz évvel azelőtt, írta nosztalgikusan, 1944. március 19-én az EMKE kávéházban ült – előtte, az asztalon, egy kávé rummal. Ahogy kinézett az ablakon, látta, ahogy az SS-csapatok elhaladtak a Rákóczi úton, a belváros és a Duna másik oldala, a kormányzó palotája felé. Ahogy a feketéből ...
A sötétség (művészetének) mélyén, avagy a Másikra irányuló mohó tekintet eredete

A sötétség (művészetének) mélyén, avagy a Másikra irányuló mohó tekintet eredete

Tanulmányomban egy festmény elemzésére teszek kísérletet, összefüggésben a Tiszaeszlár-üggyel, amely 1882-ben és 1883-ban zajlott Magyarországon. A festmény eredetiségével kapcsolatos tudományos és művészi kételyeken túl a jelen írás inkább az említett képpel mint az antiszemita képzelet bizonyítékával foglalkozik.
A vérvád mint rituális kiengesztelés? Tiszaeszlár filmen, a Soá után

A vérvád mint rituális kiengesztelés? Tiszaeszlár filmen, a Soá után

Bernard Malamud 1966-ban publikálta A mesterember című történelmi regényét, amelyet  legnagyobb műveként tartanak számon. A regény, amely az USÁ-ban elsőként mind a Nemzeti Könyvdíjat, mind az irodalmi Pulitzer-díjat elnyerte, az orosz-zsidó Mendel Bejliszről szól, akit egy 1911 és 1913 között zajló perben rituális gyilkossággal vádoltak, de végül felmentettek. A New York Times-nak adott interjúban Malamud ...
A zsidó férfi test árulása

A zsidó férfi test árulása

A Scharf Móric emlékezete című metszetéről Major János egy feljegyzésében így ír: „Egyrészt jót tettem magammal hogy megcsináltam ezt a rézkarcot mert mint egy kiírtam feldolgoztam magamban ezt a zsidokomplexust ezentúl legalábbis ezen a téren sokkal felszabadultabban éltem embertársaim között másrészt viszont ártottam is magamnak. Rengetegen értették félre ezt a rézkarcot.” A tiszaeszlári vérvád feldolgozásának ...
Drakula beágyazva. A vérvád fantazmatikus képei Erdély Miklós Verzió című filmjében

Drakula beágyazva. A vérvád fantazmatikus képei Erdély Miklós Verzió című filmjében

Tanulmányomban Erdély Miklós 1979-ben elkészült Verzió című filmjét elemzem, amely Krúdy Gyula A tiszaeszlári Solymosi Eszter című dokumentumregényének az adaptációja, és ennek megfelelően az 1882-es magyarországi vérvád történetének speciális újraalkotása.
A Verzió verziója. Németh Hajnal Hamis vallomás sorozatáról

A Verzió verziója.
Németh Hajnal Hamis vallomás sorozatáról

Az 1883-as tiszaeszlári per és Solymosi Eszter története igen gazdag recepciónak örvend az utóbbi időben, sokféle adaptáció, feldolgozás készült belőle Magyarországon, például Fischer Iván egyfelvonásos operája, a Vörös Tehén (2014) vagy Mundruczó Kornél Tiszaeszlári Solymosi Eszter (2011) című darabja. Németh Hajnal munkája a Hamis vallomás /1,2,3 (2012-13) több szempontból is eltér ezektől: egyrészt tudatosan merít ...
Az antiszemita műalkotás a digitális reprodukálhatóság korában: magyar újrakiadások 1989 után

Az antiszemita műalkotás a digitális reprodukálhatóság korában: magyar újrakiadások 1989 után

Gwen Jones történész 2012-es esszéje a rendszerváltás utáni Magyarországon ismét felélesztett antiszemita irodalmat vizsgálja. A történeti háttér és az érintett szerzők, művek ismertetése mellett részletesen ír napjaink tendenciáiról...

Table of contents and Abstracts – Winter 2016

Hungarian visual mass culture at the turn of the twentieth century   Szilvia Csanádi-Bognár: The Weight of Space, Herder’s Sculpture and the Ritual Character of the Museum The subject of this paper is the change of the beholder’s relation to the space of the artwork. The author suggests that this turn coincides with the appearance ...

2016. tél. Tartalom

Magyar vizuális tömegkultúra a századfordulón A 2016. téli szám tanulmányainak nagy része (6 szöveg) a Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet doktori alprogram PhD-hallgatóit és más kutatókat tömörítő kutatócsoport és műhelymunka keretében született. A csoport célja a magyar vizuális tömegkultúra történeti perspektívában való vizsgálata, különös tekintettel a 19-20. századfordulóra. A tanulmányok a forrásfeltárás és –elemzés mellett olyan ...
A tér terhe. Herder Plastikja és a múzeum rituális jellege

A tér terhe. Herder Plastikja és
a múzeum rituális jellege

Ahogy a varázsló a ceremónia során először is elhatárolta a környező világtól a szent erők játékának terét, úgy különül el minden műalkotásban is annak zárt köre a valóságtól. A befolyásról való lemondás, az, amiben eltér a művészet a mágikus szimpátiától, csak még szilárdabban rögzíti a mágikus örökséget. (M. Horkheimer  ̶ Th. W. Adorno) Jól ismert ...
A mindennapi élet mediatizációjának stratégiái a 19. század második felének bécsi és pesti napilapjaiban

A mindennapi élet mediatizációjának stratégiái a 19. század második felének bécsi és pesti napilapjaiban

1. Bevezetés A 19. század (különösen annak második fele) a mindennapi élet jelentős átalakulásának korszaka. Ekkor alakul ki az a (modernitás elsődleges közegeként megjelölhető) nagyvárosi környezet, mely az észlelés, az érintkezés és a térhasználat, vagy általánosabban kifejezve, az orientáció új, átfogó mintáit jelenti: „a modernitás… elsősorban a térben artikulálódik, pontosabban: a nagyváros terében és a ...