2012
Tavasz [VII. évfolyam, 3. szám – Média/Medialitás; A hangrögzítés „dokumentumai”]
Szerkesztő: Füzi Izabella
Tavaszi számunkban két témakörből válogattunk írásokat. A média/medialitás blokk a manapság a humántudományok homlokterébe került médium fogalmát járja körül. Míg John Guillory nyelvelméleti és filozófiatörténeti szempontból vizsgálja a médiumfogalom megjelenéséhez szükséges előfeltevések kontextusait, Joachim Paech azon váltásokra koncentrál, melyek abból következnek, hogy a filmet rendre művészetnek, szövegnek vagy éppen médiumnak tekintik. A fotografikus kép indexikus jellege a közös témája Mary Ann Doane és Jens Schröter tanulmányainak, de az analóg/digitális váltást különbözőképpen pozicionálják: Doane fordulópontnak tekinti a médiumfogalmat illetően, Schröter arra helyezi a hangsúlyt, hogy mind az analóg, mind a digitális kép referencialitása a magyarázat, a kontextualizálás és az intermediális eljárások hasonló műveletein alapszik. A hangrögzítés „dokumentumai” című összeállításunkban a hang technikai rögzítésének korabeli kontextusából szemezgetünk. Az újság- és magazincikkek, sci-fi történetek, elbeszélések, műszaki leírások felidézik azokat a félelmeket, szorongásokat és reményeket, melyek ezen technikai vívmányhoz kapcsolódtak.
Tartalom
Média/medialitás
John Guillory: A médiafogalom eredete
Mary Ann Doane: Az indexikus és a médiumspecifikusság fogalma
Jens Schröter: Analóg/Digitális. Referencialitás és intermedialitás
A hangrögzítés „dokumentumai”
J.D. Whelpley: Chladni atomjai (1860)
Maurice Renard: A halál és a kagyló (1907)
Salomo Friedlaender (Mynona): Goethe a fonográfba beszél (1916)
