Internetes mémek – (poszt?)memetika
Ajánló
Richard Dawkins a mém fogalmát a gén analógiájára alkotta meg, és a kultúrán belül terjedő, másolható információ alapegységét értette alatta. A mémnek a kultúra konstruálásában kiemelt szerepet, és bizonyos értelemben saját hatékony cselekvési képességet, ágenciát tulajdonított. A memetikai iskola képviselőit mechanisztikus, redukcionista, epidemológiai megközelítéseik miatt sok kritika érte, aminek eredményeképpen az irányzat a 21. század első évtizedére kimerült. Evvel egyidőben ugyanakkor a mém szó új jelentést nyert, az interneten terjedő megosztott és módosított kulturális tartalmak megnevezésére kezdték el használni. Bár az új jelenség interpretálásával foglalkozó kutatók részben megörökölték a memetika eszközkészletét és terminológiáját, módszerük mégis gyökeresen más, mert az internetes mémeket műfaji sajátosságaik mentén kutatják. A kortárs kutatások három fő csoportba sorolhatóak, a definitív-leíró, a szaktudományos aspektusból közelítő és a terjedéssel foglalkozó halmazokba; ez a kategorizáció jelen lapszám tanulmányainak is rendszerező elve lett.
A számot szerkesztette Pölcz Róbert és Matuska Ágnes.
Tartalom
Pölcz Róbert: Internetes mémek, vírusok, (poszt?)memetika – rövid kutatástörténeti bevezető
Limor Shifman: Az internetes mémek definiálása
Glózer Rita: A mémelmélet helye az újmédia kutatásában
Merkovity Norbert: Trump! A mémek mint a figyelemalapú politika kiszolgálói
Tony D. Sampson: Fertőzéselmélet a mikrobákon túl
A számot szerkesztette Pölcz Róbert és Matuska Ágnes.
