Magyar vizuális tömegkultúra a századfordulón
A 2016. téli szám tanulmányainak nagy része (6 szöveg) a Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet doktori alprogram PhD-hallgatóit és más kutatókat tömörítő kutatócsoport és műhelymunka keretében született. A csoport célja a magyar vizuális tömegkultúra történeti perspektívában való vizsgálata, különös tekintettel a 19-20. századfordulóra. A tanulmányok a forrásfeltárás és –elemzés mellett olyan elméleti szempontokat körvonalaznak, melyek által a történeti korpusz a jelen kérdései felől vizsgálható. A közönség társadalmi szegmentációja, az új technikai médiumok integrációja a populáris szórakoztatási formákba, a látvány, a vizuális tapasztalás új kulturális-társadalmi hierarchiák szerinti értékelése olyan jelenségek, gyakorlatok, médiumok és műfajok történeti használatain keresztül kerülnek elemzésre, mint a kabaré, a korai mozi, a reklám, a turizmus, a felülnézet. A számot két olyan tanulmány vezeti be, melyek a vizsgált tömegkulturális jelenségek történeti előzményeiként szolgálnak: a múzeumi térről és a hozzá kapcsolódó körüljárás gyakorlatáról, valamint a napilapok csevegő tárcaműfajáról mint a mindennapiság mediatizálásáról szóló cikkek. A szám utolsó tanulmányával pedig a többszörösen díjnyertes magyar film, a Saul fia előtt tisztelgünk.
A tematikus számot Füzi Izabella szerkesztette.
Előzmények, kontextusok
Csanádi-Bognár Szilvia: A tér terhe. Herder Plastikja és a múzeum rituális jellege
Magyar vizuális tömegkultúra a századfordulón
Gáncsos Kármen: A felülnézet látványossága. Városkép(zet), demokratizálódás és a
megfigyelő alakja a századfordulón
Füzi Izabella: Babits és a korai (magyar) mozi
Diákmunka
Zsigmond Zsófia: A századelő magyar kabaréja – Szórakoztatás tömegkultúra és magaskultúra határán
Saul fia
Kiss Erika: A filmrendezés művészete a digitális korban (Saul fia)
