Posts tagged "adaptáció"

Gaborják Ádám: Horrorra akadva

Adaptáció, ismétlés, kísérteties Vida Gergely Horror klasszikusok című könyvében 1. A nyitottság poétája. Bevezetés. Vida Gergely: Horror klasszikusok. Budapest, Kalligram, 2010. Dolgozatom középpontjában Vida Gergely legújabb, negyedik verseskönyve a Horror klasszikusok áll. Amint már maga a cím is jelzi, a kötet különböző horrorfilmekre írt verseket tartalmaz. A kötetben felvonultatott filmek a mainstream hollywoodi vonulattól kezdve ...
Kéz a kézben – filmtörténet irodalomba ágyazva

Kéz a kézben – filmtörténet irodalomba ágyazva

[Gelencsér Gábor: Forgatott könyvek. A magyar film és az irodalom kapcsolata 1945 és 1995 között. Budapest, Kijárat Kiadó – Kosztolányi Dezső Kávéház Kulturális Alapítvány, 2014. 564 oldal] Legalább két szinten nyújt filmtörténeti élményt a Forgatott könyvek. Egyrészről biztosítja a rácsodálkozás örömét az irodalom és film kapcsolatára vonatkozó rengeteg információval. Kiben tudatosodott ugyanis mondjuk az, hogy ...
A test és a szöveg határai – A tenger dala című animációs film mint mítoszadaptáció

A test és a szöveg határai – A tenger dala című animációs film mint mítoszadaptáció

A tanulmány A tenger dala (2014) című animációs filmben feldolgozott selkie-feleség mítosz adaptációjának jellemzőit, és az ehhez kapcsolható konnotációkat és mélystruktúrákat kívánja feltérképezni a mítoszkritika és a posztstrukturalista irodalomtudomány segítségével.
Drakula beágyazva. A vérvád fantazmatikus képei Erdély Miklós Verzió című filmjében

Drakula beágyazva. A vérvád fantazmatikus képei Erdély Miklós Verzió című filmjében

Tanulmányomban Erdély Miklós 1979-ben elkészült Verzió című filmjét elemzem, amely Krúdy Gyula A tiszaeszlári Solymosi Eszter című dokumentumregényének az adaptációja, és ennek megfelelően az 1882-es magyarországi vérvád történetének speciális újraalkotása.
Átkötések

Átkötések

Film és irodalom kapcsolata az 1945 utáni magyar filmművészetben (1) Bódy Gábor az Utak és eredmények a magyar film történetében, 1963-1969 című tanulmányának egy pontján így jellemzi az 1965-ben készült Húsz óra filmtörténeti pozícióját: “A magyar >új hullám< kezdeteként szokásos Fábri Húsz óráját megjelölni. Meggondolásaink értelmében ez a film inkább átkötő szerepet kap, úgy is, ...
Az örkényi groteszk filmen. Fábri Zoltán Isten hozta, őrnagy úr! című adaptációja

Az örkényi groteszk filmen. Fábri Zoltán Isten hozta, őrnagy úr! című adaptációja

Örkény István irodalmi életműve legfőbb sajátosságának a groteszk egyéni, szinte csak rá jellemző formáját szokták tartani. (1) Örkénynél ez a különböző műformákban egyaránt megjelenik, használja a kisregényekben, a színpadi darabokban és az egyperces novellákban. Azt azonban ő is érzi, hogy a groteszk nem alkalmazható egyformán a különböző formákban. Nem véletlen, hogy a kisregények és színpadi ...
Filmfordítás − nyelvi, művészi, kulturális közvetítés

Filmfordítás − nyelvi, művészi, kulturális közvetítés

Nyelv, kultúra, közvetítés Az olvasott, hallott, látott információk túlnyomó része fordítás. A tudományos cikkek, nemzetközi hivatalos iratok, művészeti alkotások, világhírek, reklámok többnyire idegen nyelven születnek, amelyeket a magyar nyelvi változat megalkotása után ismerhetünk meg. Az eredeti, forrásnyelvi szöveg átkódolása a befogadó nyelvére, azaz a célnyelvre azonban nem elegendő az üzenet maradéktalan értelmezéséhez. Nem csupán azért, ...
Egy évszázad a „csiklándó önhaszon” nyomában

Egy évszázad a „csiklándó önhaszon” nyomában

Kenneth S. Rothwell: A History of Shakespeare on Screen: A Century of Film and Television(Cambridge University Press, 1999) A Shakespeare-adaptációk szakirodalma az utóbbi évtizedben örvendetesen megszaporodott, egyfelől a bő évszázada gyarapodó vizsgálati anyag egyre bőségesebb kutatási lehetőségeket kínál, másfelől pedig a Shakespeare-kutatásban teret nyert az előadás-kritika, azon belül is a filmfeldolgozások vizsgálata. Ennek oka nem csupán ...
Írás, kép, test. Shakespeare és Greenaway találkozása a boncasztalon

Írás, kép, test.
Shakespeare és Greenaway találkozása a boncasztalon

Úgy tűnik, a posztmodern valamiért képtelen kiszabadulni a freudi Ödipusz-komplexus allegóriájából. Mint a gyermek, aki libidinális vágyait apján, a törvény és szabályrendszer jelölőjén keresztül vezeti el anyja felé, feloldódva így a kultúra rendszerteremtő mechanizmusában, a kortárs kulturális reprezentációk  rabjai maradnak a múltnak. Vagyis az (irodalmi) kánon által kijelölt ösvényen indulnak el a jövő felé, melybe közvetlenül ...
Hódolat vagy paródia? Posztmodern Shakespeare-filmadaptációk az ezredvégen

Hódolat vagy paródia?
Posztmodern Shakespeare-filmadaptációk az ezredvégen

Shakespeare helye az irodalmi kánonban az újragondolások, újrafelfedezések komplex történetének eredménye. Drámáinak kisajátítása a magas, illetve a populáris kultúra által minden korban más és más formát öltött, mint ahogy Shakespeare, a kulturális ikon is más és más szerepet töltött be egy adott történelmi korban az éppen aktuális kulturális érdekektől függően, melyeket különböző történelmi, társadalmi változások ...
Kacsa/nyúl? Shakespeare V. Henrikének két filmváltozata

Kacsa/nyúl?
Shakespeare V. Henrikének két filmváltozata

Kenneth Branagh 1989-ben bemutatott, Shakespeare V. Henrik (Henry V. Kenneth Branagh, 1990) című történelmi drámáját feldolgozó filmje fordulópontnak bizonyult a filmes Shakespeare feldolgozások történetében. Míg ezt megelőzően a reneszánsz drámaíró darabjait általában úgynevezett „művészfilmek” alapanyagának használták (Lawrence Olivier, Grigorij Kozincev, Akira Kurosawa), a kilencvenes évek nagy mozi-Shakespeare hulláma már a hollywoodi esztétikai kódot és a tömegek meghódítását célozta, ...
„Brush up your Shakespeare” Shakespeare-adaptációk műfaja négy Makrancos hölgy tükrében

„Brush up your Shakespeare”
Shakespeare-adaptációk műfaja négy Makrancos hölgy tükrében

A Shakespeare-adaptáció helye az irodalom- és filmkritikában Az Oscar-díjak között külön szobrocska illeti a legjobb adaptált forgatókönyv szerzőjét, tehát az adaptáció a filmszakma legrangosabb fórumain is elismert jelenség, melyet nemcsak meg lehet, de meg is kell különböztetni az eredeti forgatókönyvektől. Az adaptációk közül pedig a huszadik századi filmipar termésének jelentős része kapcsolódik valamilyen formában Shakespeare ...
A szelf önismereti örvényei és konstrukciói a Hamletben és megfilmesítéseiben

A szelf önismereti örvényei és konstrukciói a Hamletben és megfilmesítéseiben

A „pszichoanalitikusok úgy vannak a Hamlettel, mint a macskák a gombolyaggal”, írja Norman Holland. Úgy tűnik, a filmesek is, vagy talán mindannyian így vagyunk ezzel a fura, felemelő, összezavaró, irányt sejtető, mégis nehezen leküzdhető örvényekbe vezető művel. Mint minden klasszikus, eminens szöveg, a Hamlet is sokféle módon és okból olvasható, lehet politikai dráma, lehet a nemi identitás válságát felvető ...
A shakespeare-i közönségbevonás filmes vetületei

A shakespeare-i közönségbevonás filmes vetületei

A színészek egyik fele a nézők, a másik fele a komédiások szerepét játssza. Egyik részüknek tehát úgy kell tennie, mintha a díszletet valóságnak, a játékot az életnek tekintené, holott valójában egy valóságos díszlet előtt folyik a játék; a többieknek viszont azt kell színlelniük, hogy színészt játszanak és utánoznak – holott a valóságban színészek, akik játszanak. ...
Egy kisregény átköltése. Makk Károly Macskajáték című adaptációjáról

Egy kisregény átköltése. Makk Károly Macskajáték című adaptációjáról

Egy anekdota szerint a Macskajátékot a véletlen hívta életre: Örkény István és Makk Károly két idős festőművészt látogatott meg, amikor szemtanúi lettek egy különös macskajátéknak. Makk kérésére Örkény 1963-ban forgatókönyvet írt e pillanat köré, ám az élet iróniája úgy hozta, hogy előbb lett a forgatókönyvből kisregény, majd színházi adaptáció, mint film. 1966-ban a Jeruzsálem hercegnője ...
A magas modernizmus és a véres melodráma: Graham Greene esete

A magas modernizmus és a véres melodráma: Graham Greene esete

A negyvenes évek úgynevezett film noirja a modernista értékek fellépését jeleníti meg a kommersz melodráma felségterületén. Ez a jelenség különösen szembetűnő Graham Greene esetében, aki a szenzációhajhász regények kompozícióját a nemzetközi modernizmusra való élénk érzékenységgel közelíti meg.
Az adaptáció mint a szöveg tudattalanja. Csáth Géza: Anyagyilkosság; Szász János: Witman fiúk

Az adaptáció mint a szöveg tudattalanja. Csáth Géza: Anyagyilkosság; Szász János: Witman fiúk

1997-ben mutatták be Szász János Witman fiúk című filmjét, mely elsősorban Csáth Géza Anyagyilkosság (1908) című novellája, valamint kevésbé hangsúlyos módon A kis Emma (1912) című elbeszélésének felhasználásával készült. Jelen munkámban a nevezett három mű egymáshoz fűződő, adaptációs viszonyát vizsgálom behatóbban; szem előtt tartva azokat a „szöveg-használati” hangsúlyokat, melyeket maga a film jelölt ki a Csáth-művek ...
Melodráma, szatíra - A Mikszáth-paradigma (Adaptáció és hagyománytörténés)

Melodráma, szatíra – A Mikszáth-paradigma (Adaptáció és hagyománytörténés)

Már jó ideje foglalkoztat (kíváncsivá tesz, dühít, izgat) az, ami jobb híján Mikszáth Kálmán szövegei szatirikus nyelvi magatartásának nevezhető. Egyrészt azért, mert Mikszáth szövegeinek nyelvi modalitása a XIX. századi elbeszélői irodalom egy igen specifikus formájának tűnik. Másrészt, mert amennyiben diszkurzívvá akarjuk tenni, és ugyanakkor nem a kijelentések tárgyának a szintjén vizsgáljuk ezt az attitűdöt („miről ...
Hollywood által homályosan? A tudat válságának megjelenítése Philip K. Dick prózájának adaptációiban

Hollywood által homályosan? A tudat válságának megjelenítése Philip K. Dick prózájának adaptációiban

Philip K. Dick amerikai író a huszadik századi sci-fi történetének egyik legfontosabb alakja. Munkássága jelentős hatással volt Hollywoodra: a hollywoodi filmekben gyakran jelentkeznek általa preferált témák, és természetesen nagyszámú Dick-adaptáció is készült. Az első ilyen Ridley Scott Szárnyas fejvadásza volt, melynek jogait Dick még életében adta el, de bemutatóját már nem érhette meg. A jelen ...
Az eszmény(i) (J.L. Mankiewicz: Egy levél három asszonynak)

Az eszmény(i) (J.L. Mankiewicz: Egy levél három asszonynak)

 Jobb az élő eb, hogynem a megholt oroszlán Prédikátor könyve, IX. 6. 1 Nézzük az Egy levél három asszonynak (A Letter to Three Wives, J. L. Mankiewicz, 1949)című filmet, amely arról ismert és figyelemre méltó, hogy „fő” szereplője, Addie Ross, Arlésienne  módjára láthatatlan marad. Nem úgy, mint az Asszony a tóban (Lady in the Lake, ...