Posts tagged "film noir"

Sinkovicz László: Boncasztal feketén fehéren, színesben (Gigor Attila: A nyomozó)

Gigor Attila: A nyomozó (filmplakát) Mostanra szinte biztossá vált, hogy 2008-at a magyar noir és/vagy krimi történetének egyik emblematikus évszámaként fogják számon tartani, hiszen ez évben került piacra két olyan mű is, amely megteremtette, vagy radikálisan átformálta a műfaj hazai hagyományát. Elsőként az év februárjában jelent meg az Agave kiadó gondozásában Kondor Vilmos Budapest noir ...
A hard-boiled krimi lehetőségei Magyarországon (Kondor Vilmos: Budapest noir, Gárdos Éva: Budapest noir)

A hard-boiled krimi lehetőségei Magyarországon
(Kondor Vilmos: Budapest noir, Gárdos Éva: Budapest noir)

Tanulmányunkban Kondor Vilmos Budapest Noir című regényét (2008) és Gárdos Éva Budapest Noir (2017) című filmjét elemezzük a hard boiled krimi és a film noir műfaji hagyományainak meghonosíthatósága szempontjából.
Csak egy sötét, bűnös nap a világ.Noirszenzibilitás a kortárs magyar bűnügyi filmekben

Csak egy sötét, bűnös nap a világ.
Noirszenzibilitás a kortárs magyar bűnügyi filmekben

A kortárs magyar bűnügyi filmeket nevezhetjük akár film noiroknak is abban az értelemben, ahogy Király Jenő nyomán Pápai Zsolt használja a kifejezést a háború alatti magyar melodrámákat és tragikus románcokat elemezve: a mai magyar filmek „noirszenzibilisek”.
Bűnügyek. Az európaiság közös nevezője? Interjú Keszeg Annával és Kálai Sándorral

Bűnügyek. Az európaiság közös nevezője?
Interjú Keszeg Annával és Kálai Sándorral

A DETECt egy 2018-ban indult H2020-as keretben kialakított projekt, amely az európai bűnelbeszélések és az európai identitás összefüggését vizsgálja 1989 után született európai krimitörténetekben, legyenek azok regények, filmek vagy televíziós sorozatok.
Megszállott. Flashback, fokalizáció, film noir

Megszállott. Flashback, fokalizáció, film noir

A tanulmány egy klasszikus korszakbeli film noir, a Megszállott (Possessed. Curtis Bernhardt, 1947) flashback-struktúráját vizsgálja. A szoros elemzés a branigani modellt alapul véve a flashback és a fokalizáció narratív szintjei közti csuszamlást követi végig.
Film noir: a filmtörténet kétes figurája

Film noir: a filmtörténet kétes figurája

A tanulmány a film noir fogalmának történetét, recepciójának alakulását követi végig 1945-től napjainkig. A noir sokféle identitása, skizoid természete meghatározásának nehézségeiben és korpuszának képlékenységében éppúgy megnyilvánul, mint magukban a filmekben: a kutatásban egyszerre jelent nehézséget és hajtómotort ez a megfoghatatlanság, amely folyamatosan új kereteket jelöl ki.
A modernitás kritikája és a film noir

A modernitás kritikája és a film noir

Jean-Pierre Esquenazi a noirt mint a modernitás kritikájának filmi megtestesítőjét vizsgálja olyan szerzőkhöz visszanyúlva, mint Walter Benjamin és Siegfried Kracauer. Állítása szerint a film noir nem csupán az amerikai stúdiórendszer és Hollywood történetének árulkodó tükre, de a nyugat-európai kultúrával is szerves kapcsolatokat ápol, s ekképpen a modernizmus történetének filmi állomása
A magas modernizmus és a véres melodráma: Graham Greene esete

A magas modernizmus és a véres melodráma: Graham Greene esete

A negyvenes évek úgynevezett film noirja a modernista értékek fellépését jeleníti meg a kommersz melodráma felségterületén. Ez a jelenség különösen szembetűnő Graham Greene esetében, aki a szenzációhajhász regények kompozícióját a nemzetközi modernizmusra való élénk érzékenységgel közelíti meg.
A film noir német eredete? A filmtörténet és az ő imagináriusa

A film noir német eredete? A filmtörténet és az ő imagináriusa

A filmtörténet egyik közhelye, hogy a német expresszionista film, a Hollywoodba emigrált német rendezők és az amerikai film noir összefüggnek egymással. Egyszerű történészi feladatnak tűnhet újra felidézni, megvizsgálni és megmagyarázni ezt a kapcsolatot.
A látható sötétség

A látható sötétség

Jonathan Auerbach három meghatározó hidegháborús alkotás (Fegyverbolondok, Csókolj halálosan, A gonosz érintése) a film noir kánonban történő elhelyezésén keresztül egyszerre mutatja be és hangsúlyozza a filmek politikai, kulturális és filmtörténeti jelentőségét, röviden bemutatva az 1940-es és 1950-es évek általános közhangulatát, legfontosabb társadalmi problémáit és nyugtalanságait.