Posts tagged "Jeles András"
Egy könyv a láthatatlan képek leírhatatlan filmjeiről

Egy könyv a láthatatlan képek leírhatatlan filmjeiről

[Gelencsér Gábor: Váratlan perspektívák. Jeles András filmjei. Budapest, Kijárat Kiadó, 2016. 246 oldal] Zavarba ejti az olvasót egy kizárólag filmcímekből álló tartalomjegyzék, amelyek után az elemző szerző megközelítésére utaló szókapcsolatok következnek: például A kis Valentinó után a Semmiföldje vagy az Álombrigád után az Elkalandozások kora. Először számolgatni kezd, hátralapoz a filmográfiához: mely filmek hiányoznak, szigorú ...
Intermedialitás és jelentéskioltás mint idegentapasztalat

Intermedialitás és jelentéskioltás mint idegentapasztalat

[Pieldner Judit: Szöveg, kép, mozgókép kapcsolatai Bódy Gábor és Jeles András filmművészetében. Kolozsvár, Egyetemi Műhely Kiadó, Bolyai Társaság, 2015. 211 oldal] Kétségtelen, hogy a hetvenes években a Balázs Béla Stúdióból kinövő neoavantgárdhoz sorolt mozgóképi alkotások a nemzetközi összefüggések tükrében is nagy jelentőségűek és nagyhatásúak. Nem véletlen, hogy azokról az elmúlt 20 évben több jelentős elemzés ...
Ugrani fogok tüzekbe, ugrani - Jeles András poétikája

Ugrani fogok tüzekbe, ugrani – Jeles András poétikája

Jeles András: Teremtés, lidércnyomás. Budapest, Kijárat Kiadó, 2006. A Teremtés, lidércnyomás című kötet a magyarországi intellektus egyik legegyedibb képviselőjének, Jeles Andrásnak az összegyűjtött írásait tartalmazza. A várakozásokkal szemben könyve nem sorolódik sem az elmélet, sem a kritika, sem az irodalom vagy a film zászlaja alá, hanem valamiféle tartózkodó szégyenlőséggel megáll a küszöbön, és onnan tekinget, ...
Jeles András élő marionettszínháza

Jeles András élő marionettszínháza

Jeles András szövegeiben és a vele készült interjúkban több helyen is olvashatjuk, hogy azért tartja többre a színházat a filmnél és az irodalomnál, mert az képes az „itt és most” megmutatására. (1) Ezen belül is a baba intenzívebb jelenléttel bír, mint az ember. Ebben Kleistet követi, aki szerint a marionett holt matériájának mozgása több gráciát hordoz, ...
Bódy Gábor és Jeles András színházi rendezései

Bódy Gábor és Jeles András színházi rendezései

Bódy Gábor: Hamlet, 1981 Győri Kisfaludy színház Bódy Gábor nevéhez mindössze egyetlen színházi rendezés kötődik: 1981-ben a Győri Nemzeti Színházban a Hamletet vitte színre. Az előadás rendkívül negatív kritikákat kapott; a díszlet, a jelmezek és a színészi játék vitriolos szóvirágok célpontja lett. Kortárs magyar színházi horizontból visszatekintve az ellenvetések egy része a drámaszöveg és előadás ...
Kísérleti film vagy ars poetica? Az Egy bagatell és a Meghallgatás összehasonlító elemzése Bódy Gábor és Jeles András írásainak tükrében

Kísérleti film vagy ars poetica? Az Egy bagatell és a Meghallgatás összehasonlító elemzése Bódy Gábor és Jeles András írásainak tükrében

I. Teória és kísérlet   Minden kísérlet lényege, akár valamilyen tagadó-destruktív, akár teoretikus-konstruktív megfontolás termékei, hogy – ha valamiféle eredményre jut -, az eredmények önmaguktól, áttételesen fölszívódnak a társadalom tudatába. (Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig. Beszélgetés Bódy Gáborral)   Már tisztán látom, hogy ami igazán jelentős, az a látható és ünnepelt alatt van, ...
„Kettős vetítés”. Jeles András: Montázs (1979)

„Kettős vetítés”. Jeles András: Montázs (1979)

Nehéz és szinte lehetetlen eldönteni, hogy a „kettős vetítés” mint elméleti probléma melyik Jeles vagy Bódy alkotásban tematizálódik a legintenzívebben. Mindenesetre, ha példákat keresnek a fogalom illusztrálására, a szofisztikáltabb és többszörösen rétegezett Amerikai anzix, A kis Valentino vagy a József és testvérei kerülnek előtérbe. Ugyan az 1979-es Montázs formailag és intencionáltság tekintetében vitán felül elmarad az említett filmek színvonalától, modellértékű letisztultsága, egyszerűsége ...
Nyomvétel, túldetermináció és a látvány allegóriái

Nyomvétel, túldetermináció és a látvány allegóriái

Gesztusszínház (A harmadik és a Montázs) I. Ahhoz, hogy a ’70-es évek magyar kísérleti filmjeit érdemben lehessen tárgyalni, aligha megkerülhető annak az általános törekvésnek a vizsgálata, amely e filmek reflexiós homlokterébe került. E törekvés a dokumentum és a fikció, a dokumentumfilm és a fikciós film viszonya újragondolásának nevezhető, noha ennek tárgyalásakor a magam részéről inkább ...
Az idegenség képei Jeles András filmjeiben

Az idegenség képei Jeles András filmjeiben

az idegenség, a kifejezés következetes meg nem felelése az adott helyen (Jeles András)  1. Filmnyelvi kísérletek a hetvenes évek magyar játékfilmjeiben A hetvenes évek végén közös törekvés mutatkozott a filmnyelv alapvető megújítására és a filmes konvenciók felforgatására. Magyarországi viszonylatban az elbeszélőformákkal történő kísérletezés szemléletbeli rokonságát leginkább három név fémjelzi: Erdély Miklós, Bódy Gábor és Jeles ...