Posts tagged "kép"
Arc, hang, tekintet. Szemiotikai, esztétikai és politikai összefüggések Balázs Béla filmesztétikájában

Arc, hang, tekintet. Szemiotikai, esztétikai és politikai összefüggések Balázs Béla filmesztétikájában

Zalán Vincének Balázs Béla Michel Foucault egyik tanulmánya a nyugati kultúrában a nyelvvel szemben táplált bizalmatlanság forrásairól beszél. A jelek működéseként tételezett nyelv egyrészt azt a gyanút kelti, hogy egy olyan puszta felület, amely egy számunkra elérhetetlen távolmaradóról értesít. A nyelv mögött újabb nyelvek húzódnak, a jelek pusztán újabb jelekre utalnak. A bizalmatlanság másik oka, ...
Metamorfózis és önreflexió. „Belehullani a mitológiába”: metamorfózis, képiség és önreflexió

Metamorfózis és önreflexió. „Belehullani a mitológiába”: metamorfózis, képiség és önreflexió

A két elemzett festmény – Gustave Moreau: A Pierisek (1886–89), Salvador Dalí: Narcissus metamorfózisa (1937) – úgy tesz kísérletet a metamorfózis „ábrázolására”, hogy a metamorfózist eleve az ábrázolás – s ekként önmaga – önreflexív allegóriájának tekinti.
Utazás képekkel. Kép a képben, idő az időben – Kronosz játékai Huszárik Zoltán Szindbád című filmjében

Utazás képekkel. Kép a képben, idő az időben – Kronosz játékai Huszárik Zoltán Szindbád című filmjében

Az a képi sokrétűség, amely a Huszárik Szindbádját kivételessé teszi, a kortárs filmalkotások világában – legyen az magyar, európai vagy más kontinensről való – meglehetősen ritkán lelhető fel, így nemcsak a film létrejöttének idejében tekinthető rendkívülinek, hanem máig különös erővel hat az a képi kaleidoszkóp, amelyet nézői számára nyújt. Érdekes a Szindbád-fogadtatás görbéjének az alakulása. ...
Kim Ki-duk: Bin-jip. A test által kísért(ett) látvány

Kim Ki-duk: Bin-jip. A test által kísért(ett) látvány

Most először, a testem a világtól és a világi céloktól teljesen eloldódik, és a másik testétől megigézve, egy másik élettel összefonódva lebeg a Létben. Saját belsejét a másik külsejévé és saját külsejét a másik belsejévé fordítja át. Mostantól, a mozdulat, az érintés, a látás, miközben egyszerre irányulnak a másikra és önmagukra, megfordulnak, és saját forrásuk ...
Kép, médium, test: az ikonológia új megközelítésben

Kép, médium, test: az ikonológia új megközelítésben

1. Miért ikonológia? Az ikonológiáról szóló 1986-os könyvében W. J. T. Mitchell a kép, szöveg, ideológia terminusok által határozta meg az ikonológia feladatát. Kép-antropológia című könyvemben három terminust használok én is, melyek közül a kép nyilvánvaló okokból változatlan, ám ezúttal a médium és a test terminusokkal egészül ki. Ez a választás nem Mitchell felfogásának érvényét ...