Posts tagged "némafilm"

Anne Paech: A néma alakja a hangosfilmben

A némafilm elméletírói és történészei sosem tudtak igazából egyezségre jutni azt illetően, hogy a némafilm tulajdonképpen mennyire volt „néma”; vagy csupán „hallgatag” volt, és ezért a gesztusokban, a mimikában annál beszédesebb – végülis a némafilm a kísérőzenéje miatt a hangosfilm előtt is mindig már „hangos” volt. Ha helyesen beszélünk a némafilmről, akkor jóllehet a film ...

Jonathan Auerbach: A vokális gesztus. A mozi eredeteinek hangjai

A mozi egész biztosan az egyik leginkább túldeterminált technológia, mely az 1890-es évek végén jelent meg a korábbi kulturális gyakorlatok széles tárházából. A médium archeológiájának feltérképezésekor nyomon követhetjük a vetített mozgó képek hosszú történetét, például a laterna magica vetítéseket, melyektől a mozi abban különbözik, hogy fotografikus realista képekkel dolgozik. Vagy, ha a mozi alapját a ...
„Filmet írni”: Karinthy és Molnár Ferenc kinemaszkeccsei

„Filmet írni”: Karinthy és Molnár Ferenc kinemaszkeccsei

A tanulmány első része egy olyan filmtörténeti kontextust vázol, melyben a 1910-es évek eleji kinemaszkeccsek, ezen belül Molnár és Karinthy korai szkeccsei, mint a legkorábbi fennmaradt magyar forgatókönyvek elemezhetővé válnak. A második része azt vizsgálja, hogy a szkeccs mint írás hogyan valósítja meg film és színház munkamegosztását.
Dialektika rövidre zárva: elbeszélés és burleszk Buster Keaton mozijában

Dialektika rövidre zárva: elbeszélés és burleszk Buster Keaton mozijában

 Előszó az átdolgozott kiadáshoz A tanulmány legáltalánosabb felvetése arra vonatkozik, hogy George Bataille megkülönböztetése a korlátozott és az általános ökonómiáról hogyan kapcsolható össze azzal, ahogyan a filmi komikum elméletírói a történetmondás iránti kényszer és a nevetésre való késztetés közti viszonyt értelmezték. Emellett a vizsgálat jelentős része azzal foglalkozik, hogy ezek az elméletírók hogyan határozták meg ...
Kísértethistóriák – A romantikus fantasztikum filmes továbbélése

Kísértethistóriák – A romantikus fantasztikum filmes továbbélése

A 1920-as évek néma horrorfilmjei gyakran merítettek ihletet 19. századi irodalmi alkotásokból. Ezeknek a rémtörténeteknek nem csak a témáit, hanem olyan narratív eljárásait is felhasználták, amelyeket a kortárs kísértetfilmek napjainkban is alkalmaznak.
A hang és a kép illúziója

A hang és a kép illúziója

Az „illúzió” szó egyike a legtürelmesebb kifejezéseinknek, hiszen a legtöbbet koptatott szavak közé tartozik a hétköznapi nyelvben. A filmet hivatalból népszerűsítő emberek kedvence, és azonos tiszteletben részesül olyan megnevezésekkel, mint a „nagybevételű ígéret” és a „kasszasiker”. Számos „illúzió” van a mi iparágunkban, de az egyetlen, amiért mindannyian igazán küzdünk, a „realitás illúziója”, amely végső célja ...