Posts tagged "Performativitás"
A halál és a Leiter-lányka

A halál és a Leiter-lányka

A tanulmány a Saul fiában (2015) kidolgozott formanyelvi koncepció megismétlődését és relevanciáját kutatja Nemes Jeles László második nagyjátékfilmjében, a Napszálltában (2018). Feltevése, hogy az objektív (történelmi) megismerés lehetőségét sugalló totalizáló ábrázolásmód dekonstrukciója újabb, sajátos értelmet nyer Leiter Írisz és a Monarchia végnapjainak történetében.
„A mi agyunk téves kapcsolás”: az új hullám találkozása az új érzékenységgel

„A mi agyunk téves kapcsolás”:
az új hullám találkozása az új érzékenységgel

Jelen tanulmány az új érzékenység laza narratívájú filmjeit vizsgálja, amelyekben az 1980-as évek budapesti underground zenei szcénájának legjelentősebb előadói és zenekarai szerepelnek.
Drakula beágyazva. A vérvád fantazmatikus képei Erdély Miklós Verzió című filmjében

Drakula beágyazva. A vérvád fantazmatikus képei Erdély Miklós Verzió című filmjében

Tanulmányomban Erdély Miklós 1979-ben elkészült Verzió című filmjét elemzem, amely Krúdy Gyula A tiszaeszlári Solymosi Eszter című dokumentumregényének az adaptációja, és ennek megfelelően az 1882-es magyarországi vérvád történetének speciális újraalkotása.
Performativitás/teatralitás

Performativitás/teatralitás

A filozófiai gondolkodás történetét különösebb nehézség nélkül meg lehetne írni színháztörténetként, helyesebben a színházzal kapcsolatos nézetek történeteként. Ezek a hol rokonszenvező, hol ellenszenvező álláspontok első ránézésre sajátosan aszimmetrikus szövésmintát alkotnának, a teatrofóbia erőteljes túlsúlyát mutatva a teatrofíliával szemben. Mindez aligha érné váratlanul a téma iránt érdeklődőket, hiszen Platón, Szent Ágoston, Rousseau vagy akár Nietzsche színházellenessége ...
Későn kapcsolás: cselekvés és írás Genet  "A furcsa szó: urb..."-jában

Későn kapcsolás: cselekvés és írás Genet “A furcsa szó: urb…”-jában

Cselekvés Ezért is hívják azokat a műveket némelyek szerint drámáknak, mert valamit tevőket utánoznak, s ezért támasztanak a tragédiára is, a komédiára is igényt a dórok – a komédiára a megaraiak, […] a tragédiára pedig némely peloponnészosziak – bizonyságul az elnevezéseket hozva fel. Azt mondják ugyanis, hogy ők a körülfekvő településeket kóménak hívják, az athéniak ...
A teatralitás mint kritikai fogalom diszkurzív formálódása

A teatralitás mint kritikai fogalom diszkurzív formálódása

0. A teatralitás mint kritikai fogalom diszkurzív formálódása 1977-ben a sidney-i Szobrászati Központban Mike Parr ausztrál performansz-művész egy húsbárddal lecsapta a bal karját. Közel harminc évvel később egy interjúban, melyet a Sydney Morning Herald újságírója, Angela Bennie készített vele, ekként emlékezett vissza az illető eseményre: „mindenki teljesen el volt lazulva és az emberek mind egymással ...

Színtér és képernyő: elektronikus média és teatralitás

Szünopszisz Mi a „teatralitás” helye vagy szerepe egy olyan korban, melyet egyre inkább az elektronikus média ural? Hol a helye a „színháznak”? Avagy, mivel többféle is van: a „színházaknak”? Milyen viszonyban állnak az olyan „színházak”, amelyek – úgy tűnik – valami konkrétat neveznek meg, a „teatralitással”, mely nem feltétlenül színházakban történik, legalábbis a színházak közkeletű ...
Performativitás és performancia

Performativitás és performancia

Mikor teszünk valamit azzal, hogy mondunk valamit? És hogyan teszünk valamit azzal, ha mondunk valamit? Ezek a kérdések, ha nem éppen egyidősek magával a nyelvvel, bizonyosan olyan távoli eredetűek, még ha csak az európai gondolkodást nézzük is, mint (találomra választva) a Genezis, Platón vagy Arisztotelész. Közvetlen elődünk a témában a brit filozófus, J. L. Austin, ...
Melodráma, szatíra - A Mikszáth-paradigma (Adaptáció és hagyománytörténés)

Melodráma, szatíra – A Mikszáth-paradigma (Adaptáció és hagyománytörténés)

Már jó ideje foglalkoztat (kíváncsivá tesz, dühít, izgat) az, ami jobb híján Mikszáth Kálmán szövegei szatirikus nyelvi magatartásának nevezhető. Egyrészt azért, mert Mikszáth szövegeinek nyelvi modalitása a XIX. századi elbeszélői irodalom egy igen specifikus formájának tűnik. Másrészt, mert amennyiben diszkurzívvá akarjuk tenni, és ugyanakkor nem a kijelentések tárgyának a szintjén vizsgáljuk ezt az attitűdöt („miről ...