Posts tagged "pszichoanalízis"

Kalmár György: A szörnyűség legújabb helyei

(A farkasember-motívum kortárs áthelyeződései és a horror morfológiája) „It is said there is no sin in killing a beast, only in killing a man. But where does one begin and the other end?” A farkasember, az ember másikja maga is mássá lett Joe Johnston 2010-es Farkasember (Wolfman) című filmjében. A doppelganger, a normális árnyéka önmaga ...
A történet és a trauma. Jennifer Fox dekonstruktív önsorsteremtése

A történet és a trauma. Jennifer Fox dekonstruktív önsorsteremtése

A történet (The Tale) című film rendezője és írója az ismert dokumentumfilmes Jennifer Fox. E filmjében azonban nem a közösség külső világáról, hanem önmaga belső azonosságáról, emlékeiről készített döbbenetes erejű, egyszerre játékfilmes és dokumentumfilmes alkotást.
Szküllák, Karübdiszek

Szküllák, Karübdiszek

Kezdjük azzal, hogy félretesszük a tényeket. Jean-Jacques Rousseau Kovács András Bálint tanulmánya, az Ez csak egy szivar célkitűzését tekintve metakritikai tanulmány. A „metakritikai” „meta” előtagja itt azt jelenti: az elemzés magára a filmelméleti diskurzusra – mint a jelentéstulajdonítás gyakorlatára – irányul; a tanulmány a filmelmélet két markáns paradigmájának, a pszichoanalitikus és a kognitív filmelmélet elemzéseit elemzi, vagyis ...
Tudományfilozófia és kognitivizmus

Tudományfilozófia és kognitivizmus

Bevezetés Nem könnyű opponálni egy olyan szöveget, amelynek számos állításával egyetért az opponens. Igaz, a szóban forgó állítások nagy része Kovács András Bálint professzor úrnak a pszichoanalízissel, pontosabban annak a filmelméleti alkalmazhatóságával szembeni érveit jelenítik meg, s ezekhez a kognitivizmus felőli hozzászólóként csak néhány kisebb kiegészítésem akad. Relevánsabb számomra, hogy Kovács András Bálint filmes kognitivizmussal kapcsolatos ...
„Ez nem mindig csak egy szivar” Széljegyzetek Kovács András Bálint „Ez csak egy szivar" című tanulmányához

„Ez nem mindig csak egy szivar”
Széljegyzetek Kovács András Bálint „Ez csak egy szivar” című tanulmányához

Nehéz úgy hozzászólni egy kitűnően felépített és logikusan érvelt dolgozathoz, ha az ember az abban foglaltak nagy részével mélységesen egyetért, vagy ha nem is egészen ért egyet, be tudja látni érvényét az adott kontextusban. Kovács András Bálint ügyesen méricskél: feltárja, hol hibázik a pszichoanalízis és a film kapcsolata, rámutat a gyengébb vagy már kieső láncszemekre, ...
„Ez csak egy szivar” A pszichoanalitikus módszer alkalmazásáról a filmelméletben

„Ez csak egy szivar”
A pszichoanalitikus módszer alkalmazásáról a filmelméletben

A kétségbevont hitelességű anekdota szerint Freud egyik egyetemi előadásán éppen a fallikus szimbólumokról beszélt, miközben szórakozottan előhúzott egy szivart, és rágyújtott. Mikor a közönség ezen kuncogni kezdett, Freud állítólag így reagált: „Uraim, ne feledjék, egy szivar néha csak egy szivar”. Akár megtörtént ez az eset, akár nem, mind Freud, mind későbbi pszichoanalitikusok gyakran hangsúlyozzák, hogy ...
Írás, kép, test. Shakespeare és Greenaway találkozása a boncasztalon

Írás, kép, test.
Shakespeare és Greenaway találkozása a boncasztalon

Úgy tűnik, a posztmodern valamiért képtelen kiszabadulni a freudi Ödipusz-komplexus allegóriájából. Mint a gyermek, aki libidinális vágyait apján, a törvény és szabályrendszer jelölőjén keresztül vezeti el anyja felé, feloldódva így a kultúra rendszerteremtő mechanizmusában, a kortárs kulturális reprezentációk  rabjai maradnak a múltnak. Vagyis az (irodalmi) kánon által kijelölt ösvényen indulnak el a jövő felé, melybe közvetlenül ...
A szelf önismereti örvényei és konstrukciói a Hamletben és megfilmesítéseiben

A szelf önismereti örvényei és konstrukciói a Hamletben és megfilmesítéseiben

A „pszichoanalitikusok úgy vannak a Hamlettel, mint a macskák a gombolyaggal”, írja Norman Holland. Úgy tűnik, a filmesek is, vagy talán mindannyian így vagyunk ezzel a fura, felemelő, összezavaró, irányt sejtető, mégis nehezen leküzdhető örvényekbe vezető művel. Mint minden klasszikus, eminens szöveg, a Hamlet is sokféle módon és okból olvasható, lehet politikai dráma, lehet a nemi identitás válságát felvető ...
Álom és kinematografikus tudat

Álom és kinematografikus tudat

1895 sorsdöntő év a pszichoanalízis és a filmművészet történetében: július 24-én álmodta Freud az Irma-álmot, az Álomfejtés mintaértékű darabját. „El tudod képzelni – kérdezi Freud Wilhelm Fliesstől levelében, melyben egy későbbi bellevue-i látogatást mesél el abban a házban, ahol az álmot látta -, hogy egy nap ezen a házon egy márványtáblán ez lesz olvasható: 1895. ...
Merre tovább? A pszichoanalitikus filmelmélet útjai a huszonegyedik században

Merre tovább? A pszichoanalitikus filmelmélet útjai a huszonegyedik században

Vázlat a „A Vászon és a Dívány találkozása – szabad asszociációk filmművészet és pszichoanalízis határvidékén” című konferencia elé Furcsa, de a „merre tovább?” kérdésre a Jacques Lacan után adható válasz – ami persze a pszichoanalízis logikájának legadekvátabb megfogalmazása is egyben – csak az lehet, hogy „vissza, hogy előre mehessünk”. Lacan sokszor hangoztatta, hogy bárki lehet ...
Szeressem felebarátomat? Köszönöm, nem!

Szeressem felebarátomat? Köszönöm, nem!

Napjainkban a rasszizmus pszichoanalitikai megközelítéseinek rossz hírnevük van. A kritika hajlamos kizárni az ilyen jellegű megközelítéseket, mint a „pszichológiai redukcionizmus” példáit, mint a rasszizmus értelmezésének olyan módozatait, amelyek eltekintenek mind a rasszizmus társadalmi-gazdasági feltételeitől, mind az etnikai másság tapasztalatakor rasszista reakciókat generáló kulturális értékek és identifikációk szocio-szimbolikus kontextusától. A rasszizmus társadalmi-gazdasági és kulturális szempontú leírásainak ...
Posztmodern Antikrisztus? Lars von Trier ideológiakritikája mint metaideológia

Posztmodern Antikrisztus? Lars von Trier ideológiakritikája mint metaideológia

Lars von Trier újabb, szerzői műfajfilmnek is tekinthető alkotásai közül az Antikrisztus a legtisztább példája annak, hogyan vonja maga után egy kodifikált műfaj elemeinek felhasználása és rekombinálása a kultúra ideologikus szempontú vizsgálatát is.
Az adaptáció mint a szöveg tudattalanja. Csáth Géza: Anyagyilkosság; Szász János: Witman fiúk

Az adaptáció mint a szöveg tudattalanja. Csáth Géza: Anyagyilkosság; Szász János: Witman fiúk

1997-ben mutatták be Szász János Witman fiúk című filmjét, mely elsősorban Csáth Géza Anyagyilkosság (1908) című novellája, valamint kevésbé hangsúlyos módon A kis Emma (1912) című elbeszélésének felhasználásával készült. Jelen munkámban a nevezett három mű egymáshoz fűződő, adaptációs viszonyát vizsgálom behatóbban; szem előtt tartva azokat a „szöveg-használati” hangsúlyokat, melyeket maga a film jelölt ki a Csáth-művek ...
Megszólal a "megismerhetetlen". Bábok és babák mint a lélek szócsövei

Megszólal a “megismerhetetlen”. Bábok és babák mint a lélek szócsövei

Az álmokat, fantáziaképeket vagy rémlátomásokat megjelenítő filmek kiemelt szerepet biztosítanak a babáknak és báboknak: e két emberi formát öltő élettelen tárgy feltűnően sokszor bukkan fel olyan alkotásokban, melyekben feldolgozhatatlannak tűnő érzelmeket, tudattalan vágyakat és szorongásokat artikuláló lelki mechanizmusok szerepelnek. Tanulmányomban elsősorban a Sigmund Freud nevéhez kötődő közismert topográfiai modell és strukturális elmélet terminusaira támaszkodom. A ...