Posts tagged "tekintet"

Kalmár György: A szörnyűség legújabb helyei

(A farkasember-motívum kortárs áthelyeződései és a horror morfológiája) „It is said there is no sin in killing a beast, only in killing a man. But where does one begin and the other end?” A farkasember, az ember másikja maga is mássá lett Joe Johnston 2010-es Farkasember (Wolfman) című filmjében. A doppelganger, a normális árnyéka önmaga ...
A „turistaszem”. Természet, látvány és megfigyelő viszonya a 19. század utolsó évtizedének turisztikai diskurzusában

A „turistaszem”. Természet, látvány és megfigyelő viszonya a 19. század utolsó évtizedének turisztikai diskurzusában

Turistaság Amikor 1889 februárjában, Téry Ödön és Thirring Gusztáv szerkesztői gondjaira bízva, a Magyar Kárpát Egyesület Budapesti Osztályának megbízásából[1] útjára bocsátják az első hazai turisztikai folyóiratot, a Turisták Lapját, a szerkesztők, újdonsült olvasóikat köszöntő cikkükben többek közt úttörő vállalkozásuk nehézségeire hívják fel a figyelmet.[2] Ezen nehézségek jobbára abból a problémából fakadnak, hogy – mint írják ...
A posztkommunista tér belakása Antal Nimród Kontroll című filmjében

A posztkommunista tér belakása Antal Nimród Kontroll című filmjében

A Kontroll, Antal Nimród első egész estés játékfilmje 2003-ban került a magyar mozikba, egy évvel Magyarország EU-csatlakozása előtt. Ahogy arra Steve Jobbit is rámutat, a film olvasható „az integrációhoz és megváltáshoz kapcsolódó problematikus és jórészt beteljesületlen fantáziák allegorikus kifejeződéseként, melyek Magyarország »Európába való visszatérését« kísérték” (Jobbit 2008: 4). Egyetértve Jobbit alapvetésével, magam is megpróbálkoztam már ...
A kamera és a tekintetek szerepe François Ozon Kis halál című filmjében

A kamera és a tekintetek szerepe François Ozon Kis halál című filmjében

Paul, apa, Martial François Ozon 1995–ben bemutatott, alig több mint 25 perces Kis halál (La petite mort) című játékfilmjének történetét a következőképpen lehetne vázlatosan összefoglalni. Paul, a homoszexuális fotóművész együtt él barátjával, Martiallal, amikor megtudja nővérétől, Camille–tól, hogy apja haldoklik; majd nem sokkal később arról is értesül, hogy meghalt. A halálos betegség híre arra készteti ...
A filmi apparátus ideológiai hatásai

A filmi apparátus ideológiai hatásai

Nincs új művészet új nézőpont nélkül. Az új nézőpont maga a pedagógia. /Brecht/ Amikor Freud az Álomfejtés végén megkísérli az álommunkát és annak sajátos ökonómiáját a pszichével mintegy egységbe rendezni, ez utóbbihoz egy optikai modellt rendel: „Egyszerűen képzeljünk el egy szerkezetet, amely a lelki folyamatokban egyfajta bonyolult mikroszkópként vagy fényképezőgépként működik.” Ám Freud nem ragaszkodik ...
Arc, hang, tekintet. Szemiotikai, esztétikai és politikai összefüggések Balázs Béla filmesztétikájában

Arc, hang, tekintet. Szemiotikai, esztétikai és politikai összefüggések Balázs Béla filmesztétikájában

Zalán Vincének Balázs Béla Michel Foucault egyik tanulmánya a nyugati kultúrában a nyelvvel szemben táplált bizalmatlanság forrásairól beszél. A jelek működéseként tételezett nyelv egyrészt azt a gyanút kelti, hogy egy olyan puszta felület, amely egy számunkra elérhetetlen távolmaradóról értesít. A nyelv mögött újabb nyelvek húzódnak, a jelek pusztán újabb jelekre utalnak. A bizalmatlanság másik oka, ...
Kim Ki-duk: Bin-jip. A test által kísért(ett) látvány

Kim Ki-duk: Bin-jip. A test által kísért(ett) látvány

Most először, a testem a világtól és a világi céloktól teljesen eloldódik, és a másik testétől megigézve, egy másik élettel összefonódva lebeg a Létben. Saját belsejét a másik külsejévé és saját külsejét a másik belsejévé fordítja át. Mostantól, a mozdulat, az érintés, a látás, miközben egyszerre irányulnak a másikra és önmagukra, megfordulnak, és saját forrásuk ...

Álmodozás

A minap mikroszkóppal megfigyeltem egy élő sejtteremtményt. A sejt azonban nem látott engem. E tény mélyen megrázta a világról alkotott képemet. Ha ugyanis a sejtnek szeme lett volna, és egyenesen a szemembe nézett volna, akkor, a különös perspektíva miatt, létemet, mint emberi alakot, mégsem érzékelhette volna. Mire való hát minden testkultúra? Jön egy ilyen sejtféleség, ...