(Multi)médiumok erőviszonyai a századfordulón. Az Uránia Tudományos Színház ismeretterjesztő előadásai

(Multi)médiumok erőviszonyai a századfordulón. Az Uránia Tudományos Színház ismeretterjesztő előadásai

Esszémben egy olyan kulturális gyakorlatot vizsgálok a 19. és a 20. század fordulójának kontextusában, amely önmagában is multimediálisnak tekinthető, ilyenformán összehasonlítható más korabeli multimediális gyakorlatokkal. A multimedialitás persze fenntartásokkal alkalmazható fogalom, mivel mai értelmében nyilván nem állhatott fenn a századforduló maitól gyökeresen eltérő technikai környezetében. Az azonban kijelenthető, hogy az Uránia Tudományos Színház a tudomány ...
Üres helyek a filmben. A kép és a képzelet összjátékáról

Üres helyek a filmben. A kép és a képzelet összjátékáról

“Még ha önmagával összhangban álló és kerek világot hoz is létre, a műalkotás akkor sem önmagáért, hanem számunkra, azon közönség számára való valódi és elkülönült objektum, amely azt szemléli és élvezi.” G. F. W. Hegel: Esztétika I. A film a néző fantáziáját célzottan veszi igénybe; mindez Alfred Hitchcock Hátsó ablak (Rear Window. 1954) című filmjében ...
A Kék bársony a pszichoanalízis tükrében

A Kék bársony a pszichoanalízis tükrében

Tanulmányom célja, hogy a pszichoanalitikus filmelmélet felhasználásával David Lynch egyik meghatározó munkáját, a Kék bársonyt értelmezzem. Azt szeretném mindenekelőtt tisztázni, hogy miért tartom relevánsnak a film lacani megközelítését, illetve mennyire állja meg a helyét az igencsak ellentmondásos és sok vitát kiváltó módszer, amelyet Slavoj Žižek is oly gyakran alkalmaz. Álláspontom tisztázása után rövid összefoglalót adok ...
A narratív film elméletei

A narratív film elméletei

Pascal Bonitzer (1992) a hitchcocki suspense-ről írt tanulmányában egy Lumière rövidfilmet „hitchcockizál”, melyben nem történik egyéb, minthogy egy katona egy babakocsit tologató dadának udvarol. A „rögzített” jelenet ártatlannak nevezhető, és nem túl eseménydús. Ha azonban mindezt megelőzi egy állítás, hogy a dada meg akarja gyilkolni a kisbabát – még akkor is, ha semmi sem változik ...
Az Innen vagy a kamera tekintete

Az Innen vagy a kamera tekintete

1. Emlékszünk, hogy Noël Burch volt az első, aki a Praxis du cinéma (1) című könyvében komolyabban és rendszeresebben foglalkozott a képmezőn kívüli térrel, megkülönböztetve annak hat különféle részletét. Az első négy a keret négy oldalát határolja, az ötödik a díszletek mögötti, míg a hatodik a kamera melletti térnek felel meg. Burch megállapításában a leglényegesebb, ...
Filmfordítás − nyelvi, művészi, kulturális közvetítés

Filmfordítás − nyelvi, művészi, kulturális közvetítés

Nyelv, kultúra, közvetítés Az olvasott, hallott, látott információk túlnyomó része fordítás. A tudományos cikkek, nemzetközi hivatalos iratok, művészeti alkotások, világhírek, reklámok többnyire idegen nyelven születnek, amelyeket a magyar nyelvi változat megalkotása után ismerhetünk meg. Az eredeti, forrásnyelvi szöveg átkódolása a befogadó nyelvére, azaz a célnyelvre azonban nem elegendő az üzenet maradéktalan értelmezéséhez. Nem csupán azért, ...
„Ez csak egy szivar” A pszichoanalitikus módszer alkalmazásáról a filmelméletben

„Ez csak egy szivar”
A pszichoanalitikus módszer alkalmazásáról a filmelméletben

A kétségbevont hitelességű anekdota szerint Freud egyik egyetemi előadásán éppen a fallikus szimbólumokról beszélt, miközben szórakozottan előhúzott egy szivart, és rágyújtott. Mikor a közönség ezen kuncogni kezdett, Freud állítólag így reagált: „Uraim, ne feledjék, egy szivar néha csak egy szivar”. Akár megtörtént ez az eset, akár nem, mind Freud, mind későbbi pszichoanalitikusok gyakran hangsúlyozzák, hogy ...
A kevés kevesebb. A hosszú beállítás a dokumentumfilmben

A kevés kevesebb. A hosszú beállítás a dokumentumfilmben

David MacDougall arra a kérdésre keresi a választ, hogy hogyan lehetséges és mivel jár, hogy a dokumentumfilmekre kezdetben jellemző hosszú beállítás kiszorult a dokumentarista gyakorlatból.
Testes attrakciók. Teatralitás a kortárs magyar filmben

Testes attrakciók. Teatralitás a kortárs magyar filmben

Bevezetés A kétezer körül színre lépett fiatal rendezőgeneráció szembefordult a kilencvenes évek elejének-közepének domináns filmes diskurzusával, az univerzalisztikus fogalmazásmóddal, és igyekezett közvetlenebbül, másként szólva hatásosabban megszólítani közönségét. A közönség megszólításának egyik módja a generációs élményeket mozgósító hagyományos, kisrealista történetmesélés volt (Moszkva tér, Előre!, Boldog születésnapot!). Moszkva tér  (Török Ferenc, 2001) A rendezők egy másik csoportja ...
Arc, hang, tekintet. Szemiotikai, esztétikai és politikai összefüggések Balázs Béla filmesztétikájában

Arc, hang, tekintet. Szemiotikai, esztétikai és politikai összefüggések Balázs Béla filmesztétikájában

Zalán Vincének Balázs Béla Michel Foucault egyik tanulmánya a nyugati kultúrában a nyelvvel szemben táplált bizalmatlanság forrásairól beszél. A jelek működéseként tételezett nyelv egyrészt azt a gyanút kelti, hogy egy olyan puszta felület, amely egy számunkra elérhetetlen távolmaradóról értesít. A nyelv mögött újabb nyelvek húzódnak, a jelek pusztán újabb jelekre utalnak. A bizalmatlanság másik oka, ...
A metalepszis a horror és a fantasy műfaji logikájának tükrében

A metalepszis a horror és a fantasy műfaji logikájának tükrében

A különböző világok közötti átjárás tematikája és a fantasztikum dimenziója új színben tünteti fel a narratív szintek transzgresszióját, a metalepszist. A műfaji filmeken belül a fantasztikus filmek csoportjához tartozó zsánerekben a metalepszis metamorfózissal, csodás helyváltoztatással és a transzcendens világgal való találkozással válik egyenértékűvé.
Őrületnarratíva és fantáziatér Terry Gilliam filmjeiben. Trauma, hatalom és önreflexió a 12 majomban

Őrületnarratíva és fantáziatér Terry Gilliam filmjeiben. Trauma, hatalom és önreflexió a 12 majomban

A tanulmány Terry Gilliam 1995-ös 12 majom című filmjét vizsgálja, melynek figyelemre méltó jellemzője, hogy miközben egy izgalmas akció-thrillerként működik, kérdésfelvetései jócskán meghaladják a műfaji filmek toposzait.
A hátsónál is hátrébb: teatralitás Hitchcocknál

A hátsónál is hátrébb: teatralitás Hitchcocknál

Amikor egy film kapcsán merül fel a teatralitás gondolata, a klasszikus elméleti szöveghely, amely megidéződik, nagy valószínűséggel Walter Benjamin híres különbségtétele lesz színház és film (vagy filmszínház) között. A filmszínész emlékezetes példája mutatja legtömörebben a két művészet mediális különbségét Benjamin szerint: szemben a színházi színésszel, aki az előadás közben látja és hallja a közönség reakcióit, ...
Mi a plán?

Mi a plán?

A realizmus logikáját követve a mélységélesség is elvezette az Aranypolgár alkotóját ahhoz, hogy azonosítsa a beállítást [plan] a képsorral.  Ahogy minden történet, úgy a film története is azon egyenetlenségek, felfeslések és szakadások története, amelyek hatottak a film művészetére, át- meg átformálták azt, s azzá tették, ami. Egy történet telis-tele zajjal és csetepatéval (s nemcsak a ...
Hollywood által homályosan? A tudat válságának megjelenítése Philip K. Dick prózájának adaptációiban

Hollywood által homályosan? A tudat válságának megjelenítése Philip K. Dick prózájának adaptációiban

Philip K. Dick amerikai író a huszadik századi sci-fi történetének egyik legfontosabb alakja. Munkássága jelentős hatással volt Hollywoodra: a hollywoodi filmekben gyakran jelentkeznek általa preferált témák, és természetesen nagyszámú Dick-adaptáció is készült. Az első ilyen Ridley Scott Szárnyas fejvadásza volt, melynek jogait Dick még életében adta el, de bemutatóját már nem érhette meg. A jelen ...
Az eszmény(i) (J.L. Mankiewicz: Egy levél három asszonynak)

Az eszmény(i) (J.L. Mankiewicz: Egy levél három asszonynak)

 Jobb az élő eb, hogynem a megholt oroszlán Prédikátor könyve, IX. 6. 1 Nézzük az Egy levél három asszonynak (A Letter to Three Wives, J. L. Mankiewicz, 1949)című filmet, amely arról ismert és figyelemre méltó, hogy „fő” szereplője, Addie Ross, Arlésienne  módjára láthatatlan marad. Nem úgy, mint az Asszony a tóban (Lady in the Lake, ...
És-effektus, avagy mozi a kiállítóterekben

És-effektus, avagy mozi a kiállítóterekben

„Meg kellett szabadulnia a mozi képeinek a moziteremtől azért, hogy újra olyanokká váljanak, amilyeneknek szánták őket a kezdetektől fogva: szabad, független, utazó képekké, amelyek bárhol képesek feltűnni és bevilágítani a világot egy különbözőségekből álló rendszer által kódolt, jelekkel terhelt fény közvetítésével.” A Trafic című folyóirat 2004-ben művészeknek, filmes szakértőknek, kutatóknak és filozófusoknak feltett kérdésére (Mi ...