Privát játszmák. Forgács Péter: Bibó breviárium (2001)

Privát játszmák. Forgács Péter:
Bibó breviárium (2001)

1. Bevezetés A tanulmány fókuszában Forgács Péter filmje, a 2001-ben elkészült Bibó Breviárium áll, amelyet két okból emeltem ki a Privát Magyarország című sorozatból: először is Bibó István alakja miatt, másodszor hiánypótlásból, mivel túl kevés szó esett ezidáig a filmről. A Privát Magyarország című sorozat megközelítésmódját tekintve igazi unikumnak számít dokumentumfilmjeink között. Bódy a Privát ...
Átkötések

Átkötések

Film és irodalom kapcsolata az 1945 utáni magyar filmművészetben (1) Bódy Gábor az Utak és eredmények a magyar film történetében, 1963-1969 című tanulmányának egy pontján így jellemzi az 1965-ben készült Húsz óra filmtörténeti pozícióját: “A magyar >új hullám< kezdeteként szokásos Fábri Húsz óráját megjelölni. Meggondolásaink értelmében ez a film inkább átkötő szerepet kap, úgy is, ...
A kinematográfus jeltudatossága

A kinematográfus jeltudatossága

Bódy Gábor munkásságáról az Egybegyűjtött írások kapcsán Zalán Vincét Füzi Izabella kérdezi (Elhangzott a „Kettős vetítés”. Bódy Gábor és Jeles András műveinek összehasonlító elemzése című konferencián, 2007. november 8-án Szegeden a Grand Café művészmoziban.) FI: Szeretettel köszöntök mindenkit, azokat is, akik most kapcsolódnak be a konferencia programjába. Szeretném bemutatni Zalán Vincét, akit annak apropóján is ...
Kozmikus nézőpontból

Kozmikus nézőpontból

A film kalandja elválaszthatatlan az írott szövegtől, mintha csak kikényszerülnének a filmes alkotóból a szavak, filmes univerzumát olvashatóvá próbálja tenni, mintha ezzel létrát, kapaszkodót építene mindazoknak, akik hasonlóképpen közelinek és mégis titokzatosnak érzik a mozgóképek világát. Bódy Gábor olyan kivételes filmalkotó, aki következetesen leírta filmes gondolatait a legkülönfélébb műfaji lehetőségeket próbálva ki – esszé, tanulmány, ...
3?

3?

„Mindig jobban szerettem a hármat, mint a kettőt. Nem azért mert több, hanem mert a kettő néha kínos, lehetetlen választás elé állítja az embert, míg a három úgy látszik pozitívan, mint a földmérésben is, vagy legalábbis virtuálisan egy területet bezár.” (Bódy Gábor) (1) Van-e kiút a dualizmusból? Hiába telik-múlik az idő, a kettősség, a bipolaritás ...
Formanyelvi kísérletek vizsgálata Bódy Gábor Amerikai anzix című filmjében

Formanyelvi kísérletek vizsgálata Bódy Gábor Amerikai anzix című filmjében

Az Amerikai anzix azon filmek egyike, mely az avatatlanabb szem számára is szembetűnő, merész technikai és ezáltal formanyelvi eszközök alkalmazásával hívja fel magára a figyelmet. Többek között például egy új találmány, a „fényvágás” céltudatos alkalmazásával vív ki magának kitüntetett helyet a filmtörténetben. Emellett feltűnő még a szándékosan roncsolt, torzított felvételek és hanghatások, illetve a képek ...
Jelentésszintek a Nárcisz és Psychében

Jelentésszintek a Nárcisz és Psychében

Bódy Gábor élete főművének szánta a Nárcisz és Psychét, amely négy év alatt készült el. Önéletrajzában úgy fogalmaz, hogy „A Psyché-produkció összességében… négy évet foglalt el életemből, mint egy háború, vagy mint egy iskola.” (1) Egy olyan filmet szeretett volna létrehozni, amely enciklopédikus műként hathat, mely szándéka szerint epikus történetével, a tudás enciklopédikus felsorolásával teljes ...
A Psyché szemiotikai, mítosztörténeti és eszmetörténeti elemzése

A Psyché szemiotikai, mítosztörténeti és eszmetörténeti elemzése

Bevezetés Bódy Gábor Psyché című filmje példátlan és kivételes alkotás a filmtörténetben. Nem csak a magyar, de az egyetemes filmtörténetben is. Példátlan, mert egyidejűleg látványos szuperprodukció és avantgárd, experimentális mű. Márpedig ez a két dolog látszólag kizárja egymást. Korábban azt szoktuk meg, hogy az experimentális film minimalista eszközökkel elkészített és kevesekhez szóló formanyelvi kísérlet, a ...
Bódy Gábor és Jeles András színházi rendezései

Bódy Gábor és Jeles András színházi rendezései

Bódy Gábor: Hamlet, 1981 Győri Kisfaludy színház Bódy Gábor nevéhez mindössze egyetlen színházi rendezés kötődik: 1981-ben a Győri Nemzeti Színházban a Hamletet vitte színre. Az előadás rendkívül negatív kritikákat kapott; a díszlet, a jelmezek és a színészi játék vitriolos szóvirágok célpontja lett. Kortárs magyar színházi horizontból visszatekintve az ellenvetések egy része a drámaszöveg és előadás ...
Kísérleti film vagy ars poetica? Az Egy bagatell és a Meghallgatás összehasonlító elemzése Bódy Gábor és Jeles András írásainak tükrében

Kísérleti film vagy ars poetica? Az Egy bagatell és a Meghallgatás összehasonlító elemzése Bódy Gábor és Jeles András írásainak tükrében

I. Teória és kísérlet   Minden kísérlet lényege, akár valamilyen tagadó-destruktív, akár teoretikus-konstruktív megfontolás termékei, hogy – ha valamiféle eredményre jut -, az eredmények önmaguktól, áttételesen fölszívódnak a társadalom tudatába. (Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig. Beszélgetés Bódy Gáborral)   Már tisztán látom, hogy ami igazán jelentős, az a látható és ünnepelt alatt van, ...
Ellenfilmek párbeszéde

Ellenfilmek párbeszéde

Kutya éji dala – Álombrigád (1). A film határértékei az experimentalizmus görbe tükrében Az „absztrakt film, abszolút film, avantgárd film, fényművészetek, független film, kísérleti film, kiterjesztett film (expanded cinema), filmkörnyezetek (environments), kézzel csinált filmek, kinetikus látványművészetek, projektfilm, koncept art, pszichedelikus film, strukturális film, tiszta film, triviális film, underground film” (Peternák 1996: 41) összefoglaló elnevezése, az „experimentális filmművészet” voltaképpen tautologikus ...
„Kettős vetítés”. Jeles András: Montázs (1979)

„Kettős vetítés”. Jeles András: Montázs (1979)

Nehéz és szinte lehetetlen eldönteni, hogy a „kettős vetítés” mint elméleti probléma melyik Jeles vagy Bódy alkotásban tematizálódik a legintenzívebben. Mindenesetre, ha példákat keresnek a fogalom illusztrálására, a szofisztikáltabb és többszörösen rétegezett Amerikai anzix, A kis Valentino vagy a József és testvérei kerülnek előtérbe. Ugyan az 1979-es Montázs formailag és intencionáltság tekintetében vitán felül elmarad az említett filmek színvonalától, modellértékű letisztultsága, egyszerűsége ...
Nyomvétel, túldetermináció és a látvány allegóriái

Nyomvétel, túldetermináció és a látvány allegóriái

Gesztusszínház (A harmadik és a Montázs) I. Ahhoz, hogy a ’70-es évek magyar kísérleti filmjeit érdemben lehessen tárgyalni, aligha megkerülhető annak az általános törekvésnek a vizsgálata, amely e filmek reflexiós homlokterébe került. E törekvés a dokumentum és a fikció, a dokumentumfilm és a fikciós film viszonya újragondolásának nevezhető, noha ennek tárgyalásakor a magam részéről inkább ...
„Mi filmet filmkészítés közben csinálunk” - beszélgetés Szalai Györgyi filmrendezővel

„Mi filmet filmkészítés közben csinálunk” – beszélgetés Szalai Györgyi filmrendezővel

Szalai Györgyi a Budapesti Iskola legmeghatározóbb alkotóinak egyike, számos dokumentarista játékfilm rendezője, forgatókönyvírója.
Az idegenség képei Jeles András filmjeiben

Az idegenség képei Jeles András filmjeiben

az idegenség, a kifejezés következetes meg nem felelése az adott helyen (Jeles András)  1. Filmnyelvi kísérletek a hetvenes évek magyar játékfilmjeiben A hetvenes évek végén közös törekvés mutatkozott a filmnyelv alapvető megújítására és a filmes konvenciók felforgatására. Magyarországi viszonylatban az elbeszélőformákkal történő kísérletezés szemléletbeli rokonságát leginkább három név fémjelzi: Erdély Miklós, Bódy Gábor és Jeles ...
Utazás képekkel. Kép a képben, idő az időben – Kronosz játékai Huszárik Zoltán Szindbád című filmjében

Utazás képekkel. Kép a képben, idő az időben – Kronosz játékai Huszárik Zoltán Szindbád című filmjében

Az a képi sokrétűség, amely a Huszárik Szindbádját kivételessé teszi, a kortárs filmalkotások világában – legyen az magyar, európai vagy más kontinensről való – meglehetősen ritkán lelhető fel, így nemcsak a film létrejöttének idejében tekinthető rendkívülinek, hanem máig különös erővel hat az a képi kaleidoszkóp, amelyet nézői számára nyújt. Érdekes a Szindbád-fogadtatás görbéjének az alakulása. ...
Módosítások. Mészöly Miklós realizmuselmélete és a hetvenes évek avantgárd dokumentarizmusa

Módosítások. Mészöly Miklós realizmuselmélete és a hetvenes évek avantgárd dokumentarizmusa

Gaál István 1970-ben bemutatott Magasiskola című filmje a hetvenes évek erőteljesen stilizáló irányzatához tartozik. A kisregény adaptációja nem a „realizmus parabolájának” Mészöly Miklós-i szellemében fogant; a rendező az író „dokumentarizmusát” nem dokumentarista eszközökkel valósította meg. Mindez nem csupán Gaál művészi beállítottságával magyarázható, hanem Mészöly kisregényével is. Az 1956-ban írt mű ugyanis valójában közelebb áll a szerző paraboláinak ...