Átkötések

Átkötések

Film és irodalom kapcsolata az 1945 utáni magyar filmművészetben (1) Bódy Gábor az Utak és eredmények a magyar film történetében, 1963-1969 című tanulmányának egy pontján így jellemzi az 1965-ben készült Húsz óra filmtörténeti pozícióját: “A magyar >új hullám< kezdeteként szokásos Fábri Húsz óráját megjelölni. Meggondolásaink értelmében ez a film inkább átkötő szerepet kap, úgy is, ...
A kinematográfus jeltudatossága

A kinematográfus jeltudatossága

Bódy Gábor munkásságáról az Egybegyűjtött írások kapcsán Zalán Vincét Füzi Izabella kérdezi (Elhangzott a „Kettős vetítés”. Bódy Gábor és Jeles András műveinek összehasonlító elemzése című konferencián, 2007. november 8-án Szegeden a Grand Café művészmoziban.) FI: Szeretettel köszöntök mindenkit, azokat is, akik most kapcsolódnak be a konferencia programjába. Szeretném bemutatni Zalán Vincét, akit annak apropóján is ...
Ugrani fogok tüzekbe, ugrani - Jeles András poétikája

Ugrani fogok tüzekbe, ugrani – Jeles András poétikája

Jeles András: Teremtés, lidércnyomás. Budapest, Kijárat Kiadó, 2006. A Teremtés, lidércnyomás című kötet a magyarországi intellektus egyik legegyedibb képviselőjének, Jeles Andrásnak az összegyűjtött írásait tartalmazza. A várakozásokkal szemben könyve nem sorolódik sem az elmélet, sem a kritika, sem az irodalom vagy a film zászlaja alá, hanem valamiféle tartózkodó szégyenlőséggel megáll a küszöbön, és onnan tekinget, ...
A Lomtár metanoiája

A Lomtár metanoiája

Perovics Zoltán (Pero) radikális (ön)iróniával a Metanoia Lomtár címet adta gyűjteményes kiállításának, mely színházi tárgyait, kellékeit, díszleteit, installációit mutatta be a Reök Palota pincéjében. Az alcím pedig: overunderground szintén ironikusnak tekinthető, hiszen bármi is az, ami túlmegy itt az underground művészet állapotán, mégis a pincében kapott helyet, nem pedig az elegáns emeleti kiállítótermek valamelyikében. A ...
Jeles András élő marionettszínháza

Jeles András élő marionettszínháza

Jeles András szövegeiben és a vele készült interjúkban több helyen is olvashatjuk, hogy azért tartja többre a színházat a filmnél és az irodalomnál, mert az képes az „itt és most” megmutatására. (1) Ezen belül is a baba intenzívebb jelenléttel bír, mint az ember. Ebben Kleistet követi, aki szerint a marionett holt matériájának mozgása több gráciát hordoz, ...
Bódy Gábor és Jeles András színházi rendezései

Bódy Gábor és Jeles András színházi rendezései

Bódy Gábor: Hamlet, 1981 Győri Kisfaludy színház Bódy Gábor nevéhez mindössze egyetlen színházi rendezés kötődik: 1981-ben a Győri Nemzeti Színházban a Hamletet vitte színre. Az előadás rendkívül negatív kritikákat kapott; a díszlet, a jelmezek és a színészi játék vitriolos szóvirágok célpontja lett. Kortárs magyar színházi horizontból visszatekintve az ellenvetések egy része a drámaszöveg és előadás ...
Kísérleti film vagy ars poetica? Az Egy bagatell és a Meghallgatás összehasonlító elemzése Bódy Gábor és Jeles András írásainak tükrében

Kísérleti film vagy ars poetica? Az Egy bagatell és a Meghallgatás összehasonlító elemzése Bódy Gábor és Jeles András írásainak tükrében

I. Teória és kísérlet   Minden kísérlet lényege, akár valamilyen tagadó-destruktív, akár teoretikus-konstruktív megfontolás termékei, hogy – ha valamiféle eredményre jut -, az eredmények önmaguktól, áttételesen fölszívódnak a társadalom tudatába. (Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig. Beszélgetés Bódy Gáborral)   Már tisztán látom, hogy ami igazán jelentős, az a látható és ünnepelt alatt van, ...
Ellenfilmek párbeszéde

Ellenfilmek párbeszéde

Kutya éji dala – Álombrigád (1). A film határértékei az experimentalizmus görbe tükrében Az „absztrakt film, abszolút film, avantgárd film, fényművészetek, független film, kísérleti film, kiterjesztett film (expanded cinema), filmkörnyezetek (environments), kézzel csinált filmek, kinetikus látványművészetek, projektfilm, koncept art, pszichedelikus film, strukturális film, tiszta film, triviális film, underground film” (Peternák 1996: 41) összefoglaló elnevezése, az „experimentális filmművészet” voltaképpen tautologikus ...
„Kettős vetítés”. Jeles András: Montázs (1979)

„Kettős vetítés”. Jeles András: Montázs (1979)

Nehéz és szinte lehetetlen eldönteni, hogy a „kettős vetítés” mint elméleti probléma melyik Jeles vagy Bódy alkotásban tematizálódik a legintenzívebben. Mindenesetre, ha példákat keresnek a fogalom illusztrálására, a szofisztikáltabb és többszörösen rétegezett Amerikai anzix, A kis Valentino vagy a József és testvérei kerülnek előtérbe. Ugyan az 1979-es Montázs formailag és intencionáltság tekintetében vitán felül elmarad az említett filmek színvonalától, modellértékű letisztultsága, egyszerűsége ...
Nyomvétel, túldetermináció és a látvány allegóriái

Nyomvétel, túldetermináció és a látvány allegóriái

Gesztusszínház (A harmadik és a Montázs) I. Ahhoz, hogy a ’70-es évek magyar kísérleti filmjeit érdemben lehessen tárgyalni, aligha megkerülhető annak az általános törekvésnek a vizsgálata, amely e filmek reflexiós homlokterébe került. E törekvés a dokumentum és a fikció, a dokumentumfilm és a fikciós film viszonya újragondolásának nevezhető, noha ennek tárgyalásakor a magam részéről inkább ...
„Mi filmet filmkészítés közben csinálunk” - beszélgetés Szalai Györgyi filmrendezővel

„Mi filmet filmkészítés közben csinálunk” – beszélgetés Szalai Györgyi filmrendezővel

Szalai Györgyi a Budapesti Iskola legmeghatározóbb alkotóinak egyike, számos dokumentarista játékfilm rendezője, forgatókönyvírója.
Az idegenség képei Jeles András filmjeiben

Az idegenség képei Jeles András filmjeiben

az idegenség, a kifejezés következetes meg nem felelése az adott helyen (Jeles András)  1. Filmnyelvi kísérletek a hetvenes évek magyar játékfilmjeiben A hetvenes évek végén közös törekvés mutatkozott a filmnyelv alapvető megújítására és a filmes konvenciók felforgatására. Magyarországi viszonylatban az elbeszélőformákkal történő kísérletezés szemléletbeli rokonságát leginkább három név fémjelzi: Erdély Miklós, Bódy Gábor és Jeles ...
Módosítások. Mészöly Miklós realizmuselmélete és a hetvenes évek avantgárd dokumentarizmusa

Módosítások. Mészöly Miklós realizmuselmélete és a hetvenes évek avantgárd dokumentarizmusa

Gaál István 1970-ben bemutatott Magasiskola című filmje a hetvenes évek erőteljesen stilizáló irányzatához tartozik. A kisregény adaptációja nem a „realizmus parabolájának” Mészöly Miklós-i szellemében fogant; a rendező az író „dokumentarizmusát” nem dokumentarista eszközökkel valósította meg. Mindez nem csupán Gaál művészi beállítottságával magyarázható, hanem Mészöly kisregényével is. Az 1956-ban írt mű ugyanis valójában közelebb áll a szerző paraboláinak ...