Gelencsér Gábor: Az eredendő máshol – Magyar filmes szólamok (Recenzió)

Gelencsér Gábor: Az eredendő máshol – Magyar filmes szólamok (Recenzió)

Gelencsér Gábor a Gondolat Kiadó gondozásában megjelent legutóbbi könyve nem tartalmaz új írást: a szerző 1996 és 2013 között különféle periodikákban és kötetekben publikált szövegeit rendezte tanulmánykötetbe. Eltérően a 2005-ben megjelent, Más világok című, jellegében hasonló vállalkozástól, amelynek esszéi olyan filmeket vizsgálnak, „amelyeket a más világok iránti vonzalom köt össze” azok nemzetiségétől és keletkezési idejétől ...
Átkötések

Átkötések

Film és irodalom kapcsolata az 1945 utáni magyar filmművészetben (1) Bódy Gábor az Utak és eredmények a magyar film történetében, 1963-1969 című tanulmányának egy pontján így jellemzi az 1965-ben készült Húsz óra filmtörténeti pozícióját: “A magyar >új hullám< kezdeteként szokásos Fábri Húsz óráját megjelölni. Meggondolásaink értelmében ez a film inkább átkötő szerepet kap, úgy is, ...
112 év, 800 oldal. Kristin Thompson - David Bordwell: A film története

112 év, 800 oldal. Kristin Thompson – David Bordwell: A film története

Jean-François Lyotard szellemi előrejelzése a Posztmodern állapotban, miszerint vége a nagy üdvtörténetek korának, illetve minden ilyen típusú narratíva elvesztette hitelét számunkra, elméleti megállapítás maradt. Igaz, szinte az összes történeti szemléletű tudományban megszületett az a kritikai irányzat, mely a „nyelvi fordulat” meglátásainak figyelembevételével megpróbálta saját tárgyát mikronarratívákon keresztül megközelíteni, azonban ez az erőfeszítés marginális maradt. Egyetlen ...
Az örkényi groteszk filmen. Fábri Zoltán Isten hozta, őrnagy úr! című adaptációja

Az örkényi groteszk filmen. Fábri Zoltán Isten hozta, őrnagy úr! című adaptációja

Örkény István irodalmi életműve legfőbb sajátosságának a groteszk egyéni, szinte csak rá jellemző formáját szokták tartani. (1) Örkénynél ez a különböző műformákban egyaránt megjelenik, használja a kisregényekben, a színpadi darabokban és az egyperces novellákban. Azt azonban ő is érzi, hogy a groteszk nem alkalmazható egyformán a különböző formákban. Nem véletlen, hogy a kisregények és színpadi ...
Egy kisregény átköltése. Makk Károly Macskajáték című adaptációjáról

Egy kisregény átköltése. Makk Károly Macskajáték című adaptációjáról

Egy anekdota szerint a Macskajátékot a véletlen hívta életre: Örkény István és Makk Károly két idős festőművészt látogatott meg, amikor szemtanúi lettek egy különös macskajátéknak. Makk kérésére Örkény 1963-ban forgatókönyvet írt e pillanat köré, ám az élet iróniája úgy hozta, hogy előbb lett a forgatókönyvből kisregény, majd színházi adaptáció, mint film. 1966-ban a Jeruzsálem hercegnője ...