A filmrendezés művészete a digitális korban (Saul fia)

A filmrendezés művészete a digitális korban
(Saul fia)

„A mozi lelke szerintünk a celluloidszalag” – ezt üzente Nemes László, a fiatal magyar rendező a cannes-i filmfesztivál díjkiosztóján tartott rövid, megnyerően szerény, ugyanakkor provokatív beszédében. Első rendezésű filmje, a Saul fia (Nemes László, 2015) ekkor kapta meg a fesztivál nagydíját. A film minden bizonnyal a legeredetibb és valószínűleg a legellentmondásosabb holokausztfilm Claude Lanzmann 1985-ös  Shoah-ja ...
A képen kívüli tér

A képen kívüli tér

Ó, te kis csalfa – így kiált fel -, illúziódon kell megbosszulnom magam! Sade 1. Igaz, hamis Ha feltételezzük, hogy a reprezentációnak van ideológiája, s némileg gépies mozdulattal ezt a feltételezést kiterjesztjük a filmre, akkor e reprezentációs ideológia legalapvetőbb, ugyanakkor leginkább észrevétlen tünetére abban a berendezésben mutathatunk rá, amely minden individuumot nézővé avat, s amely ...
Ellenfilmek párbeszéde

Ellenfilmek párbeszéde

Kutya éji dala – Álombrigád (1). A film határértékei az experimentalizmus görbe tükrében Az „absztrakt film, abszolút film, avantgárd film, fényművészetek, független film, kísérleti film, kiterjesztett film (expanded cinema), filmkörnyezetek (environments), kézzel csinált filmek, kinetikus látványművészetek, projektfilm, koncept art, pszichedelikus film, strukturális film, tiszta film, triviális film, underground film” (Peternák 1996: 41) összefoglaló elnevezése, az „experimentális filmművészet” voltaképpen tautologikus ...
Égi és földi szerelem Végletesség, szimbolizáció és tragikum Az íjban és a Failanban

Égi és földi szerelem
Végletesség, szimbolizáció és tragikum Az íjban és a Failanban

Bevezetés A könnyedsége ellenére szemtelenül önreflexív Pimasz barátném (Yeopgijeogin geunyeo. Kwak Jae-young, 2001) férfi főhősének humoros sugallata szerint a felkavaróan szomorú filmek dél-koreai sikerének oka Hwang Sun-won neves szépíró 1959-es, Zápor (Sonagi)  című, melodramatikus érzékenységű novellája – amely kötelező középiskolai olvasmányként nyilván kitörölhetetlen nyomot hagy („Egy hétig nem tudtam aludni“) a dél-koreai ifjúság lelkivilágán. Csak találgathatunk, hogy valóban így van-e, ám ...
Az illúzió alaptanúsítványa

Az illúzió alaptanúsítványa

1. Bevezető A Nagyítást (1966, Michelangelo Antonioni) szokásosan mint művészet és valóság viszonyát tematizáló filmet aposztrofálják. Ez azonban csak közelítőlegesen igaz, és két okból meglehetősen pontatlan. Az egyik ok, hogy a filmben nem művészetről, hanem legjobb esetben is fotóművészetről van szó; a másik, hogy a történet keretét adó, ominózus fotók fotódokumentumok. Sokkal pontosabb megállapítás volna ...
Mi a film?

Mi a film?

Hasznos lehet, ha a film és az újmédia közti kapcsolatot két vektor mentén gondoljuk végig. Az első vektor a filmtől az újmédia felé tart, és ez képezi ennek a könyvnek a gerincét. Az I-V. fejezet a mozi történetének és elméleteinek segítségével dolgozza ki azt a logikát, mely az újmédia technikai és stilisztikai fejlődésének motorja. Felvázoltam ...
A szereplői szubjektivitás kérdése Darren Aronofsky filmjeiben

A szereplői szubjektivitás kérdése Darren Aronofsky filmjeiben

A szereplői szubjektivitás színrevitele a filmi narráció meghatározó kérdése. Az egyes szereplők észleleteinek és tudati tartalmainak bemutatása hozzájárulhat az adott történet árnyaltabb, sokrétűbb bemutatásához, sőt, magának a narratívának is központi magját képezheti. Ezen összefüggések alapján fogom megvizsgálni Darren Aronofsky munkásságát. Aronofsky első három filmje, a Pi (Darren Aronofsky, 1998), a Rekviem egy álomért (Requiem for a Dream. Darren ...