Extimitás: a kortárs amerikai sci-fi és a nézői szubjektum

Extimitás: a kortárs amerikai sci-fi és a nézői szubjektum

0. Felblende Amikor Spike Jonze A nő (Her. Spike Jonze, 2013) című filmjében Theodore Twombly hazaért újonnan vásárolt számítógépével, és indítás után belekezd az operációs rendszer telepítésébe és konfigurálásába, a hangvezérlésű kalibrációs segéd hirtelen meghökkentő kérdésekkel áll elő:   OS1 géphang: Mr. Theodore Twombly, az OS1, az első mesterséges intelligenciával rendelkező operációs rendszer üdvözli önt! ...
Prometheus, avagy a posztmodern Frankenstein. Áthallások: mítosz, film, irodalom

Prometheus, avagy a posztmodern Frankenstein.
Áthallások: mítosz, film, irodalom

Lassan három éve, hogy a minden idők legjobb sci-fi rendezőjének tartott Ridley Scott igazi nagy mozifilmmel tért vissza a tudományos fantasztikum világába. A rengeteg vitával övezett Prometheust (Ridley Scott, 2012) tekinthetjük egyrészt az Alien (Ridley Scott, 1979) előzményfilmjének, másrészt viszont megáll a saját lábán is – feltéve, ha egy kicsit másként közelítjük meg, mint egy átlagos ...
Túl az emberin.  Metafizikus középpontok elmozdulása a cyberpunkban

Túl az emberin. Metafizikus középpontok elmozdulása a cyberpunkban

I. A sci-fi az ezredfordulón Ma aligha létezik progresszív science-fiction fantázia a cyberpunk vonzásán kívül. A cyberpunk szerepe ezért sokkal markánsabbnak nevezhető a science-fiction műfaji portréjának a tekintetében, mint általánosan az alzsánereké más műfajok esetében. Ennek az egyik legszembetűnőbb jele, hogy a cyberpunk megítélése az egész műfaj presztízsének az alakulására hatással volt az elmúlt harminc ...
Merre tovább? A pszichoanalitikus filmelmélet útjai a huszonegyedik században

Merre tovább? A pszichoanalitikus filmelmélet útjai a huszonegyedik században

Vázlat a „A Vászon és a Dívány találkozása – szabad asszociációk filmművészet és pszichoanalízis határvidékén” című konferencia elé Furcsa, de a „merre tovább?” kérdésre a Jacques Lacan után adható válasz – ami persze a pszichoanalízis logikájának legadekvátabb megfogalmazása is egyben – csak az lehet, hogy „vissza, hogy előre mehessünk”. Lacan sokszor hangoztatta, hogy bárki lehet ...
Szeressem felebarátomat? Köszönöm, nem!

Szeressem felebarátomat? Köszönöm, nem!

Napjainkban a rasszizmus pszichoanalitikai megközelítéseinek rossz hírnevük van. A kritika hajlamos kizárni az ilyen jellegű megközelítéseket, mint a „pszichológiai redukcionizmus” példáit, mint a rasszizmus értelmezésének olyan módozatait, amelyek eltekintenek mind a rasszizmus társadalmi-gazdasági feltételeitől, mind az etnikai másság tapasztalatakor rasszista reakciókat generáló kulturális értékek és identifikációk szocio-szimbolikus kontextusától. A rasszizmus társadalmi-gazdasági és kulturális szempontú leírásainak ...
A karcsú test olvasata

A karcsú test olvasata

Azok, akik megengedhették maguknak, hogy megfelelő módon táplálkozzanak – Nyugaton minden bizonnyal első alkalommal – a késő viktoriánus korban kezdték tudatosan maguktól megtagadni az ételt egy esztétikai ideál keresése miatt. Természetesen más kultúrák is „diétáztak”. Az arisztokrata görög kultúrában az ételbevitel szabályozása valóságos tudomány volt, mely az önuralom és az önmérséklet megszerzését szolgálta. A lelki ...
Mi a film?

Mi a film?

Hasznos lehet, ha a film és az újmédia közti kapcsolatot két vektor mentén gondoljuk végig. Az első vektor a filmtől az újmédia felé tart, és ez képezi ennek a könyvnek a gerincét. Az I-V. fejezet a mozi történetének és elméleteinek segítségével dolgozza ki azt a logikát, mely az újmédia technikai és stilisztikai fejlődésének motorja. Felvázoltam ...
Őrületnarratíva és fantáziatér Terry Gilliam filmjeiben. Trauma, hatalom és önreflexió a 12 majomban

Őrületnarratíva és fantáziatér Terry Gilliam filmjeiben. Trauma, hatalom és önreflexió a 12 majomban

A tanulmány Terry Gilliam 1995-ös 12 majom című filmjét vizsgálja, melynek figyelemre méltó jellemzője, hogy miközben egy izgalmas akció-thrillerként működik, kérdésfelvetései jócskán meghaladják a műfaji filmek toposzait.
Hollywood által homályosan? A tudat válságának megjelenítése Philip K. Dick prózájának adaptációiban

Hollywood által homályosan? A tudat válságának megjelenítése Philip K. Dick prózájának adaptációiban

Philip K. Dick amerikai író a huszadik századi sci-fi történetének egyik legfontosabb alakja. Munkássága jelentős hatással volt Hollywoodra: a hollywoodi filmekben gyakran jelentkeznek általa preferált témák, és természetesen nagyszámú Dick-adaptáció is készült. Az első ilyen Ridley Scott Szárnyas fejvadásza volt, melynek jogait Dick még életében adta el, de bemutatóját már nem érhette meg. A jelen ...