A filmrendezés művészete a digitális korban (Saul fia)

A filmrendezés művészete a digitális korban
(Saul fia)

„A mozi lelke szerintünk a celluloidszalag” – ezt üzente Nemes László, a fiatal magyar rendező a cannes-i filmfesztivál díjkiosztóján tartott rövid, megnyerően szerény, ugyanakkor provokatív beszédében. Első rendezésű filmje, a Saul fia (Nemes László, 2015) ekkor kapta meg a fesztivál nagydíját. A film minden bizonnyal a legeredetibb és valószínűleg a legellentmondásosabb holokausztfilm Claude Lanzmann 1985-ös  Shoah-ja ...
Átkötések

Átkötések

Film és irodalom kapcsolata az 1945 utáni magyar filmművészetben (1) Bódy Gábor az Utak és eredmények a magyar film történetében, 1963-1969 című tanulmányának egy pontján így jellemzi az 1965-ben készült Húsz óra filmtörténeti pozícióját: “A magyar >új hullám< kezdeteként szokásos Fábri Húsz óráját megjelölni. Meggondolásaink értelmében ez a film inkább átkötő szerepet kap, úgy is, ...
112 év, 800 oldal. Kristin Thompson - David Bordwell: A film története

112 év, 800 oldal. Kristin Thompson – David Bordwell: A film története

Jean-François Lyotard szellemi előrejelzése a Posztmodern állapotban, miszerint vége a nagy üdvtörténetek korának, illetve minden ilyen típusú narratíva elvesztette hitelét számunkra, elméleti megállapítás maradt. Igaz, szinte az összes történeti szemléletű tudományban megszületett az a kritikai irányzat, mely a „nyelvi fordulat” meglátásainak figyelembevételével megpróbálta saját tárgyát mikronarratívákon keresztül megközelíteni, azonban ez az erőfeszítés marginális maradt. Egyetlen ...
A kinematográfus jeltudatossága

A kinematográfus jeltudatossága

Bódy Gábor munkásságáról az Egybegyűjtött írások kapcsán Zalán Vincét Füzi Izabella kérdezi (Elhangzott a „Kettős vetítés”. Bódy Gábor és Jeles András műveinek összehasonlító elemzése című konferencián, 2007. november 8-án Szegeden a Grand Café művészmoziban.) FI: Szeretettel köszöntök mindenkit, azokat is, akik most kapcsolódnak be a konferencia programjába. Szeretném bemutatni Zalán Vincét, akit annak apropóján is ...
Kozmikus nézőpontból

Kozmikus nézőpontból

A film kalandja elválaszthatatlan az írott szövegtől, mintha csak kikényszerülnének a filmes alkotóból a szavak, filmes univerzumát olvashatóvá próbálja tenni, mintha ezzel létrát, kapaszkodót építene mindazoknak, akik hasonlóképpen közelinek és mégis titokzatosnak érzik a mozgóképek világát. Bódy Gábor olyan kivételes filmalkotó, aki következetesen leírta filmes gondolatait a legkülönfélébb műfaji lehetőségeket próbálva ki – esszé, tanulmány, ...
„Mi filmet filmkészítés közben csinálunk” - beszélgetés Szalai Györgyi filmrendezővel

„Mi filmet filmkészítés közben csinálunk” – beszélgetés Szalai Györgyi filmrendezővel

Szalai Györgyi a Budapesti Iskola legmeghatározóbb alkotóinak egyike, számos dokumentarista játékfilm rendezője, forgatókönyvírója.
„Ez egy fantasztikusan szabad műfaj” - beszélgetés Pap Ferenc operatőrrel a Budapesti Iskoláról

„Ez egy fantasztikusan szabad műfaj” – beszélgetés Pap Ferenc operatőrrel a Budapesti Iskoláról

Pap Ferenc rendkívül gazdag és sokszínű operatőri életművéből e beszélgetés a dokumentarista játékfilmekre összpontosít.
Az idegenség képei Jeles András filmjeiben

Az idegenség képei Jeles András filmjeiben

az idegenség, a kifejezés következetes meg nem felelése az adott helyen (Jeles András)  1. Filmnyelvi kísérletek a hetvenes évek magyar játékfilmjeiben A hetvenes évek végén közös törekvés mutatkozott a filmnyelv alapvető megújítására és a filmes konvenciók felforgatására. Magyarországi viszonylatban az elbeszélőformákkal történő kísérletezés szemléletbeli rokonságát leginkább három név fémjelzi: Erdély Miklós, Bódy Gábor és Jeles ...