„Ön hisz a valóságban?” Bevezetés a Tudomány, tudománypolitika, -menedzsment című számhoz

Matuska Ágnes: „Ön hisz a valóságban?”
Bevezetés a Tudomány, tudománypolitika, -menedzsment című számhoz

A tudomány igazságainak társadalmi meghatározottsága körüli vita nehezen lehetne aktuálisabb egy olyan időszakban, amikor egyszerre visszhangzik a világsajtó a klímaváltozás veszélyeitől, és nő azoknak az aránya, akik egyáltalán nem hisznek a klímaváltozásban.
A képek világában élünk. Interjú Dana Polannel

Daniel Fairfax: A képek világában élünk. Interjú Dana Polannel

Dana Polan a New York-i Egyetem Filmtudományi Tanszékének professzora, a film és a televízió elismert kutatója. 1980-ban szerezte meg PhD-fokozatát a Stanfordon, és 1985-ben doktorált az Université de la Sorbonne-Nouvelle-en.
A film rossz tárgy. Interjú Francesco Casettivel

Daniel Fairfax: A film rossz tárgy. Interjú Francesco Casettivel

Francesco Casetti a 70-es évekbeli szemiotikai filmelmélet ifjú lázadója, aki mentorának tudhatta Umberto Ecót és Christian Metz-et. Az olasz filmtudomány jelentős alakja, a tudományterületet történetileg áttekintő Filmelméletek 1945-1990 ma is sokszor hivatkozott műve.
Hibrid és összetett tudományterület. Interjú Vinzenz Hedigerrel

Daniel Fairfax: Hibrid és összetett tudományterület.
Interjú Vinzenz Hedigerrel

A kutatással, kritikával, filmek megóvásával és kiállításával foglalkozó, svájci születésű Vinzenz Hediger jelenleg a Frankfurt am Main-i Goethe Universität filmtudományi professzora. A Zürichben megvédett doktori munkája a filmelőzetesek történetére koncentrált, könyv formájában 2001-ben jelent meg, Verführung zum Film. Der amerikanische Kinotrailer seit 1912 címen.
Lehetőségek és nehézségek a bölcsészettudományok tudománymetriai modellezésében

Rusvai Mónika: Lehetőségek és nehézségek a bölcsészettudományok tudománymetriai modellezésében

A tanulmány a bölcsészettudományok tudománymetriai modellezésének lehetőségeit és nehézségeit vizsgálja. A bölcsészettudományok helyzetének rövid ismertetése után részletesen számba veszi, milyen problémákkal szembesül az a kutató, aki ezt a tudományterületet igyekszik mérhetővé, modellezhetővé tenni.
A digitális bölcsészet sötét oldala: Tudósítás két nemrégiben megrendezett MLA konferenciáról

Richard Grusin: A digitális bölcsészet sötét oldala: Tudósítás két nemrégiben megrendezett MLA konferenciáról

A szerző a digitális és a hagyományos bölcsészet jövőjével kapcsolatos kérdéseket feszegeti, hiszen egyre mélyülő szakadékot érez a két, egymással szoros kapcsolatban lévő terület között. A bölcsészettudományokat a felsőoktatásban egyre inkább sújtó válság okait a digitális bölcsészet előretörésével párhuzamosan igyekszik feltárni és értelmezni, hogy végül ...
Mesterséges határok: A természettudományok és humán tudományok viszonyáról, eredményeiről és módszereiről

Farmasi Lilla: Mesterséges határok:
A természettudományok és humán tudományok viszonyáról, eredményeiről és módszereiről

A tanulmány a diszciplináris határok jelentőségével, illetve a különböző tudományterületek egymáshoz viszonyított pozíciójával foglalkozik.
Nevelhet-e a neveléstudomány? A neveléstudomány az elvárások össztüzében

D. Molnár Éva: Nevelhet-e a neveléstudomány? A neveléstudomány az elvárások össztüzében

A tanulmány a mai neveléstudományt érintő, különböző elvárások kapcsán megjelenő dilemmákat vázolja fel három nagyobb álláspont (társadalmi, tudománymetriai, pedagógiai gyakorlat) mentén.
A legitimáció nyomában

Przemysław Hensel - Beata Glinka: A legitimáció nyomában

A dolgozat a szervezetelmélet néhány aspektusát vizsgálja. A szervezetelméletet olyan kutatási területként jellemzi, amely egymással nem összeegyeztethető belső és külső elvárásoknak kénytelen megfelelni. Ebből a feltevésből kiindulva vizsgálják meg a szerzők azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a terület legitimációs folyamatait.
Ajánló

Tudomány, tudománypolitika, -menedzsment

Kivételesen heterogén írásokat tartalmazó számunkban különböző tudományterületek tudománypolitikai szempontból aktuális kérdéseivel foglalkoznak. Ezek között interjúk formájában jelenik meg a film és a vizuális kultúra, tanulmány formájában pedig a digitális bölcsészet, a tudománymetria, az idegtudományok és a humán tudományok együttműködési lehetőségei, illetve az interdiszciplinaritás kérdése, valamint a neveléstudomány és a szervezetelméleti kutatások. A közös témákon, hasonló problémákon túl (diszciplináris viták és a szakosodás, a különféle társadalmi és tudományos elvárások összeegyeztethetetlensége, kutatási eredmények elszámoltathatósága, a publikációs rendszer válsága, az oktatás és a kutatás kapcsolata) a cikkek közötti hasonlóság, hogy mindezt saját területükön túl merészkedve a megszokottnál tágabb határokon belül, nagyobb összefüggésekben igyekeznek szemügyre venni. A szám egyik központi felvetése olyasmi, amiben kevés tapasztalatunk van, de fontosnak tűnik a jövőt tekintve: vállalni annak veszélyét, hogy nem a szűken értelmezett területünkön maradunk, hiszen olyan tényezők (kiadói lobbik, diszciplináris érdekeltségek, rövid távú tudománypolitikai érdekek, a tudomány aktuálisan könnyen eladható trendjei) formálják napi tevékenységünket, amelyek egyre messzebb sodornak bennünket attól, amit hivatásunknak gondolhatnánk. Ahelyett, hogy pusztán fájlaljuk annak felismerését, hogy az említett érdekek máris sajátos értékekként integrálódnak a rendszerbe, próbáljunk azon gondolkodni, hogy szerteágazó tevékenységeink közül – amelyekről szintén van szó a szám írásaiban – valójában mit is érdemes hivatásunknak tartanunk, és hogyan érdemes formálnunk azt a kontextust, amelyen belül azt megvalósítjuk.

A számot szerkesztette: Matuska Ágnes.

Tartalomjegyzék
„Ön hisz a valóságban?” Bevezetés a Tudomány, tudománypolitika, -menedzsment című számhoz

Matuska Ágnes: „Ön hisz a valóságban?”
Bevezetés a Tudomány, tudománypolitika, -menedzsment című számhoz

A tudomány igazságainak társadalmi meghatározottsága körüli vita nehezen lehetne aktuálisabb egy olyan időszakban, amikor egyszerre visszhangzik a világsajtó a klímaváltozás veszélyeitől, és nő azoknak az aránya, akik egyáltalán nem hisznek a klímaváltozásban.
A képek világában élünk. Interjú Dana Polannel

Daniel Fairfax: A képek világában élünk. Interjú Dana Polannel

Dana Polan a New York-i Egyetem Filmtudományi Tanszékének professzora, a film és a televízió elismert kutatója. 1980-ban szerezte meg PhD-fokozatát a Stanfordon, és 1985-ben doktorált az Université de la Sorbonne-Nouvelle-en.
A film rossz tárgy. Interjú Francesco Casettivel

Daniel Fairfax: A film rossz tárgy. Interjú Francesco Casettivel

Francesco Casetti a 70-es évekbeli szemiotikai filmelmélet ifjú lázadója, aki mentorának tudhatta Umberto Ecót és Christian Metz-et. Az olasz filmtudomány jelentős alakja, a tudományterületet történetileg áttekintő Filmelméletek 1945-1990 ma is sokszor hivatkozott műve.
Hibrid és összetett tudományterület. Interjú Vinzenz Hedigerrel

Daniel Fairfax: Hibrid és összetett tudományterület.
Interjú Vinzenz Hedigerrel

A kutatással, kritikával, filmek megóvásával és kiállításával foglalkozó, svájci születésű Vinzenz Hediger jelenleg a Frankfurt am Main-i Goethe Universität filmtudományi professzora. A Zürichben megvédett doktori munkája a filmelőzetesek történetére koncentrált, könyv formájában 2001-ben jelent meg, Verführung zum Film. Der amerikanische Kinotrailer seit 1912 címen.
Lehetőségek és nehézségek a bölcsészettudományok tudománymetriai modellezésében

Rusvai Mónika: Lehetőségek és nehézségek a bölcsészettudományok tudománymetriai modellezésében

A tanulmány a bölcsészettudományok tudománymetriai modellezésének lehetőségeit és nehézségeit vizsgálja. A bölcsészettudományok helyzetének rövid ismertetése után részletesen számba veszi, milyen problémákkal szembesül az a kutató, aki ezt a tudományterületet igyekszik mérhetővé, modellezhetővé tenni.
A digitális bölcsészet sötét oldala: Tudósítás két nemrégiben megrendezett MLA konferenciáról

Richard Grusin: A digitális bölcsészet sötét oldala: Tudósítás két nemrégiben megrendezett MLA konferenciáról

A szerző a digitális és a hagyományos bölcsészet jövőjével kapcsolatos kérdéseket feszegeti, hiszen egyre mélyülő szakadékot érez a két, egymással szoros kapcsolatban lévő terület között. A bölcsészettudományokat a felsőoktatásban egyre inkább sújtó válság okait a digitális bölcsészet előretörésével párhuzamosan igyekszik feltárni és értelmezni, hogy végül a két tudományterület sorsának összefonódását hangsúlyozza.
Mesterséges határok: A természettudományok és humán tudományok viszonyáról, eredményeiről és módszereiről

Farmasi Lilla: Mesterséges határok:
A természettudományok és humán tudományok viszonyáról, eredményeiről és módszereiről

A tanulmány a diszciplináris határok jelentőségével, illetve a különböző tudományterületek egymáshoz viszonyított pozíciójával foglalkozik.
Nevelhet-e a neveléstudomány? A neveléstudomány az elvárások össztüzében

D. Molnár Éva: Nevelhet-e a neveléstudomány? A neveléstudomány az elvárások össztüzében

A tanulmány a mai neveléstudományt érintő, különböző elvárások kapcsán megjelenő dilemmákat vázolja fel három nagyobb álláspont (társadalmi, tudománymetriai, pedagógiai gyakorlat) mentén.
A legitimáció nyomában

Przemysław Hensel - Beata Glinka: A legitimáció nyomában

A dolgozat a szervezetelmélet néhány aspektusát vizsgálja. A szervezetelméletet olyan kutatási területként jellemzi, amely egymással nem összeegyeztethető belső és külső elvárásoknak kénytelen megfelelni. Ebből a feltevésből kiindulva vizsgálják meg a szerzők azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a terület legitimációs folyamatait.