
Ajánló

Oktatás, nevelés és tudomány − célok, alapelvek, mérések. Interjú Csapó Benővel
Magyarországon az utóbbi évtizedben egy egészen sajátos helyzet alakult ki, ebből fakadóan mi teljesen más kihívásokkal nézünk szembe, mint a világ fejlettebb vagy legalábbis gyorsan fejlődő része. Ezek közé tartozik, hogy – amint többek között a PISA-mérések is dokumentálják – romlanak a diákok teljesítményei.

Az oktatási kihívások pszichológiai vonatkozásai
Interjú Szabó Évával
A gyors információáramláshoz és felgyorsult életritmushoz képest az egyetem lassúnak és unalmasnak tűnhet. Az információk kihámozása hosszabb szövegekből hypertext kiemeléses segítség nélkül rendkívül fáradtságosnak látszik, és szintén időigényes. A korszak másik legfőbb jellemzője a félkész-kész termék szemlélet.

Tóth-Mózer Szilvia: Digitális tanulói jellemzők és hatékony tanulási szokások
A pedagógiáról alkotott elképzeléseinkre és a mindennapi oktatásra nézve is fontos következményei vannak a technológiával körülvett világban felnövekvő digitális nemzedék megjelenésének az iskolában. Marc Prensky „digitális bennszülöttek” kifejezése széles körben elterjedt, mivel egy képbe sűríti mindazon tapasztalatokat, amelyek szerint a technológiával körülvett fiatalság az idősebbektől eltérő módon viszonyul a világhoz.

Hartai László: A zék, az alfák és a filmoktatás
A dolgozat a filmoktatás aktuális kérdéseinek a megfogalmazására törekszik, arra keresi a választ, hogyan volna célszerű az alfa-generáció, a 2005 után születettek filmoktatásáról gondolkoznunk az újmédia-környezetben. A tanulmány a magyarországi film- és médiaoktatás ismeretében egy friss kutatás eredményeinek az elemzésével arra jut, hogy a filmoktatás céljai újrafogalmazandóak, továbbá számos érv szól a film és médiaoktatás különválasztása mellett is.

Barts Lívia – Margitházi Beja: Képesített szövegek. Szövegvizualizációs módszer a (film)elméleti (felső)oktatásban
Ebben a tanulmányban egy új, meglátásunk szerint különféle típusú szövegek csoportos vagy egyéni feldolgozására alkalmas, kísérleti eljárást mutatunk be. A szövegvizualizációs módszert mi magunk felsőoktatási kontextusban, film- és médiaelméleti szövegek olvasásához használtuk.

Michael Aronson: A filmoktatás és az internet
Az esszé a filmoktatás lehetőségeit tárgyalja az internet korában. Az online elérhető források következtében átalakuló pedagógiai módszerekre mutat be több alternatívát, amelyekkel a tanárok segíthetnek a hallgatóknak a megfelelő források felkutatásában, a megfelelő munkamódszer kialakításában. Bemutatja a különböző online elérhető adatbázisok előnyeit és hátrányait, az oktatáshoz hasznosnak bizonyuló szoftvereket és a különböző közösségi oldalak létrehozására alkalmas felületeket, melyeket az órán kívüli tevékenységekhez használhatnak a diákok.

Pócsik Andrea: E-utópiák. Kritikai pedagógia, kultúrakutatás és netgeneráció
Röpirat a magyar filmoktatás ügyében, Gyakorlatalapú filmoktatást! – merültek fel bennem a címlehetőségek, melyeket sorban elvetettem. Nem magamat akartam egy sorba állítani a tiszavirág életű, ám máig érvényes gondolatok szerzőjével, Szőts Istvánnal, csak azt akartam érzékeltetni, olyan történelmi korszak jutott nekünk is sajátul, amelyben a változásnak, a cselekvésnek óriási súlya van.

Szíjártó Imre: Egyetemi hallgatók filmértése
Jelen tanulmány arra tesz kísérletet, hogy feltérképezze azokat a gyakorlatokat és stratégiákat, amelyeket egyetemista diákok a filmről való gondolkodásukban működtetnek. A vizsgálati anyagot a következő források szolgáltatják: azok a módszertani mintaórák, amelyeket az egyetem négy karán a hallgatók mozgóképértése fejlesztésének szándékával tartottunk meg és rögzítettünk.