Oktatás, nevelés és tudomány − célok, alapelvek, mérések. Interjú Csapó Benővel

Oktatás, nevelés és tudomány − célok, alapelvek, mérések. Interjú Csapó Benővel

Magyarországon az utóbbi évtizedben egy egészen sajátos helyzet alakult ki, ebből fakadóan mi teljesen más kihívásokkal nézünk szembe, mint a világ fejlettebb vagy legalábbis gyorsan fejlődő része. Ezek közé tartozik, hogy – amint többek között a PISA-mérések is dokumentálják – romlanak a diákok teljesítményei.
Az oktatási kihívások pszichológiai vonatkozásai Interjú Szabó Évával

Az oktatási kihívások pszichológiai vonatkozásai
Interjú Szabó Évával

A gyors információáramláshoz és felgyorsult életritmushoz képest az egyetem lassúnak és unalmasnak tűnhet. Az információk kihámozása hosszabb szövegekből hypertext kiemeléses segítség nélkül rendkívül fáradtságosnak látszik, és szintén időigényes. A korszak másik legfőbb jellemzője a félkész-kész termék szemlélet.
Digitális tanulói jellemzők és hatékony tanulási szokások

Tóth-Mózer Szilvia: Digitális tanulói jellemzők és hatékony tanulási szokások

A pedagógiáról alkotott elképzeléseinkre és a mindennapi oktatásra nézve is fontos következményei vannak a technológiával körülvett világban felnövekvő digitális nemzedék megjelenésének az iskolában. Marc Prensky „digitális bennszülöttek” kifejezése széles körben elterjedt, mivel egy képbe sűríti mindazon tapasztalatokat, amelyek szerint a technológiával körülvett fiatalság az idősebbektől ...
A zék, az alfák és a filmoktatás

Hartai László: A zék, az alfák és a filmoktatás

A dolgozat a filmoktatás aktuális kérdéseinek a megfogalmazására törekszik, arra keresi a választ, hogyan volna célszerű az alfa-generáció, a 2005 után születettek filmoktatásáról gondolkoznunk az újmédia-környezetben. A tanulmány a magyarországi film- és médiaoktatás ismeretében egy friss kutatás eredményeinek az elemzésével arra jut, hogy a filmoktatás ...
Képesített szövegek. Szövegvizualizációs módszer a (film)elméleti (felső)oktatásban

Barts Lívia – Margitházi Beja: Képesített szövegek. Szövegvizualizációs módszer a (film)elméleti (felső)oktatásban

Ebben a tanulmányban egy új, meglátásunk szerint különféle típusú szövegek csoportos vagy egyéni feldolgozására alkalmas, kísérleti eljárást mutatunk be. A szövegvizualizációs módszert mi magunk felsőoktatási kontextusban, film- és médiaelméleti szövegek olvasásához használtuk.
A filmoktatás és az internet

Michael Aronson: A filmoktatás és az internet

Az esszé a filmoktatás lehetőségeit tárgyalja az internet korában. Az online elérhető források következtében átalakuló pedagógiai módszerekre mutat be több alternatívát, amelyekkel a tanárok segíthetnek a hallgatóknak a megfelelő források felkutatásában, a megfelelő munkamódszer kialakításában. Bemutatja a különböző online elérhető adatbázisok előnyeit és hátrányait, az ...
E-utópiák. Kritikai pedagógia, kultúrakutatás és netgeneráció

Pócsik Andrea: E-utópiák. Kritikai pedagógia, kultúrakutatás és netgeneráció

Röpirat a magyar filmoktatás ügyében, Gyakorlatalapú filmoktatást! – merültek fel bennem a címlehetőségek, melyeket sorban elvetettem. Nem magamat akartam egy sorba állítani a tiszavirág életű, ám máig érvényes gondolatok szerzőjével, Szőts Istvánnal, csak azt akartam érzékeltetni, olyan történelmi korszak jutott nekünk is sajátul, amelyben a ...
Egyetemi hallgatók filmértése

Szíjártó Imre: Egyetemi hallgatók filmértése

Jelen tanulmány arra tesz kísérletet, hogy feltérképezze azokat a gyakorlatokat és stratégiákat, amelyeket egyetemista diákok a filmről való gondolkodásukban működtetnek. A vizsgálati anyagot a következő források szolgáltatják: azok a módszertani mintaórák, amelyeket az egyetem négy karán a hallgatók mozgóképértése fejlesztésének szándékával tartottunk meg és rögzítettünk. ...
Ajánló

Új kihívások a (film)oktatásban

Akár a sajátos magyar helyzetet tekintjük, akár világviszonylatban tájékozódunk, úgy tűnik, az oktatás szemléleti kérdései újra előtérbe kerülnek, legyen szó annak társadalmi funkciójáról vagy a médiaforradalom következményeiről. Mindez a film oktatásában is számos kérdést felvet, a terület pozicionálásától kezdődően (humán vagy társadalomtudományok, rokon területek) egészen olyan konkrét, a curriculumok kialakítását és a tanórákat érintő kérdésekig, mint hogy mi kerüljön a filmoktatás fókuszába (ami egyben tudománypolitikai kérdés is): a film mint (művészet)történeti képződmény, mint társadalmi gyakorlat, s ilyenképpen a (média)nyilvánosság része, mint tömegkulturális jelenség, alkotómunka, megismerésmód vagy esztétikai tapasztalat?

Az Apertúra jelen száma úttörő vállalkozásnak számít ezen a téren, hiszen meglehetősen kevés, főként magyar nyelvű munka áll rendelkezésre, amelynek sikerült volna a film pedagógiai gyakorlatát az elméletalkotás szintjére emelnie. (Bódy Gábor Filmiskolája lehet egy pozitív kivétel.) Mivel a szám szerzői mindannyian oktatók is, külön nehézséget jelent, hogy a saját praxis reflexióján (s nem bejáratott diszkurzív műveleteken keresztül) kell megtalálniuk azt a nyelvet, amellyel ezek a kérdések körüljárhatók. Talán ezekben az írásokban – akárcsak az oktatási szituációban – még erősebben kitapintható a szerzők film- és tudományszemlélete.

A szám két nagyobb részből épül fel. Az első részben az oktatás pszichológiai és oktatáselméleti kihívásainak helyzetképét két interjú vázolja fel (Szabó Évával és Csapó Benővel), a „digitális nemzedékre” vonatkozó előfeltevéseket és elméleteket, valamint a digitális tanulói szokásoknak a tanulók által való megítélését Tóth-Mózer Szilvia írása foglalja össze. Hartai László egy kérdőíves felmérés alapján von le következtetéseket a film- és médiaoktatás pár évtizedes közoktatásbeli történetének eredményeiről, és javaslatokat is megfogalmaz a jövőre vonatkozóan. A módszertani blokkban konkrét filmes területek oktatására vonatkozóan fogalmazódnak meg diagnosztikák, javaslatok, jó gyakorlatok. Barts Lívia és Margitházi Beja a gyakorlati vizualitás erősebb bevonását javasolja a filmelméleti szövegek feldolgozásába, értelmezésébe: nemcsak pedagógiailag alapozzák meg a kép és a szöveg közti oda-vissza közvetítő értelmezői útvonalakat, hanem a módszer erősségeit és korlátait is feltárják. Michael Aronson az internetes források „filológiai” feldolgozására, kritikai ellenőrzésére és beépítésére ösztönöz a filmtörténet oktatása során. Pócsik Andrea a film társadalmi gyakorlatként való megközelítésére hoz inspiratív példákat, támaszkodva a kollaboratív tanulás módszerére. Szíjártó Imre a saját oktatói tapasztalatában megfigyelt hallgatói filmértési műveleteket, alakzatatokat csoportosítja, különös tekintettel a népszerű filmes blogok hatásaira.

A terület fontosságát tekintve remélhető, hogy a filmoktatásra vonatkozó vizsgálódás tovább folytatódik más fórumokon vagy akár az Apertúra hasábjain. (Korábbi tematikus blokkunk A vizuális kultúra elmélete és pedagógiája címmel jelent meg: http://uj.apertura.hu/2013-tel-tartalom/.)

A számot szerkesztette Füzi Izabella

Tartalomjegyzék
Oktatás, nevelés és tudomány − célok, alapelvek, mérések. Interjú Csapó Benővel

Oktatás, nevelés és tudomány − célok, alapelvek, mérések. Interjú Csapó Benővel

Magyarországon az utóbbi évtizedben egy egészen sajátos helyzet alakult ki, ebből fakadóan mi teljesen más kihívásokkal nézünk szembe, mint a világ fejlettebb vagy legalábbis gyorsan fejlődő része. Ezek közé tartozik, hogy – amint többek között a PISA-mérések is dokumentálják – romlanak a diákok teljesítményei.
Az oktatási kihívások pszichológiai vonatkozásai Interjú Szabó Évával

Az oktatási kihívások pszichológiai vonatkozásai
Interjú Szabó Évával

A gyors információáramláshoz és felgyorsult életritmushoz képest az egyetem lassúnak és unalmasnak tűnhet. Az információk kihámozása hosszabb szövegekből hypertext kiemeléses segítség nélkül rendkívül fáradtságosnak látszik, és szintén időigényes. A korszak másik legfőbb jellemzője a félkész-kész termék szemlélet.
Digitális tanulói jellemzők és hatékony tanulási szokások

Tóth-Mózer Szilvia: Digitális tanulói jellemzők és hatékony tanulási szokások

A pedagógiáról alkotott elképzeléseinkre és a mindennapi oktatásra nézve is fontos következményei vannak a technológiával körülvett világban felnövekvő digitális nemzedék megjelenésének az iskolában. Marc Prensky „digitális bennszülöttek” kifejezése széles körben elterjedt, mivel egy képbe sűríti mindazon tapasztalatokat, amelyek szerint a technológiával körülvett fiatalság az idősebbektől eltérő módon viszonyul a világhoz.
A zék, az alfák és a filmoktatás

Hartai László: A zék, az alfák és a filmoktatás

A dolgozat a filmoktatás aktuális kérdéseinek a megfogalmazására törekszik, arra keresi a választ, hogyan volna célszerű az alfa-generáció, a 2005 után születettek filmoktatásáról gondolkoznunk az újmédia-környezetben. A tanulmány a magyarországi film- és médiaoktatás ismeretében egy friss kutatás eredményeinek az elemzésével arra jut, hogy a filmoktatás céljai újrafogalmazandóak, továbbá számos érv szól a film és médiaoktatás különválasztása mellett is.
Képesített szövegek. Szövegvizualizációs módszer a (film)elméleti (felső)oktatásban

Barts Lívia – Margitházi Beja: Képesített szövegek. Szövegvizualizációs módszer a (film)elméleti (felső)oktatásban

Ebben a tanulmányban egy új, meglátásunk szerint különféle típusú szövegek csoportos vagy egyéni feldolgozására alkalmas, kísérleti eljárást mutatunk be. A szövegvizualizációs módszert mi magunk felsőoktatási kontextusban, film- és médiaelméleti szövegek olvasásához használtuk.
A filmoktatás és az internet

Michael Aronson: A filmoktatás és az internet

Az esszé a filmoktatás lehetőségeit tárgyalja az internet korában. Az online elérhető források következtében átalakuló pedagógiai módszerekre mutat be több alternatívát, amelyekkel a tanárok segíthetnek a hallgatóknak a megfelelő források felkutatásában, a megfelelő munkamódszer kialakításában. Bemutatja a különböző online elérhető adatbázisok előnyeit és hátrányait, az oktatáshoz hasznosnak bizonyuló szoftvereket és a különböző közösségi oldalak létrehozására alkalmas felületeket, melyeket az órán kívüli tevékenységekhez használhatnak a diákok.
E-utópiák. Kritikai pedagógia, kultúrakutatás és netgeneráció

Pócsik Andrea: E-utópiák. Kritikai pedagógia, kultúrakutatás és netgeneráció

Röpirat a magyar filmoktatás ügyében, Gyakorlatalapú filmoktatást! – merültek fel bennem a címlehetőségek, melyeket sorban elvetettem. Nem magamat akartam egy sorba állítani a tiszavirág életű, ám máig érvényes gondolatok szerzőjével, Szőts Istvánnal, csak azt akartam érzékeltetni, olyan történelmi korszak jutott nekünk is sajátul, amelyben a változásnak, a cselekvésnek óriási súlya van.
Egyetemi hallgatók filmértése

Szíjártó Imre: Egyetemi hallgatók filmértése

Jelen tanulmány arra tesz kísérletet, hogy feltérképezze azokat a gyakorlatokat és stratégiákat, amelyeket egyetemista diákok a filmről való gondolkodásukban működtetnek. A vizsgálati anyagot a következő források szolgáltatják: azok a módszertani mintaórák, amelyeket az egyetem négy karán a hallgatók mozgóképértése fejlesztésének szándékával tartottunk meg és rögzítettünk.