Ajánló

Apertúra körkérdés 2018 / Apertúra Questionnaire 2018

Az Apertúra 2018/4-es kétnyelvű számát a filmtudománnyal való foglalkozás általános feltételeinek vagy a tudományterület saját problémafelvetései felől nem belátható vonatkozásainak szenteljük. A magyar tudományos életben viszonylag ritkának, a nyugati értelmiségi közegben jóval gyakoribbnak számít, hogy egy adott tudományterület művelője nemcsak szűkebb szakmai kérdésekben, hanem (az értelmiségi léthez méltón) nagyobb, tudományterületeken átívelő vagy akár össztársadalmi kérdésekben is állást foglal. Igazság szerint nem az „állásfoglalás” a találó szó, mivel csak eldöntendő kérdések esetében lehet letenni valami mellett a garast. Az ilyen megszólalások esetében inkább a pontos kérdéseknek a megtalálása, valamint az általánosabb, az adott kutató konkrét területét is bennfoglaló összefüggés megfogalmazása az érdekes.

Ennek értelmében esszékérdések olyan sorát fogalmaztuk meg (lásd a körkérdés szöveget), amelyek messze túlmutatnak a filmtudomány saját tudományterületi horizontján. A rövidség kedvéért öt nagy irányra tudnánk az általunk megfogalmazott kérdéseket bontani. Rákérdeztünk 1. általában a humán tudományok jelenlegi helyzetére; 2. a tudományos kutatás és a társadalmi dimenziója közötti, nagyobb időtávú kapcsolatra; 3. a diszciplináris határok aktuális logikájára; 4. arra a kihívásra, amely elé a digitális kultúra állítja a filmtudományt és az oktatás világát; 5. a (film)oktatás és a kutatás közötti kapcsolatra.

A szám szerkesztői Füzi Izabella, Matuska Ágnes, Török Ervin.

Tartalomjegyzék

Török Ervin - Füzi Izabella: Az Apertúra 2018-as körkérdése és válaszai elé

Az Apertúra 2018/4-es kétnyelvű számát a filmtudománnyal való foglalkozás általános feltételeinek vagy a tudományterület saját problémafelvetései felől nem belátható vonatkozásainak szenteljük. A magyar tudományos életben viszonylag ritkának, a nyugati értelmiségi közegben jóval gyakoribbnak számít, hogy egy adott tudományterület művelője nemcsak szűkebb szakmai kérdésekben, hanem (az értelmiségi léthez méltón) nagyobb, tudományterületeken átívelő vagy akár össztársadalmi kérdésekben is állást foglal. Igazság szerint nem az „állásfoglalás” a találó szó, ...

Apertúra körkérdés 2018

Az Apertúra 2017 őszétől kezdődően olyan tematikus számokat jelentetett meg, melyeknek célja a (magyar) filmtudomány szakterületi, tudománypolitikai, oktatási és elméleti sokszínűségének feltérképezése, áttekintése. A 2018 szeptemberében rendezett konferencia szintén hozzájárult ahhoz, hogy diagnosztikát állítson fel a filmtudomány jelenét meghatározó legfontosabb kérdésekről. A 2018-as őszi számunkhoz ebben a munkában kérünk segítséget a csatolt kérdőív kitöltésével. Az alábbiakban közreadunk egy sor esszékérdést, amelyek a humán tudományokat is érintik, ...

Apertúra Questionnaire 2018

Since Fall 2017 Apertúra has been publishing thematic issues with the goal of mapping up and analyzing the field of (Hungarian) film studies, its heterogeneity regarding trends defining research, policy, education and theory. The conference organized by the journal’s editors in September 2018 also contributed to a diagnosis regarding the most important questions defining contemporary film studies. For the journal’s last issue in 2018, we would ...

Hartai László: A gomb és a kabát, avagy a mozgókép- és médiaoktatás alaptantervi szabályozása

Művészfilm-tömegfilm A kérdés – ahogy értelmezem – részben a filmtípusok közötti különbségtétel lehetőségeire, annak relevanciájára, fontosságára, az esztétikai minőség érvényesítésére vonatkozik, részben az azok közötti választásra (például arra, milyen filmpéldákkal dolgozik inkább az ember, esetemben az oktatásban és a kutatásban). Ahhoz, hogy erre válaszolni tudjak, előbb némi terminológiai pontosítás szükséges. A filmoktatásban vagy a filmek rendszerezéséről szóló diskurzusokban a művészfilm/tömegfilm kifejezések helyett a játékfilmek tanulmányozásánál, elemzésénél ...

András Csaba: Ki kell purgálni a kapitalizmust a szellemtudományokból

Ha az egyetem arrafelé fejlődik, amerre a mainstream terelné, a szellem kénytelen lesz elmenekülni belőle. Tamás Gáspár Miklós Az egyetem nem csupán tudásgyár, az egyetem egy politikai közösség és az egyetemes emberiség felszabadításának kiemelt intézménye, amelynek feladata a már adott tudás kritikai felülvizsgálata és új, egyetemes érvényű tudás létrehozása. Bagi Zsolt A gazdasági érv hegemóniája Az utóbbi hónapokban több olyan üggyel foglalkozott a közvélemény, amelyek a ...

Tarnay László: A filmtudomány interdiszciplináris jövőjéről

Tisztelt Apertúra Szerkesztőség! Személy szerint nagyra értékelem azt a pragmatikus és aktuálpolitikai gondolkodást, amely a kérdésekben és a kérdőív összeállításának szándékában megjelenik. Ugyanakkor sok okból nehéz a kérdésekre kimerítően válaszolni. Az egyik ok, hogy jelenleg − ha csak a saját köreimben kutakodom − nagy a félelem a vélemény-nyilvánítással szemben. Sokan most törlik az összes Facebook-bejegyzésüket, és mi tagadás, mi is félünk, hogy mi lesz velünk egy ...

Joachim Paech: Response to the Apertúra Questionnaire 2018

The traditional role of universities is undergoing a transformation I hope so. And what is their “traditional role”? From the moment universities were born, they have been changing constantly. University research and teaching have not only exerted their effects on (social) reality, they have necessarily changed the institution itself. In the context of technical modernity, owing its success largely to the decisive role played by universities, ...

Imre Anikó: Untranslated Thoughts on Teaching Film (in LA)

Film Studies as a Response to the Crisis of the Humanities I work at the University of Southern California, a large private university in Los Angeles, which runs largely on corporate donations and tuition revenue. Within the university, I teach in a film school that prioritizes media making, primarily for the commercial market, over the study of media. This is an environment where the relevance of ...

Kovács András Bálint: Válasz az Apertúra körkérdésére

Nem tudom, pontosan mire gondolt Kittler, amikor ezt írta, de ha jóindulatúan értelmezem, akkor valami olyasmire gondolhatott, amit a nemrégiben elhunyt amerikai pszichológus, Colin Martindale írt 1996-ban Empirikus kérdések empirikus válaszokat érdemelnek című írásában: „Mi a baj a mai humanista irodalomtudománnyal? Az elmélet szintjén különböző típusú posztmodernizmusokat találunk, amelyek közül egyiknek sincs sok értelme. Másfelől ott vannak a marxizmushoz, feminizmushoz és az új történetiséghez hasonló megközelítések. ...

Eszter Polónyi: Archaeology versus Convergence: Film Studies Today

The filmmakers Máté Bori and Lichter Péter devoted their October 8, 2016 to the last issue of Népszabadság. An intertitle at end of the film explains that the date in the title marked the time that the newspaper’s staff appeared in their offices to find their daily had been suspended. The reason Máté’s and Lichter’s film is significant is not only that it acknowledges the journalists ...

Pócsik Andrea: A hazai filmtudomány és -oktatás kritikai utópisztikus megközelítése

Az alábbi írásban az Apertúra által közölt kérdéscsoportból, főleg a filmtudomány saját reflexiós kérdéseinek a felsőoktatásban érzékelhető, az azt befolyásoló, kifejezetten gyakorlati problémákból indulok ki. Mindezt azzal indoklom, hogy a saját tevékenységeimben fontosabb szerepet tölt be az oktatói munka, mint a film- és kultúratudományi kutatás. Valahol a tudománypolitikai térképen Jelenleg egy egyházi egyetem bölcsészet- és társadalomtudományi karának (PKE BTK) a kommunikáció- és médiatudományi intézetében tanítok, korábban ...

Mikola Gyöngyi: Orosz példák. Válasz az Apertúra körkérdésére

A Nevetés a sötétben című Nabokov-regény főhőse, Albinus képzőművészet-kritikus, akinek az a ragyogó ötlete támad, hogy az akkoriban megjelent színes rajzfilmekhez hasonlóan életre lehetne kelteni a nagy mesterek híres festményeit is. Későbbi tragikus sorsában ennek a szinte rögeszméjévé váló gondolatnak nagy szerepe lesz. Nabokov 1932-ben oroszul Camera obscura címmel megjelent, majd 1938-ban angolul újraírt regénye akár figyelmeztetés is lehet a más területeken tevékenykedő kritikusoknak és egyéb ...

Jonathan Auerbach: Response to the Apertúra Questionnaire 2018

I think the question of justifying the humanities in relation to academic policy spurs a further set of complications when we ask: justified to whom? Ourselves, our institutions, our students? Depending on the constituent, there are different answers. In the US, and presumably in Europe as well, after the great recession of 2007-8, undergraduates majoring in humanities fell sharply from one in five to one in ...

Erica Carter: Response to the Apertúra Questionnaire 2018

I. Academic policy The paramount social challenge is environmental. As this year’s global summit in Katovice demonstrated, world powers and national governments have signally failed to develop policies that will halt the current escalating rise in global temperatures, and tackle the multiple challenges of environmental change, including loss of life in extreme weather events, destruction of infrastructure, and displacement of populations on a global scale. The ...

Jens Schröter: Response to the Apertúra Questionnaire 2018

I. Academic policy 1.Kittler’s position is highly important: he argued for the historical analysis of technological infrastructures of (seemingly eternal) entities like “spirit”. This analysis shows the infrastructures to be historically contingent. And this is, of course, a first task of the humanities: showing the technological, cultural and social structures to be contingent and showing why the world is as it is and not differently. That ...

Kránicz Bence: Válasz az Apertúra körkérdésére

2. Úgy látom, a mozgókép kortárs megjelenési formáinak leírásakor és elemzésekor egyre inkább felületeken, médiumokon átívelő tartalmakkal foglalkozunk. Ezek megértéséhez evidensen az elszigetelten működő filmtudományi vonatkoztatási rendszerből való kilépésre lenne szükség – akkor, ha a filmtudomány számos területe nem lenne eleve alkalmas az ilyen intermediális megközelítésekre. A filmtudomány viszont eredményesen integrálta és dolgozta ki többek között a star studies, a festival studies vagy az újmédia-kutatások diszciplínáit, ...