Az ellenállás banalitása. Valóság és fikció a Saul fiában

Berényi Csaba: Az ellenállás banalitása. Valóság és fikció a Saul fiában

Tanulmányomban a fikció működésmódját vizsgálom Nemes Jeles László Saul fia című filmjében. Szemben a köznapi értelemben vett definícióval a fikciót, Wolfgang Iser elmélete alapján műveletként, nyelvhasználati módként határozom meg. Hipotézisem szerint a dokumentarista, objektív hitelességen és a realista megmutatás szándékán túl a Saul fia a holokauszt igazságát a fikció művelete ...
Immerzív hatásmechanizmus és populáris műfajok megidézése a Saul fiában

Venyercsán Dávid: Immerzív hatásmechanizmus és populáris műfajok megidézése a Saul fiában

Dolgozatomban Nemes Jeles László Saul fia (2015) című filmjét vizsgálom. Megállapításom szerint Nemes Jeles filmje immerzív módon képes hatni a nézőre, ami egyedülálló holokausztreprezentációt és azzal ellentétes ábrázolásformát hoz létre a holokausztfilmek sorában.
Megszállott. Flashback, fokalizáció, film noir

Huszár Linda: Megszállott. Flashback, fokalizáció, film noir

A tanulmány egy klasszikus korszakbeli film noir, a Megszállott (Possessed. Curtis Bernhardt, 1947) flashback-struktúráját vizsgálja. A szoros elemzés a branigani modellt alapul véve a flashback és a fokalizáció narratív szintjei közti csuszamlást követi végig.
Személyes dráma és háború – Nyelvfilozófiai vonatkozások az Érkezés című filmben

Gáspár László Ervin: Személyes dráma és háború – Nyelvfilozófiai vonatkozások az Érkezés című filmben

Az Érkezés (Arrival. Denis Villeneuve, 2016) című film gerincét a személyes dráma és a kibontakozó háborús konfliktus képezi, de központi problémája a nyelv. Ezek értelmezésére a nyelvi vonatkozások feltárásán keresztül teszek kísérletet.
A test és a szöveg határai – A tenger dala című animációs film mint mítoszadaptáció

Márki Zsófia: A test és a szöveg határai – A tenger dala című animációs film mint mítoszadaptáció

A tanulmány A tenger dala (2014) című animációs filmben feldolgozott selkie-feleség mítosz adaptációjának jellemzőit, és az ehhez kapcsolható konnotációkat és mélystruktúrákat kívánja feltérképezni a mítoszkritika és a posztstrukturalista irodalomtudomány segítségével.
A megnevezés és a szereplehetőségek hatalmi ellentmondásai Peter Shaffer Equus című drámájában

Hernyák Zsóka: A megnevezés és a szereplehetőségek hatalmi ellentmondásai Peter Shaffer Equus című drámájában

A szöveg Peter Shaffer Equus című drámáját és a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának azonos című darabját elemzi. A tanulmány nagy hangsúlyt fektet a normalitás és a másság szerepköreinek hatalmi ellentmondásaira és a nyelvi értelemben vett meghatározás és kategorizálás elnyomó erejére.
A kortárs Marilyn: Marilyn Monroe sztár- és nőképe saját korában és a Kasszasikerben

Török Katalin: A kortárs Marilyn: Marilyn Monroe sztár- és nőképe saját korában és a Kasszasikerben

Dolgozatomban Marilyn Monroe korabeli sztár- és nőképét Richard Dyer elmélete, valamint a Szőkék előnyben feminista olvasata alapján mutatom be. A Monroe korabeli sztárságát jellemző ártatlanságot és erotikusságot, naivitást és képének tragikusságát, továbbá a feminista olvasat hozadékait Theresa Rebeck Kasszasiker című szériájában vizsgálom meg.
Néző vagy felhasználó? A befogadói attitűd változása a videomegosztó oldalak tükrében

Kéri-Keller Szilvia: Néző vagy felhasználó? A befogadói attitűd változása a videomegosztó oldalak tükrében

A Web 2.0 megjelenésével az internet az addig elsősorban publikációs médiumból felhasználás alapú participatív médiummá vált, mely megváltoztatta befogadóinak aktivitását is az online térben. Ez a változás kimutatható az újmédiában megjelenő újabb tartalmakon, a videoblogokon és websorozatokon keresztül.
Ajánló

2017. tavasz [XII. évfolyam, 3. szám]

Az Apertúra 2017-es tavaszi száma vegyes témájú cikkekből épül fel, amelyek a fikcionalitás, a műfajiság, a sztárság kérdésétől egészen az online tér és filmkészítés, -forgalmazás összefüggésének az elemzéséig elméleti és történeti kérdések sokaságát vetik fel a film-, a színház- és a médiatudományok területén. Az írások szerzői mindannyian fiatal, tehetséges és ígéretes kutatók, akik most zárták le mestertanulmányaikat vagy a PhD-tanulmányaik különféle állomásain tartanak. A dolgozatok egy része az idei, a XXXIII. OTDK-n szerepelt (Török Katalin) és díjnyertes (Berényi Csaba, Venyercsán Dávid, Kéri-Keller Szilvia) pályamunkák továbbfejlesztett változata. Így a tavaszi szám körképet nyújt a magyar filmtudományi kutatói utánpótlás jelenlegi állásáról is.

A számot szerkesztette Füzi Izabella és Török Ervin.

Tartalomjegyzék
Az ellenállás banalitása. Valóság és fikció a Saul fiában

Berényi Csaba: Az ellenállás banalitása. Valóság és fikció a Saul fiában

Tanulmányomban a fikció működésmódját vizsgálom Nemes Jeles László Saul fia című filmjében. Szemben a köznapi értelemben vett definícióval a fikciót, Wolfgang Iser elmélete alapján műveletként, nyelvhasználati módként határozom meg. Hipotézisem szerint a dokumentarista, objektív hitelességen és a realista megmutatás szándékán túl a Saul fia a holokauszt igazságát a fikció művelete révén mint látásmódot, víziót képes feltárni, megismerhetővé tenni.
Immerzív hatásmechanizmus és populáris műfajok megidézése a Saul fiában

Venyercsán Dávid: Immerzív hatásmechanizmus és populáris műfajok megidézése a Saul fiában

Dolgozatomban Nemes Jeles László Saul fia (2015) című filmjét vizsgálom. Megállapításom szerint Nemes Jeles filmje immerzív módon képes hatni a nézőre, ami egyedülálló holokausztreprezentációt és azzal ellentétes ábrázolásformát hoz létre a holokausztfilmek sorában.
Megszállott. Flashback, fokalizáció, film noir

Huszár Linda: Megszállott. Flashback, fokalizáció, film noir

A tanulmány egy klasszikus korszakbeli film noir, a Megszállott (Possessed. Curtis Bernhardt, 1947) flashback-struktúráját vizsgálja. A szoros elemzés a branigani modellt alapul véve a flashback és a fokalizáció narratív szintjei közti csuszamlást követi végig.
Személyes dráma és háború – Nyelvfilozófiai vonatkozások az Érkezés című filmben

Gáspár László Ervin: Személyes dráma és háború – Nyelvfilozófiai vonatkozások az Érkezés című filmben

Az Érkezés (Arrival. Denis Villeneuve, 2016) című film gerincét a személyes dráma és a kibontakozó háborús konfliktus képezi, de központi problémája a nyelv. Ezek értelmezésére a nyelvi vonatkozások feltárásán keresztül teszek kísérletet.
A test és a szöveg határai – A tenger dala című animációs film mint mítoszadaptáció

Márki Zsófia: A test és a szöveg határai – A tenger dala című animációs film mint mítoszadaptáció

A tanulmány A tenger dala (2014) című animációs filmben feldolgozott selkie-feleség mítosz adaptációjának jellemzőit, és az ehhez kapcsolható konnotációkat és mélystruktúrákat kívánja feltérképezni a mítoszkritika és a posztstrukturalista irodalomtudomány segítségével.
A megnevezés és a szereplehetőségek hatalmi ellentmondásai Peter Shaffer Equus című drámájában

Hernyák Zsóka: A megnevezés és a szereplehetőségek hatalmi ellentmondásai Peter Shaffer Equus című drámájában

A szöveg Peter Shaffer Equus című drámáját és a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának azonos című darabját elemzi. A tanulmány nagy hangsúlyt fektet a normalitás és a másság szerepköreinek hatalmi ellentmondásaira és a nyelvi értelemben vett meghatározás és kategorizálás elnyomó erejére.
A kortárs Marilyn: Marilyn Monroe sztár- és nőképe saját korában és a Kasszasikerben

Török Katalin: A kortárs Marilyn: Marilyn Monroe sztár- és nőképe saját korában és a Kasszasikerben

Dolgozatomban Marilyn Monroe korabeli sztár- és nőképét Richard Dyer elmélete, valamint a Szőkék előnyben feminista olvasata alapján mutatom be. A Monroe korabeli sztárságát jellemző ártatlanságot és erotikusságot, naivitást és képének tragikusságát, továbbá a feminista olvasat hozadékait Theresa Rebeck Kasszasiker című szériájában vizsgálom meg.
Néző vagy felhasználó? A befogadói attitűd változása a videomegosztó oldalak tükrében

Kéri-Keller Szilvia: Néző vagy felhasználó? A befogadói attitűd változása a videomegosztó oldalak tükrében

A Web 2.0 megjelenésével az internet az addig elsősorban publikációs médiumból felhasználás alapú participatív médiummá vált, mely megváltoztatta befogadóinak aktivitását is az online térben. Ez a változás kimutatható az újmédiában megjelenő újabb tartalmakon, a videoblogokon és websorozatokon keresztül.

© 2005 - 2017. Új Apertúra 2014-ben támogatónk az NKA