A tér terhe. Herder Plastikja és a múzeum rituális jellege

Csanádi-Bognár Szilvia: A tér terhe. Herder Plastikja és a múzeum rituális jellege

A dolgozat a műalkotás teréhez való befogadói viszony változását vizsgálja, és ennek fordulatát a múzeumi tér megjelenésénél jelöli ki. Vizsgálati módszere, hogy a 18. századi német utazók és elsősorban Johann Gottfried Herder írásaiban a körüljárás múzeumi alaphelyzetét a rituálékutatás felől ...

A dolgozat a műalkotás teréhez való befogadói viszony változását vizsgálja, és ennek fordulatát a múzeumi tér megjelenésénél jelöli ki. Vizsgálati módszere, hogy a 18. századi német utazók és elsősorban Johann Gottfried Herder írásaiban a körüljárás múzeumi alaphelyzetét a rituálékutatás felől értelmezi. Míg a korábbi évszázadok művészetelméleti szövegei a szobor körüljárhatóságát mint a mű kiválóságának egyik bizonyítékát értelmezték, Herder Plastik című szövegében a körüljárás a személyes kapcsolat feszültséggel teli terét írja körül. Ennek nyomán a művek körüli mozgás a modern műértés egyik formájaként értelmeződik, amelyik a felvilágosodás talaján a testi minőségek visszaszorításának szabályrendszerét védi.

A mindennapi élet mediatizációjának stratégiái a 19. század második felének bécsi és pesti napilapjaiban

Tóth Benedek: A mindennapi élet mediatizációjának stratégiái a 19. század második felének bécsi és pesti napilapjaiban

Tanulmányom a bécsi sajtó egy jellegzetes, a 19. század második felére jellemző, a napilapok tárcarovataiban megjelenő beszédmódja, az úgynevezett „heti csevegés” (Wochenplauderei) példáján keresztül mutatja be a mindennapi élet kereteinek, orientációs mintáinak mediatizálódását. Ebben az értelemben szövegem a tömegmédia által ...

Tanulmányom a bécsi sajtó egy jellegzetes, a 19. század második felére jellemző, a napilapok tárcarovataiban megjelenő beszédmódja, az úgynevezett „heti csevegés” (Wochenplauderei) példáján keresztül mutatja be a mindennapi élet kereteinek, orientációs mintáinak mediatizálódását. Ebben az értelemben szövegem a tömegmédia által meghatározott kultúra genealógiájához kíván adalékokkal szolgálni. A tanulmány emellett a történeti rekonstrukció szintjén kitér a bécsi tárcadiskurzus magyar sajtóban történő meghonosításának kísérletére is.

A „turistaszem”. Természet, látvány és megfigyelő viszonya a 19. század utolsó évtizedének turisztikai diskurzusában

Tokai Tamás: A „turistaszem”. Természet, látvány és megfigyelő viszonya a 19. század utolsó évtizedének turisztikai diskurzusában

A dolgozat a korai turizmus körül formálódó diskurzusok kritikai vizsgálatára vállalkozik, elsősorban a látvány, a vizuális tapasztalás és a megfigyelő problémája felől közelítve. Az első magyar nyelvű turisztikai folyóirat, az 1889-ben útjára bocsátott Turisták Lapja századfordulóig terjedő időszakának cikkei alapján ...

A dolgozat a korai turizmus körül formálódó diskurzusok kritikai vizsgálatára vállalkozik, elsősorban a látvány, a vizuális tapasztalás és a megfigyelő problémája felől közelítve. Az első magyar nyelvű turisztikai folyóirat, az 1889-ben útjára bocsátott Turisták Lapja századfordulóig terjedő időszakának cikkei alapján azt mutatja be, hogy a Magyarországon a 19. század második felétől meghonosodó „turistaság” önleírásaiban hogyan válik dominánssá a látás, a megfigyelő-képesség dimenziója. Jonathan Crary szubjektivizált megfigyelője és Judith Adler „a szem fölényét” esztétikai imperatívusszá alakító utazója egyaránt fontos támpontként szolgálnak a századvég önmagát szüntelen legitimálni igyekvő turista-identitásának megértéséhez. A tanulmány második fele ezen alakuló identitás kapcsán a korabeli turisztikai beszédmód két kulcsfogalmára, a „turistaszemre” és a „tájképi szemre” koncentrál. Míg előbbi egy radikálisan szubjektív esztétikát hirdet, addig utóbbi egy képzőművészeti ihletettségű tájesztétika kodifikált kódrendszerébe igyekszik elhelyezni az immár de facto vizuális gyakorlatként, a természetire irányuló látás művészeteként definiált turistaságot.

A Törley-márka a századfordulón. A modern reklám mint a társadalmi és a piaci jelentésképzés metszéspontja

Barts Lívia: A Törley-márka a századfordulón. A modern reklám mint a társadalmi és a piaci jelentésképzés metszéspontja

A tanulmány a magyar Törley pezsgő kezdeti, 19. század végi márkaépítésének példáján keresztül vizsgálja a modern reklám funkcióját és jelentéstermelésének módszereit. Állítása, hogy a reklám a késő 19. század piacgazdaságával együttesen kialakuló, arról le nem választható kommunikációs funkció, amely absztrakciók, ...

A tanulmány a magyar Törley pezsgő kezdeti, 19. század végi márkaépítésének példáján keresztül vizsgálja a modern reklám funkcióját és jelentéstermelésének módszereit. Állítása, hogy a reklám a késő 19. század piacgazdaságával együttesen kialakuló, arról le nem választható kommunikációs funkció, amely absztrakciók, leegyszerűsítések és sűrítések segítségével személyiséget képez az egyébként személytelen áruk és márkák köré, hogy azokat kezelhetővé tegye a növekvő és ismeretlen közönség számára. E jelentésképzés társadalmi gyakorlatokon és értékeken alapul, és miközben a termékek piaci pozicionálásnak ad alapot, a társadalmi mobilitás jelzésével is szorosan összefügg. A tanulmány ezen az elméleti alapon igyekszik feltérképezni a Törley-márka imázsának főbb jelentéselemeit a reklámtevékenység, illetve a korabeli reakciók vizsgálatán keresztül.

A felülnézet látványossága. Városkép(zet), demokratizálódás és a megfigyelő alakja a századfordulón

Gáncsos Kármen: A felülnézet látványossága. Városkép(zet), demokratizálódás és a megfigyelő alakja a századfordulón

A XIX. század végén egyre-másra emelkedtek azok a reprezentatív tornyok és kilátók, amelyek kifejezetten a magasból történő nézelődést szolgálták. A századfordulót uraló „tornyos építő divat” nem csak kiállította és egyfajta tömegtermékként kiárusította a rohamosan fejlődő nagyvárosok felülnézeti képét mint új ...

A XIX. század végén egyre-másra emelkedtek azok a reprezentatív tornyok és kilátók, amelyek kifejezetten a magasból történő nézelődést szolgálták. A századfordulót uraló „tornyos építő divat” nem csak kiállította és egyfajta tömegtermékként kiárusította a rohamosan fejlődő nagyvárosok felülnézeti képét mint új típusú látvány(osságo)t, de a század egészén végigvonuló, ám korábban közvetlenül csak kevesek (alpinisták, léghajósok) számára megtapasztalható „látványlázat” is csillapította. A táguló horizont demokratizálódásához, „a lég birodalmának” olcsó és gyors „meghódításához”, vagyis a fizikai értelemben vett felemelkedéshez a társadalmi és politikai fel(ül)emelkedés reménységei, illúziói kapcsolódtak. A felülnézeti városkép századforduló környéki demokratizálódása olyan átfogó térbeli, vizuális és technikai forradalomként értelmezhető, amely végső soron egy radikális társadalmi (és politikai) forradalom ígéretét hordozta. Tanulmányomban a tömegtermékként „fogyasztott” felülnézeti városképhez kapcsolódó társadalmi reménységek szorosabb elemzésén keresztül próbálok rámutatni azok illuzórikus jellegére, vagyis arra, hogy a tömegtermelés és a tömegkultúra „futószalagján” cirkulálódó felülnézeti városkép valójában egy társadalmi konstrukció: szelep, amelyek keresztül a modern polgári társadalom ...

(Multi)médiumok erőviszonyai a századfordulón. Az Uránia Tudományos Színház ismeretterjesztő előadásai

Erdei Lilla: (Multi)médiumok erőviszonyai a századfordulón. Az Uránia Tudományos Színház ismeretterjesztő előadásai

Esszémben az Uránia Tudományos Színház ismeretterjesztő előadásain keresztül vizsgálom a századfordulós multimedialitást. Utóbbi fogalom – a maitól különböző értelemben – inkább egyfajta multipraktikusságként határozható meg. Az Uránia a szemléltető ismeretterjesztésben nagyban támaszkodott a vizuális attrakcióra, a diavetítésre, a mozgóképre, valamint ...

Esszémben az Uránia Tudományos Színház ismeretterjesztő előadásain keresztül vizsgálom a századfordulós multimedialitást. Utóbbi fogalom – a maitól különböző értelemben – inkább egyfajta multipraktikusságként határozható meg. Az Uránia a szemléltető ismeretterjesztésben nagyban támaszkodott a vizuális attrakcióra, a diavetítésre, a mozgóképre, valamint különféle-performansz-elemekre, ám esetében nem beszélhetünk egyetlen domináns médiumról, amely ezeket szinkronizálta és rögzítette volna. A résztvevő médiumok foglalata tehát nem egy technikai hordozó (mint a film esetében), hanem egy térhez, időhöz és célkitűzéshez kötött társadalmi-kulturális gyakorlat. Ez a célkitűzés (a szabad tanítás) specifikusan a kor szellemi klímájához kötődött, vagyis a társadalmi változásokkal szükségszerű volt az ismeretterjesztő előadások térvesztése a technikailag kompakt, ideológiailag pedig kötetlen filmmel szemben.

Babits és a korai (magyar) mozi

Füzi Izabella: Babits és a korai (magyar) mozi

A tanulmányban arra teszek kísérletet, hogy a modern magyar líra egyik rendkívül komplex alkotását, Babits Mozgófénykép című versét a tárgyául szolgáló korai (magyar) mozi kontextusában olvassam. A Babits-recepció a mozitapasztalat ironikus eltávolításaként értelmezi a verset. Ezen olvasatok szerint a vers ...

A tanulmányban arra teszek kísérletet, hogy a modern magyar líra egyik rendkívül komplex alkotását, Babits Mozgófénykép című versét a tárgyául szolgáló korai (magyar) mozi kontextusában olvassam. A Babits-recepció a mozitapasztalat ironikus eltávolításaként értelmezi a verset. Ezen olvasatok szerint a vers iróniájának forrása érzékelés és megismerés hierarchikus viszonya vagy a mozi tisztán mimetikus működésével szembeállított költészet közvetítettsége. A vers által megjelenített film oknyomozó felkutatása mellett (ami a szegedi mozitörténet kezdeteinek feltárását is magában foglalja), az elemzés a klasszikus narratívával szembeállított korai mozi és a hajszafilm kontextusában olvassa újra a verset. A líratörténeti és filmtörténeti következtetések megfogalmazásához az érzékek újracsatornázásának 20. század eleji diskurzusa szolgáltat alapot, mely elkülöníti a látványosságot és az érzékek lehengerlését célzó szenzációs látásmódot (mely főként a populáris szórakoztatási formák sajátja) az érzéki benyomásokat integráló, távolságtartó befogadástól (mely a modernista művészethez kapcsolódik).

A tanulmány 5 alfejezetből épül fel az alábbi gondolatmenetet követve. A kérdéscsomag exponálása után kísérletet teszek az érzéki ...

Elite Mozgó - Mozdulatlan elit? A mozi kulturális integrációja a rábaközi kisvárosokban a tízes években

Gerencsér Péter: Elite Mozgó – Mozdulatlan elit? A mozi kulturális integrációja a rábaközi kisvárosokban a tízes években

Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy a Rábaköz két kisvárosában, Csornán és Kapuváron létesült állandó mozik az 1910-es években hogyan integrálódtak a kisváros meglévő kulturális rendszerébe, és ...

Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy a Rábaköz két kisvárosában, Csornán és Kapuváron létesült állandó mozik az 1910-es években hogyan integrálódtak a kisváros meglévő kulturális rendszerébe, és mennyiben módosították azt. Tézisem szerint a mozi szerepének megítélésében az elitek utóvédharca érhető tetten a politikai uralommal összefonódó hagyományos kultúrafogalom fenntartásáért, és ezek az elitek a mozit az „úri" társadalom meghosszabbított kezeként használták. A dolgozat intézménytörténeti, társadalomtörténeti és médiatörténeti szempontok segítségével előbb a mozi „kulturális materializmusát,” topográfiai szegregációit és társadalmi tereit, ezt követően a moziba járó közönség társadalmi összetételét és a médiarendszer gazdaságtanát vizsgálja, végül pedig arra keresi a ...

A századelő magyar kabaréja – Szórakoztatás tömegkultúra és magaskultúra határán

Zsigmond Zsófia: A századelő magyar kabaréja – Szórakoztatás tömegkultúra és magaskultúra határán

Az ipari forradalom és a modernizáció számos jelentős változást hozott a XIX. és a XX. század fordulóján a magyar kultúrában. Megszületik Európa legújabb multikulturális nagyvárosa, Budapest, új társadalmi rétegek jönnek létre, megjelenik a gyáripar, a tömegtermelés, a szabadidő és vele ...

Az ipari forradalom és a modernizáció számos jelentős változást hozott a XIX. és a XX. század fordulóján a magyar kultúrában. Megszületik Európa legújabb multikulturális nagyvárosa, Budapest, új társadalmi rétegek jönnek létre, megjelenik a gyáripar, a tömegtermelés, a szabadidő és vele együtt a tömegkultúra jelensége. A pesti polgár szórakozni akar, és ezt az igényét bőven ki is elégíti a fiatal metropolisz, ahol sorra nyílnak a kávéházak, mulatók és orfeumok. A kultúra termékeinek megszaporodásával és az új társadalmi réteg fogyasztási szokásainak kialakulásával megfigyelhető egy „szakadás” a művészetről való gondolkodásban, mely során létrejön az esztétikai értékkel bíró magasművészeti produktum és a futószalagon gyártott tömegkulturális termék konvencionális kategóriája. Mindez kapcsolatba állítható az arisztokrácia és az egyre erősödő polgárság társadalmi és politikai ellentétével, mely láthatatlan határokat jelöl ki a társadalmi osztályok és szórakozási formáik között. A pesti kabaré ebben a dinamikusan változó és politikailag igen aktív időszakban születik e két kultúrafogalom határán. Az új ...

A filmrendezés művészete a digitális korban (Saul fia)

Kiss Erika: A filmrendezés művészete a digitális korban
(Saul fia)

A tanulmány tiszteletteljesen, de blöffként értelmezi Nemes kijelentését, amely szerint a művészfilmeket kizárólag a celluloidszalag használata határozza meg. Amellett érvel, hogy amikor az auteur-rendező távol tartja magát a rendelkezésre álló technológiai lehetőségektől, például a digitális rögzítéstől, a gesztusban általában Hollywood-ellenességet ...

A tanulmány tiszteletteljesen, de blöffként értelmezi Nemes kijelentését, amely szerint a művészfilmeket kizárólag a celluloidszalag használata határozza meg. Amellett érvel, hogy amikor az auteur-rendező távol tartja magát a rendelkezésre álló technológiai lehetőségektől, például a digitális rögzítéstől, a gesztusban általában Hollywood-ellenességet fedezhetünk fel: ellenállást az uralkodó, ipari jelleggel szemben, amely kérlelhetetlen céltudatossággal tör mind a mimézis feletti technikai uralomra, mind pedig a produkció feletti technikai-pénzügyi uralomra, így a filmkészítőket bérmunkásokká alacsonyítja, a nézőket pedig fogyasztókká. A Saul fiát értelmezhetjük úgy – többek között –, mint egy próbálkozást azzal a kérdéssel való foglalkozásra, hogy az egyénnek milyen lehetőségei vannak cselekvőképessége megőrzésére a rettenetes technológiai erővel szemben. Egy ilyen megközelítés azt mutatja, hogy a rendezés művészete közelebb áll egy autonómia-központú etikához, mint általában a művészet. Nemes az etikus rendezés hőse, a filmkészítés hatalmas gépezetével szemben.

Ajánló

2016. tél.
XI. évfolyam, 2. szám

Magyar vizuális tömegkultúra a századfordulón

A 2016. téli szám tanulmányainak nagy része (6 szöveg) a Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet doktori alprogram PhD-hallgatóit és más kutatókat tömörítő kutatócsoport és műhelymunka keretében született. A csoport célja a magyar vizuális tömegkultúra történeti perspektívában való vizsgálata, különös tekintettel a 19-20. századfordulóra. A tanulmányok a forrásfeltárás és –elemzés mellett olyan elméleti szempontokat körvonalaznak, melyek által a történeti korpusz a jelen kérdései felől vizsgálható. A közönség társadalmi szegmentációja, az új technikai médiumok integrációja a populáris szórakoztatási formákba, a látvány, a vizuális tapasztalás új kulturális-társadalmi hierarchiák szerinti értékelése olyan jelenségek, gyakorlatok, médiumok és műfajok történeti használatain keresztül kerülnek elemzésre, mint a kabaré, a korai mozi, a reklám, a turizmus, a felülnézet. A számot két olyan tanulmány vezeti be, melyek a vizsgált tömegkulturális jelenségek történeti előzményeiként szolgálnak: a múzeumi térről és a hozzá kapcsolódó körüljárás gyakorlatáról, valamint a napilapok csevegő tárcaműfajáról mint a mindennapiság mediatizálásáról szóló cikkek.  A szám utolsó tanulmányával pedig a többszörösen díjnyertes magyar film, a Saul fia előtt tisztelgünk.

A tematikus számot Füzi Izabella szerkesztette.

Tartalomjegyzék
A tér terhe. Herder Plastikja és a múzeum rituális jellege

Csanádi-Bognár Szilvia: A tér terhe. Herder Plastikja és a múzeum rituális jellege

A dolgozat a műalkotás teréhez való befogadói viszony változását vizsgálja, és ennek fordulatát a múzeumi tér megjelenésénél jelöli ki. Vizsgálati módszere, hogy a 18. századi német utazók és elsősorban Johann Gottfried Herder írásaiban a körüljárás múzeumi alaphelyzetét a rituálékutatás felől értelmezi. Míg a korábbi évszázadok művészetelméleti szövegei a szobor körüljárhatóságát ...

A mindennapi élet mediatizációjának stratégiái a 19. század második felének bécsi és pesti napilapjaiban

Tóth Benedek: A mindennapi élet mediatizációjának stratégiái a 19. század második felének bécsi és pesti napilapjaiban

Tanulmányom a bécsi sajtó egy jellegzetes, a 19. század második felére jellemző, a napilapok tárcarovataiban megjelenő beszédmódja, az úgynevezett „heti csevegés” (Wochenplauderei) példáján keresztül mutatja be a mindennapi élet kereteinek, orientációs mintáinak mediatizálódását. Ebben az értelemben szövegem a tömegmédia által meghatározott kultúra genealógiájához kíván adalékokkal szolgálni. A tanulmány emellett a ...

A „turistaszem”. Természet, látvány és megfigyelő viszonya a 19. század utolsó évtizedének turisztikai diskurzusában

Tokai Tamás: A „turistaszem”. Természet, látvány és megfigyelő viszonya a 19. század utolsó évtizedének turisztikai diskurzusában

A dolgozat a korai turizmus körül formálódó diskurzusok kritikai vizsgálatára vállalkozik, elsősorban a látvány, a vizuális tapasztalás és a megfigyelő problémája felől közelítve. Az első magyar nyelvű turisztikai folyóirat, az 1889-ben útjára bocsátott Turisták Lapja századfordulóig terjedő időszakának cikkei alapján azt mutatja be, hogy a Magyarországon a 19. század második ...

A Törley-márka a századfordulón. A modern reklám mint a társadalmi és a piaci jelentésképzés metszéspontja

Barts Lívia: A Törley-márka a századfordulón. A modern reklám mint a társadalmi és a piaci jelentésképzés metszéspontja

A tanulmány a magyar Törley pezsgő kezdeti, 19. század végi márkaépítésének példáján keresztül vizsgálja a modern reklám funkcióját és jelentéstermelésének módszereit. Állítása, hogy a reklám a késő 19. század piacgazdaságával együttesen kialakuló, arról le nem választható kommunikációs funkció, amely absztrakciók, leegyszerűsítések és sűrítések segítségével személyiséget képez az egyébként személytelen áruk ...

A felülnézet látványossága. Városkép(zet), demokratizálódás és a megfigyelő alakja a századfordulón

Gáncsos Kármen: A felülnézet látványossága. Városkép(zet), demokratizálódás és a megfigyelő alakja a századfordulón

A XIX. század végén egyre-másra emelkedtek azok a reprezentatív tornyok és kilátók, amelyek kifejezetten a magasból történő nézelődést szolgálták. A századfordulót uraló „tornyos építő divat” nem csak kiállította és egyfajta tömegtermékként kiárusította a rohamosan fejlődő nagyvárosok felülnézeti képét mint új típusú látvány(osságo)t, de a század egészén végigvonuló, ám korábban közvetlenül ...

(Multi)médiumok erőviszonyai a századfordulón. Az Uránia Tudományos Színház ismeretterjesztő előadásai

Erdei Lilla: (Multi)médiumok erőviszonyai a századfordulón. Az Uránia Tudományos Színház ismeretterjesztő előadásai

Esszémben az Uránia Tudományos Színház ismeretterjesztő előadásain keresztül vizsgálom a századfordulós multimedialitást. Utóbbi fogalom – a maitól különböző értelemben – inkább egyfajta multipraktikusságként határozható meg. Az Uránia a szemléltető ismeretterjesztésben nagyban támaszkodott a vizuális attrakcióra, a diavetítésre, a mozgóképre, valamint különféle-performansz-elemekre, ám esetében nem beszélhetünk egyetlen domináns médiumról, amely ezeket ...

Babits és a korai (magyar) mozi

Füzi Izabella: Babits és a korai (magyar) mozi

A tanulmányban arra teszek kísérletet, hogy a modern magyar líra egyik rendkívül komplex alkotását, Babits Mozgófénykép című versét a tárgyául szolgáló korai (magyar) mozi kontextusában olvassam. A Babits-recepció a mozitapasztalat ironikus eltávolításaként értelmezi a verset. Ezen olvasatok szerint a vers iróniájának forrása érzékelés és megismerés hierarchikus viszonya vagy a mozi ...

Elite Mozgó - Mozdulatlan elit? A mozi kulturális integrációja a rábaközi kisvárosokban a tízes években

Gerencsér Péter: Elite Mozgó – Mozdulatlan elit? A mozi kulturális integrációja a rábaközi kisvárosokban a tízes években

Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy a Rábaköz két kisvárosában, Csornán és Kapuváron létesült állandó mozik az 1910-es években hogyan integrálódtak a kisváros meglévő kulturális rendszerébe, és mennyiben módosították azt. Tézisem szerint ...

A századelő magyar kabaréja – Szórakoztatás tömegkultúra és magaskultúra határán

Zsigmond Zsófia: A századelő magyar kabaréja – Szórakoztatás tömegkultúra és magaskultúra határán

Az ipari forradalom és a modernizáció számos jelentős változást hozott a XIX. és a XX. század fordulóján a magyar kultúrában. Megszületik Európa legújabb multikulturális nagyvárosa, Budapest, új társadalmi rétegek jönnek létre, megjelenik a gyáripar, a tömegtermelés, a szabadidő és vele együtt a tömegkultúra jelensége. A pesti polgár szórakozni akar, és ...

A filmrendezés művészete a digitális korban (Saul fia)

Kiss Erika: A filmrendezés művészete a digitális korban
(Saul fia)

A tanulmány tiszteletteljesen, de blöffként értelmezi Nemes kijelentését, amely szerint a művészfilmeket kizárólag a celluloidszalag használata határozza meg. Amellett érvel, hogy amikor az auteur-rendező távol tartja magát a rendelkezésre álló technológiai lehetőségektől, például a digitális rögzítéstől, a gesztusban általában Hollywood-ellenességet fedezhetünk fel: ellenállást az uralkodó, ipari jelleggel szemben, amely kérlelhetetlen ...