A hard-boiled krimi lehetőségei Magyarországon (Kondor Vilmos: Budapest noir, Gárdos Éva: Budapest noir)

Kálai Sándor - Keszeg Anna: A hard-boiled krimi lehetőségei Magyarországon
(Kondor Vilmos: Budapest noir, Gárdos Éva: Budapest noir)

Tanulmányunkban Kondor Vilmos Budapest Noir című regényét (2008) és Gárdos Éva Budapest Noir (2017) című filmjét elemezzük a hard boiled krimi és a film noir műfaji hagyományainak meghonosíthatósága szempontjából.
Csak egy sötét, bűnös nap a világ.Noirszenzibilitás a kortárs magyar bűnügyi filmekben

Benke Attila: Csak egy sötét, bűnös nap a világ.
Noirszenzibilitás a kortárs magyar bűnügyi filmekben

A kortárs magyar bűnügyi filmeket nevezhetjük akár film noiroknak is abban az értelemben, ahogy Király Jenő nyomán Pápai Zsolt használja a kifejezést a háború alatti magyar melodrámákat és tragikus románcokat elemezve: a mai magyar filmek „noirszenzibilisek”.
Noirsorozat Dániából - Egy gyilkos ügy

Delphine Letort: Noirsorozat Dániából – Egy gyilkos ügy

Az Egy gyilkos ügy (Forbrydelsen. Søren Sveistrup, 2007-2012) három évada elegendő volt ahhoz, hogy Sarah Lund alakja visszavonhatatlanul bekerüljön a televíziós sorozatok audiovizuális világába. Bár a nyomozás mindig helyi szociopolitikai kontextusba ágyazódik, a dán sorozat határokon átívelő népszerűségre tett szert.
A noir európaisága. Peter Lorre, a film noir emblematikus figurája

Huszár Linda: A noir európaisága.
Peter Lorre, a film noir emblematikus figurája

A film noir képlékeny identitásának, átmenetiségének egyik hordozója annak „európaisága”, a tanulmány ezt az egyszerre külső és belső vonatkoztatási rendszert vizsgálja elsősorban Peter Lorre transzkulturális figuráján keresztül.
Bűnügyek. Az európaiság közös nevezője? Interjú Keszeg Annával és Kálai Sándorral

Bűnügyek. Az európaiság közös nevezője?
Interjú Keszeg Annával és Kálai Sándorral

A DETECt egy 2018-ban indult H2020-as keretben kialakított projekt, amely az európai bűnelbeszélések és az európai identitás összefüggését vizsgálja 1989 után született európai krimitörténetekben, legyenek azok regények, filmek vagy televíziós sorozatok.
Bűnkapcsolódás. A londoni férfi bűnfilmes hagyományának elhelyezése a kortárs magyar filmben

Bakos Gábor: Bűnkapcsolódás.
A londoni férfi bűnfilmes hagyományának elhelyezése a kortárs magyar filmben

Jelen dolgozat az 1987-ben, Tarr Béla Kárhozat című filmjével megalakult fekete széria filmcsoport bűnfilmes világát késő modernista stílusban megformáló alkotások jellegzetességeit írja le, miközben definiálja ennek a filmtípusnak a műfaji, tartalmi, formai vonásait, illetve azt, hogy zsánerileg milyen filmformákból táplálkozik a bűnfilm.
Kukorica, kóla, környezetvédelem

Kérchy Vera: Kukorica, kóla, környezetvédelem

A természet-ember viszony filmes reprezentációit vizsgáló Biomozi. Ökokritika és populáris film egy olyan időszakban jelent meg, amikor különösen felerősödtek az ökológiai krízisről szóló hangok a médiában. Hódosy Annamária: Biomozi. Ökokritika és populáris film c. kötetének recenziója.
A magyar filmipar, Balázs Béla és a háború utáni pillanat - Szekfü András interjúgyűjteménye

Polónyi Eszter M.: A magyar filmipar, Balázs Béla és a háború utáni pillanat – Szekfü András interjúgyűjteménye

Az elbeszélt történelem [oral history] által lehetővé válik egy bizonyos filmtörténeti írásmód. Az elbeszélt történelem az egyik legkevésbé megbízható információforrásra, az emberi emlékezetre támaszkodik. Más, rögzítésre alkalmas eszközökkel ellentétben az emberi emlékezet a deformálás önkényes formáinak veti alá a rögzített tartalmat.
Szubjektív? Vagy többhangú? Ironikus? Magyar dokumentumfilm az utániság korában

Török Ervin: Szubjektív? Vagy többhangú? Ironikus? Magyar dokumentumfilm az utániság korában

Stőhr Lóránt 2019-ben, a Gondolat Kiadónál megjelent könyve, a Személyesség, jelenlét, narrativitás átfogó, összegző munka, amely a kortárs magyar dokumentumfilmről ad helyzetjelentést. A könyv fókuszpontjául a kortárs dokumentumfilm esztétikai gyakorlatainak vizsgálata szolgál.
Ajánló

Európai film noir, kortárs magyar noirvonatkozások

Az Apertúra 2013-as számának noirtematikáját folytatva legújabb lapszámunk az európai és a magyar film noirvonatkozásaira koncentrál. Hogyan jelenik meg a noirszenzibilitás a kortárs magyar bűnügyi filmben, és milyen párhuzamok állíthatók fel a fekete széria filmcsoport bűnfilmes hagyománya és a film noir között? Meghonosíthatóak a hard boiled krimi és a film noir műfaji hagyományai, s mivel jár a kritikai vagy nosztalgikus adaptáció? Mit árul el a film noir az identitás kérdéséről, miért vonzó a kortárs skandináv sorozatok számára? Milyen európai viszonyrendszerben értelmezhető a klasszikus noir? A tematikus noirblokk ezeket a témákat járja körül.

Szerkesztők: Huszár Linda és Füzi Izabella

Tartalomjegyzék
A hard-boiled krimi lehetőségei Magyarországon (Kondor Vilmos: Budapest noir, Gárdos Éva: Budapest noir)

Kálai Sándor - Keszeg Anna: A hard-boiled krimi lehetőségei Magyarországon
(Kondor Vilmos: Budapest noir, Gárdos Éva: Budapest noir)

Tanulmányunkban Kondor Vilmos Budapest Noir című regényét (2008) és Gárdos Éva Budapest Noir (2017) című filmjét elemezzük a hard boiled krimi és a film noir műfaji hagyományainak meghonosíthatósága szempontjából.
Csak egy sötét, bűnös nap a világ.Noirszenzibilitás a kortárs magyar bűnügyi filmekben

Benke Attila: Csak egy sötét, bűnös nap a világ.
Noirszenzibilitás a kortárs magyar bűnügyi filmekben

A kortárs magyar bűnügyi filmeket nevezhetjük akár film noiroknak is abban az értelemben, ahogy Király Jenő nyomán Pápai Zsolt használja a kifejezést a háború alatti magyar melodrámákat és tragikus románcokat elemezve: a mai magyar filmek „noirszenzibilisek”.
Noirsorozat Dániából - Egy gyilkos ügy

Delphine Letort: Noirsorozat Dániából – Egy gyilkos ügy

Az Egy gyilkos ügy (Forbrydelsen. Søren Sveistrup, 2007-2012) három évada elegendő volt ahhoz, hogy Sarah Lund alakja visszavonhatatlanul bekerüljön a televíziós sorozatok audiovizuális világába. Bár a nyomozás mindig helyi szociopolitikai kontextusba ágyazódik, a dán sorozat határokon átívelő népszerűségre tett szert.
A noir európaisága. Peter Lorre, a film noir emblematikus figurája

Huszár Linda: A noir európaisága.
Peter Lorre, a film noir emblematikus figurája

A film noir képlékeny identitásának, átmenetiségének egyik hordozója annak „európaisága”, a tanulmány ezt az egyszerre külső és belső vonatkoztatási rendszert vizsgálja elsősorban Peter Lorre transzkulturális figuráján keresztül.
Bűnügyek. Az európaiság közös nevezője? Interjú Keszeg Annával és Kálai Sándorral

Bűnügyek. Az európaiság közös nevezője?
Interjú Keszeg Annával és Kálai Sándorral

A DETECt egy 2018-ban indult H2020-as keretben kialakított projekt, amely az európai bűnelbeszélések és az európai identitás összefüggését vizsgálja 1989 után született európai krimitörténetekben, legyenek azok regények, filmek vagy televíziós sorozatok.
Bűnkapcsolódás. A londoni férfi bűnfilmes hagyományának elhelyezése a kortárs magyar filmben

Bakos Gábor: Bűnkapcsolódás.
A londoni férfi bűnfilmes hagyományának elhelyezése a kortárs magyar filmben

Jelen dolgozat az 1987-ben, Tarr Béla Kárhozat című filmjével megalakult fekete széria filmcsoport bűnfilmes világát késő modernista stílusban megformáló alkotások jellegzetességeit írja le, miközben definiálja ennek a filmtípusnak a műfaji, tartalmi, formai vonásait, illetve azt, hogy zsánerileg milyen filmformákból táplálkozik a bűnfilm.
Kukorica, kóla, környezetvédelem

Kérchy Vera: Kukorica, kóla, környezetvédelem

A természet-ember viszony filmes reprezentációit vizsgáló Biomozi. Ökokritika és populáris film egy olyan időszakban jelent meg, amikor különösen felerősödtek az ökológiai krízisről szóló hangok a médiában. Hódosy Annamária: Biomozi. Ökokritika és populáris film c. kötetének recenziója.
A magyar filmipar, Balázs Béla és a háború utáni pillanat - Szekfü András interjúgyűjteménye

Polónyi Eszter M.: A magyar filmipar, Balázs Béla és a háború utáni pillanat – Szekfü András interjúgyűjteménye

Az elbeszélt történelem [oral history] által lehetővé válik egy bizonyos filmtörténeti írásmód. Az elbeszélt történelem az egyik legkevésbé megbízható információforrásra, az emberi emlékezetre támaszkodik. Más, rögzítésre alkalmas eszközökkel ellentétben az emberi emlékezet a deformálás önkényes formáinak veti alá a rögzített tartalmat.
Szubjektív? Vagy többhangú? Ironikus? Magyar dokumentumfilm az utániság korában

Török Ervin: Szubjektív? Vagy többhangú? Ironikus? Magyar dokumentumfilm az utániság korában

Stőhr Lóránt 2019-ben, a Gondolat Kiadónál megjelent könyve, a Személyesség, jelenlét, narrativitás átfogó, összegző munka, amely a kortárs magyar dokumentumfilmről ad helyzetjelentést. A könyv fókuszpontjául a kortárs dokumentumfilm esztétikai gyakorlatainak vizsgálata szolgál.

© 2005 - 2018. Új Apertúra 2018-ban támogatónk az NKA