Az emlékezés formái és az emlékezet politikái. Az emlékezés mint a történelmi-politikai identitáskeresés időrend-felbontó narratív formája a Kádár-korszakban és továbbélése a posztkommunizmus időszakában

Gelencsér Gábor: Az emlékezés formái és az emlékezet politikái

A Kádár-korszak magyar filmművészetében az emlékezés és a kommunikatív emlékezet kitüntetett formájává a modernista időrendfelbontó elbeszélésmód vált. Az 1956–1990 közötti 35 éves periódusban 35 ilyen típusú filmet találunk (pl. Párbeszéd, Húsz óra, Hideg napok, Szerelem, Szerelmesfilm, Napló gyermekeimnek). Ezek döntő ...A Kádár-korszak magyar filmművészetében az emlékezés és a kommunikatív emlékezet kitüntetett formájává a modernista időrendfelbontó elbeszélésmód vált. Az 1956–1990 közötti 35 éves periódusban 35 ilyen típusú filmet találunk (pl. Párbeszéd, Húsz óra, Hideg napok, Szerelem, Szerelmesfilm, Napló gyermekeimnek). Ezek döntő része a korabeli közelmúlt (második világháború, vészkorszak, ötvenesévek, 1956, kádári konszolidáció) kommunikatív emlékezetét tematizálja az időszak amnéziapolitikájával szemben. A filmkorpusz noha minden elemével (forma: modernizmus; téma: kommunikatív emlékezet; politikai diskurzus: emlékezés, hivatalos emlékezetpolitika, illetve a kádári amnéziapolitika ellenbeszéde) a Kádár-korszak filmtörténetéhez kötődik, mégis tovább él a posztkommunizmus időszakában (pl. Pannon töredék, Fehér tenyér, Anyám és más futóbolondok a családból). A tanulmány a történelmi-politikai identitáskeresés időrendfelbontó formájának bemutatásával következtetéseket igyekszik levonni a Kádár-korszak (1956–1989) filmtörténetének emlékezetképéről.
Érzelmek kiáradása. Sós Ágnes dokumentumfilmes pályája az intézményrendszer tükrében

Stőhr Lóránt: Érzelmek kiáradása. Sós Ágnes dokumentumfilmes pályája az intézményrendszer tükrében

A tanulmány a magyarországi dokumentumfilmes gyakorlat kétezres évekbeli lassú paradigmaváltását vizsgálja Sós Ágnes rendezői pályáján keresztül. A dokumentumfilmek esztétikáját összefüggésbe állítja az intézményi háttérrel, és megvilágítja, hogyan befolyásolta vagy erősítette meg az aktuális támogatási rendszer a különböző művészeti törekvéseket. Tézise ...A tanulmány a magyarországi dokumentumfilmes gyakorlat kétezres évekbeli lassú paradigmaváltását vizsgálja Sós Ágnes rendezői pályáján keresztül. A dokumentumfilmek esztétikáját összefüggésbe állítja az intézményi háttérrel, és megvilágítja, hogyan befolyásolta vagy erősítette meg az aktuális támogatási rendszer a különböző művészeti törekvéseket. Tézise szerint Sós Ágnes pályája világosan mutatja a magyar dokumentumfilm kritikailag sikeres trendjeinek megváltozását, ahogy a kétezres évek elején még uralkodó, a griersoni örökséget követő társadalmi realista dokumentumfilmes paradigmáját fokozatosan felváltotta – a nemzetközi trendek hazai intézményesülésével párhuzamosan – a 2010 táján elterjedő, a hatásteremtést középpontba állító posztklasszikus dokumentumfilm paradigmája. A tanulmány elemzései a dokumentumfilm-készítést változó kulturális értékek (társadalmi hasznosság, művészi megformáltság, közönségre gyakorolt hatás) mentén legitimáló esztétikai paradigmák felől olvassák Sós Ágnes alkotásait.
Az eljátszott történelem. Az ölés aktusa és A csend képe

Török Ervin: Az eljátszott történelem. Az ölés aktusa és A csend képe

A tanulmány két kortárs és igen nagy mediális nyilvánosságot kapó dokumentumfilmet, Joshua Oppenheimernek az indonéz népirtásról szóló diptichonját elemzi, annak példájaként, hogyan funkcionalizálódnak át az ún. posztmodern dokumentumfilm-készítés technikái, hogyan nyernek új értelmet az ún. poszklasszikus dokumentumfilmben. A tanulmány azt ...A tanulmány két kortárs és igen nagy mediális nyilvánosságot kapó dokumentumfilmet, Joshua Oppenheimernek az indonéz népirtásról szóló diptichonját elemzi, annak példájaként, hogyan funkcionalizálódnak át az ún. posztmodern dokumentumfilm-készítés technikái, hogyan nyernek új értelmet az ún. poszklasszikus dokumentumfilmben. A tanulmány azt vizsgálja, hogy Az ölés aktusa miként problematizálja az apológia, az önapológia és tágabb értelemben a történelmi eseményekben való részvétel tanúsításának performatív kérdését, abból a célból, hogy észlelhetővé tegye történelem és a történelemről folyó diskurzus differenciáját, és ezáltal újratárgyalhatóvá tegye a kommunikatív emlékezet domináns forgatókönyveit. A dolgozat továbbá arra reflektál, hogy a diptichon második része hogyan lép vissza az első rész termékeny ironikus beszédmódjától a posztklasszikus dokumentumfilm olyan gyakorlata javára, amely megfeledkezni látszik a korábbi rész poétikai és egyben történelemfilozófiai felismeréseiről.
Zsánerek útvesztőjében. Műfajok és műfaji elemek a kortárs magyar filmben

Varga Ákos: Zsánerek útvesztőjében. Műfajok és műfaji elemek a kortárs magyar filmben

A tanulmány a kortárs magyar film műfaji elemeit és műfajait mutatja be. A gondolatmenet részét képezi a Magyar Nemzeti Filmalap stratégiájának leírása, az állami rendszer megkerülésével készített gerillafilmek számba vétele, valamint az MNF égisze alatt gyártott filmek külön-külön történő elemzése. ...A tanulmány a kortárs magyar film műfaji elemeit és műfajait mutatja be. A gondolatmenet részét képezi a Magyar Nemzeti Filmalap stratégiájának leírása, az állami rendszer megkerülésével készített gerillafilmek számba vétele, valamint az MNF égisze alatt gyártott filmek külön-külön történő elemzése. A műfaji szempontú filmelemzésnél a fő fogódzót egy a magyar filmtörténetben komoly hagyománnyal rendelkező zsáner, a romantikus vígjáték adja, a közelmúltban e műfajt képviselő munkák elemzésével közelebb kerülhetünk a kortárs magyar zsánerfilm tendenciáinak leírásához.
Rések a valóság textúráján. Az egymásra fényképezés alakzata  a filmben és a kortárs vizuális tömegkultúrában

Gáncsos Kármen: Rések a valóság textúráján.
Az egymásra fényképezés alakzata a filmben
és a kortárs vizuális tömegkultúrában

Az egymásra fényképezés a több mint 150 éves történelme során (a szellemfotográfiától kezdve a XIX. század végi tömeglátványosságokon és Meliés trükkfilmjein át a klasszikus hollywoodi történetmesélő filmekig, illetve az effekt-mozi 1970-es évekbeli újraéledéséig) számtalan jelentés- és funkcióváltozáson ment keresztül. Függetlenül ...Az egymásra fényképezés a több mint 150 éves történelme során (a szellemfotográfiától kezdve a XIX. század végi tömeglátványosságokon és Meliés trükkfilmjein át a klasszikus hollywoodi történetmesélő filmekig, illetve az effekt-mozi 1970-es évekbeli újraéledéséig) számtalan jelentés- és funkcióváltozáson ment keresztül. Függetlenül azonban attól, hogy milyen viszonyt alakít ki a reálissal és a természetfelettivel, a nézővel és a narratívával, hogyan reflektál a képet körülvevő mindenkori kulturális, mediális és technológiai környezetre, az 1800-as évek közepétől az 1900-as évek utolsó évtizedéig, a Photoshop megjelenéséig az egymásra fényképezést – a vizuális trükkök Christian Metz által felállított osztályozási rendszere szerint – látható trükként lehetett értelmezni, melynek sajátos hatása éppen abban rejlett, hogy a technikai megalkotottságának nyílt és következetes leleplezése ellenére is rendelkezett az elhihetőség erejével. A digitális képalkotást és -szerkesztést forradalmasító, egyre szélesebb körben használható Photoshop (és a hasonló szoftverek) révén azonban az egymásra fényképezés befogadói értelmezhetősége is megváltozott: a kortárs vizuális gyakorlat egyre kifinomultabb manipulációs ...
A net art az net art az net art. A médiumspecifikusság és a posztmédia dichotómiája az internetes művészetben

Gerencsér Péter: A net art az net art az net art.
A médiumspecifikusság és a posztmédia dichotómiája az internetes művészetben

A tanulmány a kilencvenes években megjelent internetes művészet (net art) definíciós kísérleteit járja körül a médiumspecifikusság és a posztmédia összefüggésében. Először a „net art” vs. „art on the net” megkülönböztetést a greenbergi formalizmusból vezeti le, majd szélesebb médiumelméleti és -történeti ...A tanulmány a kilencvenes években megjelent internetes művészet (net art) definíciós kísérleteit járja körül a médiumspecifikusság és a posztmédia összefüggésében. Először a „net art” vs. „art on the net” megkülönböztetést a greenbergi formalizmusból vezeti le, majd szélesebb médiumelméleti és -történeti keretben vizsgálja a net art médiumspecifikus felfogását. Amellett érvel, hogy a médiumfogalom vizsgálatához nem elégséges a technikai alapok tanulmányozása, a kutatásokat az intermediális kontextusok és a médiarendszer politikai gazdaságtana felé is szükséges kiterjeszteni. A dolgozat az ezekből leszűrt teoretikus belátások alapján az internetes művészet történeti szakaszolására vállalkozik.
Mozgókép és jelentés. Barkácsolás és jelentéstulajdonítás a Final Cutban

Berényi Csaba: Mozgókép és jelentés. Barkácsolás és jelentéstulajdonítás a Final Cutban

A dolgozat Pálfi György Final Cut – Hölgyeim és Uraim című alkotását elemezve vizsgálja a mozgókép jelentéstanát, hasonlítja össze film és a verbális nyelv jelentéstulajdonítását. Eizenstein és Bódy Gábor a verbális nyelvi struktúrák felé mutató montázselméleti téziseit ütközteti egymással, illetve ...A dolgozat Pálfi György Final Cut – Hölgyeim és Uraim című alkotását elemezve vizsgálja a mozgókép jelentéstanát, hasonlítja össze film és a verbális nyelv jelentéstulajdonítását. Eizenstein és Bódy Gábor a verbális nyelvi struktúrák felé mutató montázselméleti téziseit ütközteti egymással, illetve az általuk felvetett jelentésképző mechanizmusokat mutatja be a Final Cutban. A Pálfi által alkalmazott számos montázsfajta jelentéstulajdonító metódusát Zsilka János szerves, hipotetikus nyelvi rendszerével analógiába állítva elemzi. Megkísérli bebizonyítani, hogy a film leírható a verbális nyelv Zsilka által meghatározott szemantikai modelljével. A filmben gyakran alkalmazott Kulesov-effektuson keresztül megvilágítja a Final Cut önreflexív, fikcionalitást jelölő metódusát, az önreflexivitásból és a szegmensek stilisztikai heterogenitásából kiindulva pedig kitér a Final Cut műfajiságot érintő problémájára, illetve a filmben és a verbális nyelvben tapasztalható rekurzivitásra.
A film mint teremtett fejlődés. Mozgásfolyamatok, a mozgó és a mozgató a film szerkezetében

Zemankó Anikó: A film mint teremtett fejlődés. Mozgásfolyamatok,
a mozgó és a mozgató a film szerkezetében

A filmi és zenei konstrukciók olyan mozgó szerkezetek, amelyekben az emberi érzékelés komponálása történik, és ezek alapvető tulajdonsága a mozgás. A néző akkor képes rendszerezett mozgást tulajdonítani a dolgoknak, ha a részelemek megfelelő erőegyensúlyban vannak. A tanulmány Bergson és Deleuze ...A filmi és zenei konstrukciók olyan mozgó szerkezetek, amelyekben az emberi érzékelés komponálása történik, és ezek alapvető tulajdonsága a mozgás. A néző akkor képes rendszerezett mozgást tulajdonítani a dolgoknak, ha a részelemek megfelelő erőegyensúlyban vannak. A tanulmány Bergson és Deleuze meghatározásait veszi alapul, ugyanis terminológiájuk meghatározó a mozgásfolyamatok vizsgálatánál. A dolgozat célja, hogy a narratív filmi mozgásfolyamatok lehetséges feltételeit körüljárja, és megvizsgálja, milyen hatóerők működhetnek a film narratív szerkezeti keretein belül. Az elemzések a zenei formák és filmi narratívák érintőleges összevetésére tesznek kísérletet. A dolgozat a polifonikus zenei szerkesztésmódot veti össze a Felettünk a Föld (Another Earth. Mike Cahill, 2011) című film mozgásfolyamataival. Ebben a szerkesztésmódban az autonóm történetszálak mozgása figyelhető meg. A szimmetrikus zenei formaszerkesztés a klasszikus összhangzattanban használt módszer, amelynek lényege nem egy sablonként működő szonátaszerkezet használata, hanem az erőegyensúly megteremtése a tonális zenei rendszerben. Ilyen szerkezetmozgások figyelhetők meg a Remény rabjai (The Shawshank Redemption. Frank Darabont, 1994) ...
Ajánló

2016. nyár. [XI. évfolyam, 4. szám]
Történeti és strukturális vizsgálatok a kortárs vizuális kultúrában

E tematikus szám szövegei egyrészt azt vizsgálják, hogy a kortárs magyar és a nemzetközi dokumentumfilm, a magyar művészfilm és műfaji film milyen korábbi, akár a rendszerváltás időszakát megelőző kérdéseket, elbeszélői gyakorlatokat örökölt meg, elbeszélői gyakorlatai milyen társadalmi, intézményi, esztétikai feltételektől függtek, illetve függnek. A tanulmányok ennek az örökségnek az alakulástörténetéből kiindulva bocsátkoznak óvatos prognózisokba. A számban közölt szövegek második csoportja nemcsak filmekre koncentrál, hanem a kortárs reklámra és fotóra, az internetes művészetre is kiterjesztve a vizsgálatot, különböző jelelméleti, elbeszélés-elméleti, médium- és médiaelméleti megfontolásokat tárgyal, és szerkezeti vizsgálatokat végez el, amelyek segítségével a kortárs vizuális kultúra gyakorlatainak formai változatait és változásait írja le.

 

A számot szerkesztette Török Ervin.

Tartalomjegyzék
Az emlékezés formái és az emlékezet politikái. Az emlékezés mint a történelmi-politikai identitáskeresés időrend-felbontó narratív formája a Kádár-korszakban és továbbélése a posztkommunizmus időszakában

Gelencsér Gábor: Az emlékezés formái és az emlékezet politikái

A Kádár-korszak magyar filmművészetében az emlékezés és a kommunikatív emlékezet kitüntetett formájává a modernista időrendfelbontó elbeszélésmód vált. Az 1956–1990 közötti 35 éves periódusban 35 ilyen típusú filmet találunk (pl. Párbeszéd, Húsz óra, Hideg napok, Szerelem, Szerelmesfilm, Napló gyermekeimnek). Ezek döntő része a korabeli közelmúlt (második világháború, vészkorszak, ötvenesévek, 1956, kádári ...
Érzelmek kiáradása. Sós Ágnes dokumentumfilmes pályája az intézményrendszer tükrében

Stőhr Lóránt: Érzelmek kiáradása. Sós Ágnes dokumentumfilmes pályája az intézményrendszer tükrében

A tanulmány a magyarországi dokumentumfilmes gyakorlat kétezres évekbeli lassú paradigmaváltását vizsgálja Sós Ágnes rendezői pályáján keresztül. A dokumentumfilmek esztétikáját összefüggésbe állítja az intézményi háttérrel, és megvilágítja, hogyan befolyásolta vagy erősítette meg az aktuális támogatási rendszer a különböző művészeti törekvéseket. Tézise szerint Sós Ágnes pályája világosan mutatja a magyar dokumentumfilm kritikailag ...
Az eljátszott történelem. Az ölés aktusa és A csend képe

Török Ervin: Az eljátszott történelem. Az ölés aktusa és A csend képe

A tanulmány két kortárs és igen nagy mediális nyilvánosságot kapó dokumentumfilmet, Joshua Oppenheimernek az indonéz népirtásról szóló diptichonját elemzi, annak példájaként, hogyan funkcionalizálódnak át az ún. posztmodern dokumentumfilm-készítés technikái, hogyan nyernek új értelmet az ún. poszklasszikus dokumentumfilmben. A tanulmány azt vizsgálja, hogy Az ölés aktusa miként problematizálja az apológia, az ...
Zsánerek útvesztőjében. Műfajok és műfaji elemek a kortárs magyar filmben

Varga Ákos: Zsánerek útvesztőjében. Műfajok és műfaji elemek a kortárs magyar filmben

A tanulmány a kortárs magyar film műfaji elemeit és műfajait mutatja be. A gondolatmenet részét képezi a Magyar Nemzeti Filmalap stratégiájának leírása, az állami rendszer megkerülésével készített gerillafilmek számba vétele, valamint az MNF égisze alatt gyártott filmek külön-külön történő elemzése. A műfaji szempontú filmelemzésnél a fő fogódzót egy a magyar ...
Rések a valóság textúráján. Az egymásra fényképezés alakzata  a filmben és a kortárs vizuális tömegkultúrában

Gáncsos Kármen: Rések a valóság textúráján.
Az egymásra fényképezés alakzata a filmben
és a kortárs vizuális tömegkultúrában

Az egymásra fényképezés a több mint 150 éves történelme során (a szellemfotográfiától kezdve a XIX. század végi tömeglátványosságokon és Meliés trükkfilmjein át a klasszikus hollywoodi történetmesélő filmekig, illetve az effekt-mozi 1970-es évekbeli újraéledéséig) számtalan jelentés- és funkcióváltozáson ment keresztül. Függetlenül azonban attól, hogy milyen viszonyt alakít ki a reálissal és ...
A net art az net art az net art. A médiumspecifikusság és a posztmédia dichotómiája az internetes művészetben

Gerencsér Péter: A net art az net art az net art.
A médiumspecifikusság és a posztmédia dichotómiája az internetes művészetben

A tanulmány a kilencvenes években megjelent internetes művészet (net art) definíciós kísérleteit járja körül a médiumspecifikusság és a posztmédia összefüggésében. Először a „net art” vs. „art on the net” megkülönböztetést a greenbergi formalizmusból vezeti le, majd szélesebb médiumelméleti és -történeti keretben vizsgálja a net art médiumspecifikus felfogását. Amellett érvel, hogy ...
Mozgókép és jelentés. Barkácsolás és jelentéstulajdonítás a Final Cutban

Berényi Csaba: Mozgókép és jelentés. Barkácsolás és jelentéstulajdonítás a Final Cutban

A dolgozat Pálfi György Final Cut – Hölgyeim és Uraim című alkotását elemezve vizsgálja a mozgókép jelentéstanát, hasonlítja össze film és a verbális nyelv jelentéstulajdonítását. Eizenstein és Bódy Gábor a verbális nyelvi struktúrák felé mutató montázselméleti téziseit ütközteti egymással, illetve az általuk felvetett jelentésképző mechanizmusokat mutatja be a Final Cutban. ...
A film mint teremtett fejlődés. Mozgásfolyamatok, a mozgó és a mozgató a film szerkezetében

Zemankó Anikó: A film mint teremtett fejlődés. Mozgásfolyamatok,
a mozgó és a mozgató a film szerkezetében

A filmi és zenei konstrukciók olyan mozgó szerkezetek, amelyekben az emberi érzékelés komponálása történik, és ezek alapvető tulajdonsága a mozgás. A néző akkor képes rendszerezett mozgást tulajdonítani a dolgoknak, ha a részelemek megfelelő erőegyensúlyban vannak. A tanulmány Bergson és Deleuze meghatározásait veszi alapul, ugyanis terminológiájuk meghatározó a mozgásfolyamatok vizsgálatánál. A ...