Internetes mémek, vírusok, (poszt?)memetika – rövid kutatástörténeti bevezető

Pölcz Róbert: Internetes mémek, vírusok, (poszt?)memetika – rövid kutatástörténeti bevezető

Richard Dawkins a mém fogalmát a gén analógiájára alkotta meg 1976-ban, és a kultúrán belül terjedő, másolható információ alapegységét értette alatta. A mémnek a kultúra konstruálásában kiemelt szerepet és bizonyos értelemben saját hatékony cselekvési képességet, ágenciát tulajdonított. A memetikai iskola ...Richard Dawkins a mém fogalmát a gén analógiájára alkotta meg 1976-ban, és a kultúrán belül terjedő, másolható információ alapegységét értette alatta. A mémnek a kultúra konstruálásában kiemelt szerepet és bizonyos értelemben saját hatékony cselekvési képességet, ágenciát tulajdonított. A memetikai iskola képviselőit mechanisztikus, redukcionista, epidemológiai megközelítéseik miatt sok kritika érte, aminek eredményeképpen az irányzat a 21. század első évtizedére kimerült. Evvel egyidőben ugyanakkor a mém szó új jelentést nyert, az interneten terjedő megosztott és módosított kulturális tartalmak megnevezésére kezdték el használni. Bár az új jelenség interpretálásával foglalkozó kutatók részben megörökölték a memetika eszközkészletét és terminológiáját, módszerük mégis gyökeresen más, mert az internetes mémeket műfaji sajátosságaik mentén kutatják.
Az internetes mémek definiálása

Limor Shifman: Az internetes mémek definiálása

Limor Shifman Mémek a digitális kultúrában (Memes in Digital Culture) című könyvének negyedik fejezetében az internetes mémek interpretációs lehetőségeivel foglalkozik. Bemutatásra kerül egy olyan keretrendszer, amely a kulturális tartalmak három dimenzióját: a tartalmat, a formát és az álláspontot különíti el. ...Limor Shifman Mémek a digitális kultúrában (Memes in Digital Culture) című könyvének negyedik fejezetében az internetes mémek interpretációs lehetőségeivel foglalkozik. Bemutatásra kerül egy olyan keretrendszer, amely a kulturális tartalmak három dimenzióját: a tartalmat, a formát és az álláspontot különíti el. Az első dimenzió a szöveg tartalmát és az általa felidézett gondolatokat és ideológiákat képviseli, míg a második dimenzió az üzenet fizikális megjelenése, amit érzékszerveinkkel foghatunk fel. A harmadik, itt bevezetett dimenzió pedig az álláspont, ami a mém metakommunikációs aspektusa, és a beszélőnek a szöveghez, a nyelvi kódokhoz, a befogadóhoz és egyéb potenciális beszélőkhöz képesti álláspontját fejezi ki. E három dimenzióra alapozva Shifman az internetes mémek új definícióját hozza létre. Annak érdekében, hogy érthetővé váljon, milyen módon válhatnak ezek a különböző dimenziók utánzás tárgyává, Shifman három ismert mémet, a Hagyjátok békén Britney-t, a Paprikaspray-s zsarut és a YouTube-os Jobb lesz médiakampány válaszvideóit elemzi.
A mémelmélet helye az újmédia kutatásában

Glózer Rita: A mémelmélet helye az újmédia kutatásában

A szociobiológia mémfogalmának társadalomtudományos újraértelmezése a hálózati médiában terjedő anonim, variábilis tartalmak (szövegek, digitálisan szerkesztett képek, zenék, videók) természetének mélyebb és pontosabb megértésével kecsegtet. A kortárs etnográfia és a kritikai kultúrakutatás hasonló jelenségekre irányuló vizsgálatait szemügyre véve felmerülhet a kérdés, ...A szociobiológia mémfogalmának társadalomtudományos újraértelmezése a hálózati médiában terjedő anonim, variábilis tartalmak (szövegek, digitálisan szerkesztett képek, zenék, videók) természetének mélyebb és pontosabb megértésével kecsegtet. A kortárs etnográfia és a kritikai kultúrakutatás hasonló jelenségekre irányuló vizsgálatait szemügyre véve felmerülhet a kérdés, miben kínál mást, esetleg többet, jobbat a memetikus megközelítés, és több-e, mint egy újabb tudományos metafora. Tanulmányomban a netfolklór és a részvételi kultúra fogalmára épülő megközelítéseket vetem össze a Limor Shifman által körvonalozott médiatudományos mémelmélettel. Igyekszem rámutatni a közös vonásokra, és azokra a hangsúlybeli eltérésekre, melyek következtében a három szemléletmód akár jól kiegészítheti egymást. Végül néhány illusztratív példán keresztül a mémvideók kapcsán demonstrálom, hogyan kapcsolódik össze a három megközelítés.
A mémek mint műfaj: a strukturációelmélet alkalmazása a mémelemzésben

Bradley E. Wiggins - Bret Bowers: A mémek mint műfaj: a strukturációelmélet alkalmazása a mémelemzésben

A tanulmányban három kategóriát vezetünk be, hogy leírjuk a memetikai transzformációt és az internetes mémek műfajfejlődésének fenntartható elméletét: a terjeszthető média, az előmém és a mém kategóriáját. Amellett érvelünk, hogy a mémek remixelt, ismételt üzenetek, melyeket a részvételi digitális kultúra ...A tanulmányban három kategóriát vezetünk be, hogy leírjuk a memetikai transzformációt és az internetes mémek műfajfejlődésének fenntartható elméletét: a terjeszthető média, az előmém és a mém kategóriáját. Amellett érvelünk, hogy a mémek remixelt, ismételt üzenetek, melyeket a részvételi digitális kultúra tagjai gyorsan terjesztenek a folyamatos kommunikáció fenntartásának céljából. Szerintünk a mémek olyan előmémekből fejlődnek ki, amelyeket mi módosított vagy remixelt terjeszthető médiaként határozunk meg. Jenkins „terjeszthető média” kifejezését módosított értelemben alkalmazzuk, vagyis az eredeti vagy nem parodizált üzenetet értjük alatta. Vizsgálatunk felhasználja Anthony Giddens strukturációelméletét annak megértéséhez, hogyan jönnek létre a mémek mint a részvételi digitális kultúra alkotásai. A mémek műfajfejlődése szerintünk rámutat arra a generatív kapacitására, ami nem más, mint a folyamatos memetikai transzformáció és a digitális kultúrában való részvétel ösztönző ereje. A strukturációt arra használjuk, hogy ezeket a dinamikus komponenseket az internetes mémek duálstruktúrájának magjaként pozicionáljuk.
Márkák mémekben: A LEGO- és a Barbie-márkák megítélése az internetes mémek tükrében

Csordás Tamás – Gőbel Nóra: Márkák mémekben: A LEGO- és a Barbie-márkák megítélése az internetes mémek tükrében

Az internetes mémek az internetes kultúra friss és aktuális információfoszlányai, sok párhuzamot mutatva a pletyka tulajdonságaival. A mémek az internetes társadalom szókincsének és a fogyasztói társadalomnak integráns részévé válva a márkákkal kapcsolatos kontextusokban is releváns lenyomatai lehetnek fogyasztói képeknek, jelentéseknek. ...Az internetes mémek az internetes kultúra friss és aktuális információfoszlányai, sok párhuzamot mutatva a pletyka tulajdonságaival. A mémek az internetes társadalom szókincsének és a fogyasztói társadalomnak integráns részévé válva a márkákkal kapcsolatos kontextusokban is releváns lenyomatai lehetnek fogyasztói képeknek, jelentéseknek. Ezáltal az internetes mémek egyre tágabb információforrásai a marketing- és marketingkommunikációs tevékenységnek. Netnográfiai kutatásunk során 541, a Lego- és Barbie-játékmárkákkal kapcsolatos internetes mém tartalomelemzését végeztük el, amely segítségével feltárjuk és jellemezzük a márkához kapcsolódó online felhasználói percepciókat, valamint ezek marketingvonatkozásait.
„Apu, mi az a kék halál?” – A képalapú internetes mémek mint a kollektív identitás elemeinek hordozói

Mátyus Imre: „Apu, mi az a kék halál?” – A képalapú internetes mémek mint a kollektív identitás elemeinek hordozói

A kortárs részvételi kultúra technológiai környezete széles körű lehetőségeket kínál a felhasználók számára, hogy egyszerűen és gazdaságosan megosszák elképzeléseiket, véleményüket, tapasztalataikat a nekik megfelelően széles körökben. Ezen lehetőségek egyik kiaknázása a közösségi oldalak által kínált csoportokban lelhető fel. Az online ...A kortárs részvételi kultúra technológiai környezete széles körű lehetőségeket kínál a felhasználók számára, hogy egyszerűen és gazdaságosan megosszák elképzeléseiket, véleményüket, tapasztalataikat a nekik megfelelően széles körökben. Ezen lehetőségek egyik kiaknázása a közösségi oldalak által kínált csoportokban lelhető fel. Az online (virtuális) közösségek vizsgálata az 1990-es elejétől kiemelten fontos területe a társadalomtudományos vizsgálódásoknak. Ezen vizsgálódásokhoz csatlakozik az alábbi tanulmány is, mely a képalapú internetes mémek szerepét mutatja be egy zárt online közösség, az Ubuntu felhasználók nemzetközi Facebook csoportja esetében. Az alábbiakban arra keressük a választ, hogyan jelennek meg a közösség által fontosnak tartott értékek a felhasználók által létrehozott, illetve megosztott, kép formátumú internetes mémekben. Milyen tartalmak, milyen formátumok és milyen álláspontok, modalitások jelennek meg a feliratos képek használatában?
Trump! A mémek mint a figyelemalapú politika kiszolgálói

Merkovity Norbert: Trump! A mémek mint a figyelemalapú politika kiszolgálói

Donald Trump napjaink egyik legmegosztóbb politikusa. Jelen tanulmány nem vitatkozik ezzel az állítással, hanem azt tanulmányozza, hogy miként alkalmazza Twitter-kommunikációjában a mémek jellemzőit annak érdekében, hogy felhívja magára, maximalizálja és irányítsa a követői és az újságírók figyelmét. A személynevekhez illesztett ...Donald Trump napjaink egyik legmegosztóbb politikusa. Jelen tanulmány nem vitatkozik ezzel az állítással, hanem azt tanulmányozza, hogy miként alkalmazza Twitter-kommunikációjában a mémek jellemzőit annak érdekében, hogy felhívja magára, maximalizálja és irányítsa a követői és az újságírók figyelmét. A személynevekhez illesztett jelzőkön, a szóhasználaton és a felkiáltójelek túlzott alkalmazásán keresztül válik érthetővé, hogy Trump Twitter-kommunikációja valójában a mémek logikáját követi. Ugyanakkor ez a taktika a figyelem-alapú politikát és a körülötte levő jelenségeket (hálózati logika, önmediatizáció, popularizáció és a populista politikai kommunikáció) is a vizsgálódás középpontjába állítja. A tanulmány megállapítása, hogy Trump a milliárdos celeb státuszt és az amerikai előválasztási rendszer, valamint a demokratikus folyamatok gyengeségeit fel- és kihasználva kovácsol magának politikai tőkét.
„Nem kell cukiság a LOLCatbe”: A műfaj, a társadalmi nemek és a csoportidentitás szerepe az internetes mémek értelmezésében és fogyasztásában

Kate M. Miltner: „Nem kell cukiság a LOLCatbe”: A műfaj, a társadalmi nemek és a csoportidentitás szerepe az internetes mémek értelmezésében és fogyasztásában

Az internetes mémek a hétköznapi kommunikáció egyre szélesebb körben terjedő formái. Az alábbi tanulmány az egyik legnépszerűbb és legmaradandóbb internetes mémet, a LOLCatet használja fel, hogy megvizsgáljon néhányat azon társadalmi és kulturális hatásokból, amelyek mind az egyedi mémek, mind a ...Az internetes mémek a hétköznapi kommunikáció egyre szélesebb körben terjedő formái. Az alábbi tanulmány az egyik legnépszerűbb és legmaradandóbb internetes mémet, a LOLCatet használja fel, hogy megvizsgáljon néhányat azon társadalmi és kulturális hatásokból, amelyek mind az egyedi mémek, mind a teljes műfaj népszerűségéhez hozzájárulnak. A kvalitatív kutatásban részt vevő harminchat LOLCat-rajongó véleményének vizsgálatából megállapítható, hogy az egyedi mémeket többféle (és nagyon különböző) csoportok használják fel identitásuk kifejezésére, illetve a csoport határainak kialakítására és fenntartására. A tanulmányból az is kiderül, hogy amint a mémek a szubkultúrákból átkerülnek a többségi kultúrába, viták és konfliktusok alakulhatnak ki az érdekcsoportok között arról, hogy ki jogosult a mém kanonikus formai kritériumainak meghatározására.
Fertőzéselmélet a mikrobákon túl

Tony D. Sampson: Fertőzéselmélet a mikrobákon túl

A tanulmány négy felvetést mutat, amelyek a kommunikáció virális jellegét a fertőzéselméletek tükrében gondolják újra. Mindegyik felvetés célja, hogy megvizsgálja az emberi és nem emberi közti analógia természetét, az emocionális vektorokból és affektív, fertőző találkozásokból álló „társadalmi forma” tarde-i, monadológiai ...A tanulmány négy felvetést mutat, amelyek a kommunikáció virális jellegét a fertőzéselméletek tükrében gondolják újra. Mindegyik felvetés célja, hogy megvizsgálja az emberi és nem emberi közti analógia természetét, az emocionális vektorokból és affektív, fertőző találkozásokból álló „társadalmi forma” tarde-i, monadológiai értelmezésén keresztül. Az első felvetés tárgya az, hogy mi terjed valójában a megfertőzhető közösségi médián keresztül. Bár a félelemérzet a politikailag motivált fertőzések alapvető tényezőjének tűnik, vannak más, figyelmen kívül hagyott affektusok is, mint például a szeretet, amelyek szintén ragadósak. A második felvetésben a tanulmány szembeszáll azzal a determinista gondolkodással, amely szerint mindent, ami terjed, mechanisztikus szemléletű megközelítéssel kell értelmezni. Ez jelenik meg a mikrobák és a mémek analógiájában ugyanúgy, mint a hálózatelmélet azon törekvésében, hogy ágenciával ruházza fel a létrejövő, kollektív társadalmi tudatot. A harmadik felvetés megkérdőjelezi a hálózatok epidemiológiai diagramként való értelmezését, amennyiben a tér csomópontokon és határokon keresztül történő sztenderdizálása kiiktatja a járványokkal együtt járó események és balesetek ...
Ajánló

2016. ősz [XII. évfolyam, 1. szám]
Internetes mémek - (poszt?)memetika

Richard Dawkins a mém fogalmát a gén analógiájára alkotta meg, és a kultúrán belül terjedő, másolható információ alapegységét értette alatta. A mémnek a kultúra konstruálásában kiemelt szerepet, és bizonyos értelemben saját hatékony cselekvési képességet, ágenciát tulajdonított. A memetikai iskola képviselőit mechanisztikus, redukcionista, epidemológiai megközelítéseik miatt sok kritika érte, aminek eredményeképpen az irányzat a 21. század első évtizedére kimerült. Evvel egyidőben ugyanakkor a mém szó új jelentést nyert, az interneten terjedő megosztott és módosított kulturális tartalmak megnevezésére kezdték el használni. Bár az új jelenség interpretálásával foglalkozó kutatók részben megörökölték a memetika eszközkészletét és terminológiáját, módszerük mégis gyökeresen más, mert az internetes mémeket műfaji sajátosságaik mentén kutatják. A kortárs kutatások három fő csoportba sorolhatóak, a definitív-leíró, a szaktudományos aspektusból közelítő és a terjedéssel foglalkozó halmazokba; ez a kategorizáció jelen lapszám tanulmányainak is rendszerező elve lett.

A számot szerkesztette Pölcz Róbert és Matuska Ágnes.

Tartalomjegyzék
Internetes mémek, vírusok, (poszt?)memetika – rövid kutatástörténeti bevezető

Pölcz Róbert: Internetes mémek, vírusok, (poszt?)memetika – rövid kutatástörténeti bevezető

Richard Dawkins a mém fogalmát a gén analógiájára alkotta meg 1976-ban, és a kultúrán belül terjedő, másolható információ alapegységét értette alatta. A mémnek a kultúra konstruálásában kiemelt szerepet és bizonyos értelemben saját hatékony cselekvési képességet, ágenciát tulajdonított. A memetikai iskola képviselőit mechanisztikus, redukcionista, epidemológiai megközelítéseik miatt sok kritika érte, aminek ...
Az internetes mémek definiálása

Limor Shifman: Az internetes mémek definiálása

Limor Shifman Mémek a digitális kultúrában (Memes in Digital Culture) című könyvének negyedik fejezetében az internetes mémek interpretációs lehetőségeivel foglalkozik. Bemutatásra kerül egy olyan keretrendszer, amely a kulturális tartalmak három dimenzióját: a tartalmat, a formát és az álláspontot különíti el. Az első dimenzió a szöveg tartalmát és az általa felidézett ...
A mémelmélet helye az újmédia kutatásában

Glózer Rita: A mémelmélet helye az újmédia kutatásában

A szociobiológia mémfogalmának társadalomtudományos újraértelmezése a hálózati médiában terjedő anonim, variábilis tartalmak (szövegek, digitálisan szerkesztett képek, zenék, videók) természetének mélyebb és pontosabb megértésével kecsegtet. A kortárs etnográfia és a kritikai kultúrakutatás hasonló jelenségekre irányuló vizsgálatait szemügyre véve felmerülhet a kérdés, miben kínál mást, esetleg többet, jobbat a memetikus megközelítés, és ...
A mémek mint műfaj: a strukturációelmélet alkalmazása a mémelemzésben

Bradley E. Wiggins - Bret Bowers: A mémek mint műfaj: a strukturációelmélet alkalmazása a mémelemzésben

A tanulmányban három kategóriát vezetünk be, hogy leírjuk a memetikai transzformációt és az internetes mémek műfajfejlődésének fenntartható elméletét: a terjeszthető média, az előmém és a mém kategóriáját. Amellett érvelünk, hogy a mémek remixelt, ismételt üzenetek, melyeket a részvételi digitális kultúra tagjai gyorsan terjesztenek a folyamatos kommunikáció fenntartásának céljából. Szerintünk a ...
Márkák mémekben: A LEGO- és a Barbie-márkák megítélése az internetes mémek tükrében

Csordás Tamás – Gőbel Nóra: Márkák mémekben: A LEGO- és a Barbie-márkák megítélése az internetes mémek tükrében

Az internetes mémek az internetes kultúra friss és aktuális információfoszlányai, sok párhuzamot mutatva a pletyka tulajdonságaival. A mémek az internetes társadalom szókincsének és a fogyasztói társadalomnak integráns részévé válva a márkákkal kapcsolatos kontextusokban is releváns lenyomatai lehetnek fogyasztói képeknek, jelentéseknek. Ezáltal az internetes mémek egyre tágabb információforrásai a marketing- és ...
„Apu, mi az a kék halál?” – A képalapú internetes mémek mint a kollektív identitás elemeinek hordozói

Mátyus Imre: „Apu, mi az a kék halál?” – A képalapú internetes mémek mint a kollektív identitás elemeinek hordozói

A kortárs részvételi kultúra technológiai környezete széles körű lehetőségeket kínál a felhasználók számára, hogy egyszerűen és gazdaságosan megosszák elképzeléseiket, véleményüket, tapasztalataikat a nekik megfelelően széles körökben. Ezen lehetőségek egyik kiaknázása a közösségi oldalak által kínált csoportokban lelhető fel. Az online (virtuális) közösségek vizsgálata az 1990-es elejétől kiemelten fontos területe a ...
Trump! A mémek mint a figyelemalapú politika kiszolgálói

Merkovity Norbert: Trump! A mémek mint a figyelemalapú politika kiszolgálói

Donald Trump napjaink egyik legmegosztóbb politikusa. Jelen tanulmány nem vitatkozik ezzel az állítással, hanem azt tanulmányozza, hogy miként alkalmazza Twitter-kommunikációjában a mémek jellemzőit annak érdekében, hogy felhívja magára, maximalizálja és irányítsa a követői és az újságírók figyelmét. A személynevekhez illesztett jelzőkön, a szóhasználaton és a felkiáltójelek túlzott alkalmazásán keresztül válik ...
„Nem kell cukiság a LOLCatbe”: A műfaj, a társadalmi nemek és a csoportidentitás szerepe az internetes mémek értelmezésében és fogyasztásában

Kate M. Miltner: „Nem kell cukiság a LOLCatbe”: A műfaj, a társadalmi nemek és a csoportidentitás szerepe az internetes mémek értelmezésében és fogyasztásában

Az internetes mémek a hétköznapi kommunikáció egyre szélesebb körben terjedő formái. Az alábbi tanulmány az egyik legnépszerűbb és legmaradandóbb internetes mémet, a LOLCatet használja fel, hogy megvizsgáljon néhányat azon társadalmi és kulturális hatásokból, amelyek mind az egyedi mémek, mind a teljes műfaj népszerűségéhez hozzájárulnak. A kvalitatív kutatásban részt vevő harminchat ...
Fertőzéselmélet a mikrobákon túl

Tony D. Sampson: Fertőzéselmélet a mikrobákon túl

A tanulmány négy felvetést mutat, amelyek a kommunikáció virális jellegét a fertőzéselméletek tükrében gondolják újra. Mindegyik felvetés célja, hogy megvizsgálja az emberi és nem emberi közti analógia természetét, az emocionális vektorokból és affektív, fertőző találkozásokból álló „társadalmi forma” tarde-i, monadológiai értelmezésén keresztül. Az első felvetés tárgya az, hogy mi terjed valójában ...