2011
Ősz [VII. évfolyam, 1. szám – Hang a filmben: az audiovizualitás elemzése]
Szerkesztő: Füzi Izabella

 

Az utóbbi években egyre sürgetőbb igény fogalmazódott meg a hang különböző aspektusainak a tanulmányozására. A filmtudomány és a filmelemzés maga is árnyalt szempontrendszerrel járulhat ehhez hozzá, különösen, ami a két érzékterület, a hang és a látás kapcsolatrendszerét illeti. Jelen számunkban többféle logika mentén térképezzük fel az audiovizualitás elemzésének szempontjait. A történeti áttekintés a mozi eredetétől (és annak a hangrögzítéssel való kapcsolatától) a hangos váltáson át a szinkronizáció vizsgálatáig vezet. Olyan jelenségek kapnak kitüntetett figyelmet, mint a némafilm és hangosfilm mediális reflexiói, a kortárs némafilm, a road movie mint az utazáshoz kapcsolódó képi és hangélmények szövete, az animáció hanghasználata vagy a zeneművek és a filmi elbeszélés strukturális kapcsolódási pontjai. Melyek azok a felületek, ahol kép és hang egymásra vonatkoztatódhatnak? Milyen viszonyok feltételezhetőek hang és kép eltérő dimenziói között? Melyek a hang reprezentációs és mediációs funkciói és értékei?

 

Tartalom

Jonathan Auerbach: A vokális gesztus. A mozi eredeteinek hangjai

Füzi Izabella: A hang funkciói Balázs filmesztétikájában a hangos váltás kontextusában

Anna Paech: A néma alakja a hangosfilmben

Blos-Jáni Melinda: A némaság örökletes? Írott szavak és akusztikai események kortárs némafilmekben: Guy Maddin Careful (1992) és Esteban Sapir La Antena (2007) című filmjei alapján

Michel Chion: Vonalak és pontok

Szendy Péter: On the Road (Fast forward)

Varga Zoltán: Beszéd helyett. A zörej kiemelt szerepe az animációs filmben

Zemankó Anikó: Zenei hang és film. Zenei hang és kép, zenemű és film mikro-és makroformális kapcsolatrendszerének vizsgálata

 

Diákmunka

Kapás Zsolt Zsombor: Mockumentary, a dokumentarista jelhasználat reflexiója

Bodroghalmi Tamás: Minimalizmus Robert Bresson filmjeiben