Richard Dawkins a mém fogalmát a gén analógiájára alkotta meg, és a kultúrán belül terjedő, másolható információ alapegységét értette alatta. A mémnek a kultúra konstruálásában kiemelt szerepet, és bizonyos értelemben saját hatékony cselekvési képességet, ágenciát tulajdonított. A memetikai iskola képviselőit mechanisztikus, redukcionista, epidemológiai megközelítéseik miatt sok kritika érte, aminek eredményeképpen az irányzat a 21. század első évtizedére kimerült. Evvel egyidőben ugyanakkor a mém szó új jelentést nyert, az interneten terjedő megosztott és módosított kulturális tartalmak megnevezésére kezdték el használni. Bár az új jelenség interpretálásával foglalkozó kutatók részben megörökölték a memetika eszközkészletét és terminológiáját, módszerük mégis gyökeresen más, mert az internetes mémeket műfaji sajátosságaik mentén kutatják. A kortárs kutatások három fő csoportba sorolhatóak, a definitív-leíró, a szaktudományos aspektusból közelítő és a terjedéssel foglalkozó halmazokba; ez a kategorizáció jelen lapszám tanulmányainak is rendszerező elve lett.

A számot szerkesztette Pölcz Róbert és Matuska Ágnes.

Internetes mémek – (poszt?)memetika

Ajánló

Richard Dawkins a mém fogalmát a gén analógiájára alkotta meg, és a kultúrán belül terjedő, másolható információ alapegységét értette alatta. A mémnek a kultúra konstruálásában kiemelt szerepet, és bizonyos értelemben saját hatékony cselekvési képességet, ágenciát tulajdonított. A memetikai iskola képviselőit mechanisztikus, redukcionista, epidemológiai megközelítéseik miatt sok kritika érte, aminek eredményeképpen az irányzat a 21. század első évtizedére kimerült. Evvel egyidőben ugyanakkor a mém szó új jelentést nyert, az interneten terjedő megosztott és módosított kulturális tartalmak megnevezésére kezdték el használni. Bár az új jelenség interpretálásával foglalkozó kutatók részben megörökölték a memetika eszközkészletét és terminológiáját, módszerük mégis gyökeresen más, mert az internetes mémeket műfaji sajátosságaik mentén kutatják. A kortárs kutatások három fő csoportba sorolhatóak, a definitív-leíró, a szaktudományos aspektusból közelítő és a terjedéssel foglalkozó halmazokba; ez a kategorizáció jelen lapszám tanulmányainak is rendszerező elve lett.

A számot szerkesztette Pölcz Róbert és Matuska Ágnes.

Tartalom

Pölcz Róbert: Internetes mémek, vírusok, (poszt?)memetika – rövid kutatástörténeti bevezető

Limor Shifman: Az internetes mémek definiálása

Glózer Rita: A mémelmélet helye az újmédia kutatásában

Bradley E. Wiggins és G. Bret Bowers : A mémek mint műfaj: a strukturációelmélet alkalmazása a mémelemzés folyamatában

Csordás Tamás és Gőbel Nóra: Márkák mémekben: a LEGO- és a Barbie-márkák megítélése az internetes mémek tükrében

Mátyus Imre: „Apu, mi az a kék halál?” – A képalapú internetes mémek mint a kollektív identitás elemeinek hordozói

Merkovity Norbert: Trump! A mémek mint a figyelemalapú politika kiszolgálói

Kate Miltner: „Nem kell cukiság a LOLCatbe”: A műfaj, a társadalmi nemek és a csoportidentitás szerepe az internetes mémek értelmezésében és fogyasztásában

Tony D. Sampson: Fertőzéselmélet a mikrobákon túl

A számot szerkesztette Pölcz Róbert és Matuska Ágnes.