Az Apertúra. Film – Vizualitás – Elmélet általában a vizualitással és különösen a mozgóképpel foglalkozó írásokat közöl a következő kategóriákban: tanulmány, esszé, fordítás, recenzió, interjú és egyetemi hallgatók kiemelkedő dolgozatai. Elsődleges célja – az oktatói és hallgatói munka ösztönzése mellett – a téma iránt érdeklődő szakemberek, érdeklődők figyelmének ráirányítása a humán tudományok és a vizualitás aktuális problémáira és ezek mentén a párbeszéd elősegítése.

Írásokat a fenti kategóriákban elektronikus formában az alábbi címre várunk: aperturafolyoirat@yahoo.co.uk

Kérjük, segítse a szerkesztők munkáját azzal, hogy a következő, az Apertúrában használt formai-tartalmi alapelvekhez igazodik!

I. A közlésre benyújtott írásnak más folyóiratnál még nem publikált és elbírálás alatt nem álló, eredeti írásműnek kell lennie.

II. Az írás szövegét elektronikus formában kérjük beküldeni kb. 30-50 000 n terjedelemben.
A szöveget a következő e-mail címre „.doc” formátumban kérjük: aperturafolyoirat@yahoo.co.uk.

III. A kézirat formája: 12-es betűméret, Times New Roman betűtípus, 1-es sorköz, sorkizárt. A bekezdéseket enterrel és sorkihagyással jelölje. Címet, alcímet nem kell kiemelni, pusztán sorkihagyással jelölni.
A szöveg részei:
1. Szerző: a cikkhez tartozó szerzőrovatba főbb önéletrajzi adatait, szakmai életútjának állomásait adja meg narratív formában. Hasznos lehet egy e-mail cím feltüntetése is, amelyen keresztül az érdeklődő olvasók kapcsolatba léphetnek a szerzővel.
2. Absztraktok:  a dolgozat pár mondatos magyar és angol nyelvű kivonata a magyar és angol kulcsszavak megadásával. Kérjük, adja meg a tanulmány címének angol nyelvű fordítását.
3. Képek: a folyóirat a cikkeket képekkel, filmkockákkal (és rövid filmrészletekkel) illusztrálja. A képeket mindig külön fájlban csatolja „.jpg” formátumban (a fájlok neve 01-től x-ig számozással), a főszövegben pirossal kiemelve jelölje meg számozással a helyüket. A képekhez rövid képaláírások is tartoznak, ezeket a szövegben a számok után jelölje.
4. Irodalomjegyzék, filmográfia: a szöveg végén helyezze el a főszövegben használt hivatkozások kibontását vagy a lábjegyzetekben feltüntetett irodalmat betűrendben listázva. Az irodalomjegyzék tételeinek formátumát lásd a Hivatkozások pontban. A filmográfia a használt cím szerinti alfabetikus rendben.

A szövegben a művek, alkotások, kiállítások címei, az alcímek, fejezetcímek dőlttel szedve.
Idézetek: A 4-5 sornál hosszabb idézetek balról behúzott, előtte-utána sorkihagyással jelölt blokkidézetek formájában kerüljenek megjelenítésre (idézőjel nélkül). Az idézeten belüli idézőjelek: »….« (lúdláb). A félidézőjel (’…’) kifejezések jelentésének megadásakor, illetve hármas idézés esetében használatos. Az idézeten belüli kihagyások jelölése: […]. Egész mondat idézésekor a mondatvégi írásjel a záró idézőjel elé kerül, ellenkező esetben az idézőjel után.
Fordított szövegekben az eredeti terminus megadása: [dőlttel szedve].
Mottó: jobbra zárt, dőlt, szerző megadása zárójelben, az idézet forrása lábjegyzetben.

IV. Hivatkozások és irodalomjegyzék
A főszövegben történő hivatkozások alábbi két lehetséges módja közül az egyik következetes használata szigorúan követendő:

a) szövegközi zárójeles hivatkozás + évszámkiemelő alfabetikus irodalomjegyzék a szöveg végén (ebben az esetben a lábjegyzet funkciója a kiegészítés, példázás, magyarázat stb.)
– A főszövegben történő hivatkozások formája: Szerző (megjelenés éve: oldalszám) vagy (Szerző megjelenés éve: oldalszám): (Bhabha 1999: 110) – mondat végén a mondatzáró írásjel a zárójel után
– Évszámkiemelő alfabetikus irodalomjegyzék a szöveg végén:

  • Könyv:
    Williams, Raymond (2005): Culture and Materialism: Selected Essays. [1980] London, Verso.
  • Könyvfejezet:
    Bhabha, Homi K. (1999): DisszemiNáció: A modern nemzet ideje, története és határai. Ford. Sári László. In Narrativák 3. A kultúra narratívái. Szerk. Thomka Beáta. Budapest, Kijárat, 85-118.
  • Folyóiratcikk:
    Juliff, Toby (2013): Livingstone-Heritage and the Interstitial Spectres of Trafalgar Square. International Journal of Tourism Anthropology, 3.2. 200-209. (évfolyam. szám. oldalszámok)

b) lábjegyzetes forrásjelölés + alfabetikus bibliográfia a szöveg végén
Első hivatkozásnál a forrásmű teljes bibliográfiai adatait adjuk meg, ezt követően használhatóak a rövidítések:
Szerző: i. m. oldalszám. (amennyiben egy szerzőnek több munkájára is volt korábbi hivatkozás, úgy a cím is feltüntetendő: Szerző: cím. Oldalszám.)
Uo. oldalszám. (két egymást követő jegyzetben ugyanazon munka hivatkozása)
Vö. (vesd össze valamely forrásművel)
Uő: (két egymást követő jegyzetben ugyanazon szerző munkája)
Lásd (a témához szervesen kapcsolódó művet, műveket)

  • Könyv:
    Frye, Northrop: A kritika anatómiája. Ford. Szili József. Budapest, Helikon Kiadó, 1998.
  • Könyvfejezet:
    Smith, Adam: Az erkölcsi érzelmek elmélete. Ford. Fehér Ferenc. In Brit moralisták a XVIII. században. Szerk. Márkus György. Budapest, Gondolat Kiadó, 1977. 423-553.
  • Folyóiratcikk: Szerző: Cikk címe. Folyóirat címe, megjelenés dátuma, évfolyam. szám. oldalszámok
    Nietzsche, Friedrich: A nem-morálisan fölfogott igazságról és hazugságról. Ford. Tatár Sándor. Athenaeum, 1992/3. 3-15.
    Kovács Éva: Fekete testek, fehér testek. A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig. Beszélő, 2009. január, 14.1. 74-92. URL: http://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek
    Kerekes György: Értelmet keresve (Vitazáró). HVG, 1983. május 21., 71-72.
    Lyford, Amy: Modernism, Essentialism, and „Racial Art” in America. Art Journal, 2013. ősz. 72.3. 85-88.
  • Internetes hivatkozás: Szerző: a szöveg címe. Az oldal megnevezése, URL: link; a letöltés pontos dátuma (amennyiben nem rendszeresen archivált tartalomról van szó):
    Gottfried Juli: A sokadik első lépés. Tranzit.blog, 2014.02.04. URL: http://tranzit.blog.hu/2014/02/04/a_sokadik_elso_lepes.
  • Film: A film magyar címe (ha van), (Eredeti cím. Rendező neve, megjelenés éve):
    Titkom virága (La flor de mi secreto. Pedro Almodóvar, 1995)
  • Festmény: Festő: Kép címe,készítésének éve. Technikája, mérete. A múzeum neve, ahol a mű található.
    Pablo Picasso: Guernica, 1937. Olaj, vászon, 349 x 776 cm. Museo Reina Sofia, Madrid.
  • Fotó:Fotós: kép címe, készítésének éve. Technikája, mérete. Lelőhelye.
    Lee Friedlander: Mounts Rushmore, South Dakota, 1969. Brómezüst zselatin másolat,18,3 x 27,4 cm. Rockefeller Plaza, New York.
  • Kiállítás:Kiállítás címe. Kurátor: xy. Helyszín, évszám.
    Call the Witness. Kurátor: Maria Hlavajova, Velencei Biennálé Roma Pavilon, 2011.

Csak a fenti formátumban készült írásokat áll módunkban befogadni.
Minden szerzőnk együttműködését ezúton köszönjük meg.

Szeged, 2014. július 14.

A szerkesztőség