Vetements, mémek és konnektivitás: Divatmédia az Instagram korában

Synne Skjulstad: Vetements, mémek és konnektivitás: Divatmédia az Instagram korában

E tanulmány a Vetements körüli, sokat vitatott tervezői közösséget az internetes kultúrához és a digitális konnektív mediációs gyakorlatokban való kortárs részvételhez kapcsolja. A Vetements tervezői tevékenysége stratégiailag hangsúlyos központi elemévé tette a kortárs internetes kultúra lényegi összetevőit.
Az „instagramolható divat” fogalma és jelenségei

Keszeg Anna: Az „instagramolható divat” fogalma és jelenségei

Jelen tanulmány kiindulópontját az a feltételezés adja, hogy a kommunikáció- és médiatudomány egyik elsődleges feladata a médiagyakorlataink mögötti hétköznapi fogalmak és használati logikák feltérképezése. Ezen általános megállapítást ezúttal az Instagram és a divatjelenségek közötti kölcsönhatás területén, különösen az „instagramolható divat” kifejezés megértésében érvényesítem.
Szuperhősdivat Hogyan és miért kapnak a jelmezek (is) eredettörténetet?

Hódosy Annamária: Szuperhősdivat
Hogyan és miért kapnak a jelmezek (is) eredettörténetet?

A szuperhősök ruházata nem pusztán a hideg ellen véd: az átlagemberektől és a többi hőstől is világosan megkülönböztető, ikonikus jelölője az adott hősnek. Az idő azonban a technológiához hasonlóan a szuperhősruházat „fejlesztését” is szükségessé teszi.
Dicsőség a kószálónak. Megjegyzések a flâneur társadalomtörténetéhez

Hermann Veronika: Dicsőség a kószálónak. Megjegyzések a flâneur társadalomtörténetéhez

A Charles Baudelaire által létrehozott városi kószáló figurája, vagyis a flâneur Walter Benjamin Párizs, a XIX. század fővárosa című esszéje után az urbánus szubkultúrák ikonikus figurája lett. Azóta a flâneur retorikai alakzata nemzeti, etnikai és társadalmi nemi határokon átívelő karriert futott be.
A színre vitt divat: kortárs ruhaperformanszok

Egri Petra: A színre vitt divat: kortárs ruhaperformanszok

A divat mediális szétterjedése során számos közeggel és intézménnyel kerül interakcióba, transzmedialitásában formálódik. Ez szükségszerűen azzal jár, hogy a különböző médiaközegekben maga a divatbemutató is átalakul. A divatbemutatók transzformációja felől nem érdektelen a performansz közegének alakító ereje sem.
A rendszer és az egyéni cselekvések: rövid vázlat a fenntartható divatról

Nistor Laura: A rendszer és az egyéni cselekvések: rövid vázlat a fenntartható divatról

Az általában vett társadalmi cselekvésekben jelentkező trendek és divatok meghatározzák az öltözködéssel kapcsolatos divatokat is. Ezt a jelenséget jól szemlélteti a fenntartható divat esete is, amely az ökológiai eszme térhódításának, a környezetvédelmi megatrendnek a következménye.
Hype-ok a divatban

Maróy Krisztina: Hype-ok a divatban

Az esszé a divat elmúlt évtizedekben egyre dominánsabbá váló jelenségét, a dropokat és a divatfelhajtást mutatja be. A streetstyle felől indult trend mára már a legnagyobb divatcégek működését, kommunikációját is befolyásolja. A túltermelés negatív következményeként a niche márkák kezdték el diktálni a divatot.
Comme des Femmes – Olga Neuwirth Orlando-operája és Rei Kawakubo jelmezei

Orbán Jolán: Comme des Femmes – Olga Neuwirth Orlando-operája és Rei Kawakubo jelmezei

Olga Neuwirth Orlando című operájának ősbemutatója történelmet írt 2019. december 8-án Bécsben, mivel ez volt az első nő által szerzett opera a Bécsi Állami Operaház 150 éves történetében.
Az ethical consumption gap jelenségének vizsgálata a környezettudatos magyar fiatalok körében

Bukovácz Lilla: Az ethical consumption gap jelenségének vizsgálata a környezettudatos magyar fiatalok körében

A tanulmány az eco-anxiety és az ethical consumption gap fogalmának bemutatását követően részletesen ismerteti a szerző saját, a témában született, kérdőíves felmérésen alapuló hazai kutatásának eredményeit.
Ajánló

A divatmédiumok és az iparági folyamatok

A lapszám divatjelenségekkel kapcsolatos tudományos és elemző írásokat tartalmaz, s azzal a szándékkal jött létre, hogy letapogassa a fashion studies kortárs mintázatait. A divattal való tudományos foglalkozás a társadalom- és humán tudományok egyes aldiszciplínáihoz idomulva intézményesült a 20. század folyamán, így létrejött a divatszociológia, a divatpszichológia, a divatfenomenológia stb., hogy aztán a studies kifejezés ezt a sokféle megközelítést a téma egységességénél fogva ismét egy ernyőfogalom alá rendezze. Ez a tudománytörténeti ív párhuzamosan bontakozik ki a jelenség társadalmi reprezentációinak történetével. A divatnak sikerül ugyan magaskultúraként elismertetni önmagát, ugyanakkor mire mindez megtörténik, a hierarchiáknak nincs sok értelme. A kulturális iparágak gyűjtőnév alatt a szimbolikus jelentéseket termelő produkciós szférák nem a magas és alacsony skála szerint rendeződnek el, hanem inkább aszerint, hogy a kreatív munka és a piaci termelés között milyen viszonyt képesek felépíteni. A divat a piaci folyamatoknak leginkább kiszolgáltatott iparág marad a kulturális iparágak között. Ilyen értelemben pedig a jelenséggel foglalkozó tudománynak utána kell járnia az éppen aktuális iparági folyamatoknak, s ezzel sokszor kapcsolódik össze az elaprózódás vagy éppen a gyors elévülés veszélye. Ma azonban az iparágak és a tudományos beszédmódok között egyre több az átjárás, így a divatkutatás sokfelé fordulhat inspirációért.

Ezt az állítást e lapszám írásai is alátámasztják. A szövegek között vannak olyan írások, melyek a közösségi média iparági hatásait, a hálózati divat paradigmájának meghonosodását vagy a hétköznapi divatfogyasztás Instagramon való mediatizálódását követik. A lapszám ezzel indít: Synne Skjulstadnak a terület vezető lapjában, a Fashion Theoryban megjelent és itt fordításban közölt írása a Vetements márka tervezői és kommunikációs stratégiáinak elemzése által mutatja meg, hogy a digitális tervezői forradalom milyen típusú logikát feltételez. E lapszám szerkesztőjének tanulmánya egy hétköznapi kifejezés, az „instagramolható divat” tudományos fogalommá válásának lehetőségeit tárgyalja. A divat intermedialitásán való gondolkodásnak több évtizedes hagyománya van, s a nyolcvanas évek a divattervezésben is sok olyan életművet hoztak, melyekben a médiumköziség tervezői esztétikaként működött. A divat mediális történéseit dokumentálja a szuperhősök ruházatának szentelt izgalmas elemzésben Hódosy Annamária tanulmánya, Egri Petra pedig a divatperformansz medialitásának jár utána a színháztudományok megfontolásait is bevonva esetpéldái kontextualizálásába. A divatdiskurzusoknak van egy nagyon jelentős történeti rétege, melyet ez az összeállítás éppen csak hogy fel tud villantani: a divat a tömegtársadalom és a látványkapitalizmus térhasználati, énképzési folyamatainak egyik kulcsfontosságú szereplője. A flâneur/kószáló jelenségének társadalomtörténeti dimenzióit felmutatva ezt a megközelítést jeleníti meg Hermann Veronika tanulmánya.

A lapszám szerkezetén belül elkülönítettük az elemző jellegű írásokat, melyek egy-egy részjelenséget dokumentálnak az iparág vagy a tervezői gyakorlatok friss jelenségeire irányítva a fókuszt. Nistor Laura a fenntartható divat fogalmának iparági jelentéseit foglalja össze, illetve reflektál a kritikai megközelítések és az iparági átláthatóság problémájára. Nistor problémafelvetését egészíti ki Bukovácz Lilla Diákmunka rovatban megjelent dolgozata, mely az ethical consumption gap/etikus fogyasztói rés jelenségét dokumentálja empirikus vizsgálattal. Maróy Krisztina a drop jelenségének működését mutatja be, s ezzel a sokszor irreális felgyorsulással vádolt iparág vonatkozásában tisztázza a gyorsulás szükségszerű együtthatóit. Orbán Jolán Olga Neuwirth Orlando operájának Rei Kawakubo tervezte jelmezeit vizsgálja divatszöveg-elemzésében, mely a nemek kérdését és az androgünség multimediális esztétikáját állítja fókuszba.

A fashion studies területén nagyon sok az angol kifejezés: ezeket mindenütt magyaráztuk, s ahol lehetett, magyarítani próbáltuk. A lapszám kísérletet tesz tehát arra, hogy magyar nyelvterületen meghonosítsa a divattudományok ernyőfogalmát és diszkurzív rétegeit.

 

A számot szerkesztette Keszeg Anna és Füzi Izabella.

Tartalomjegyzék
Vetements, mémek és konnektivitás: Divatmédia az Instagram korában

Synne Skjulstad: Vetements, mémek és konnektivitás: Divatmédia az Instagram korában

E tanulmány a Vetements körüli, sokat vitatott tervezői közösséget az internetes kultúrához és a digitális konnektív mediációs gyakorlatokban való kortárs részvételhez kapcsolja. A Vetements tervezői tevékenysége stratégiailag hangsúlyos központi elemévé tette a kortárs internetes kultúra lényegi összetevőit.
Az „instagramolható divat” fogalma és jelenségei

Keszeg Anna: Az „instagramolható divat” fogalma és jelenségei

Jelen tanulmány kiindulópontját az a feltételezés adja, hogy a kommunikáció- és médiatudomány egyik elsődleges feladata a médiagyakorlataink mögötti hétköznapi fogalmak és használati logikák feltérképezése. Ezen általános megállapítást ezúttal az Instagram és a divatjelenségek közötti kölcsönhatás területén, különösen az „instagramolható divat” kifejezés megértésében érvényesítem.
Szuperhősdivat Hogyan és miért kapnak a jelmezek (is) eredettörténetet?

Hódosy Annamária: Szuperhősdivat
Hogyan és miért kapnak a jelmezek (is) eredettörténetet?

A szuperhősök ruházata nem pusztán a hideg ellen véd: az átlagemberektől és a többi hőstől is világosan megkülönböztető, ikonikus jelölője az adott hősnek. Az idő azonban a technológiához hasonlóan a szuperhősruházat „fejlesztését” is szükségessé teszi.
Dicsőség a kószálónak. Megjegyzések a flâneur társadalomtörténetéhez

Hermann Veronika: Dicsőség a kószálónak. Megjegyzések a flâneur társadalomtörténetéhez

A Charles Baudelaire által létrehozott városi kószáló figurája, vagyis a flâneur Walter Benjamin Párizs, a XIX. század fővárosa című esszéje után az urbánus szubkultúrák ikonikus figurája lett. Azóta a flâneur retorikai alakzata nemzeti, etnikai és társadalmi nemi határokon átívelő karriert futott be.
A színre vitt divat: kortárs ruhaperformanszok

Egri Petra: A színre vitt divat: kortárs ruhaperformanszok

A divat mediális szétterjedése során számos közeggel és intézménnyel kerül interakcióba, transzmedialitásában formálódik. Ez szükségszerűen azzal jár, hogy a különböző médiaközegekben maga a divatbemutató is átalakul. A divatbemutatók transzformációja felől nem érdektelen a performansz közegének alakító ereje sem.
A rendszer és az egyéni cselekvések: rövid vázlat a fenntartható divatról

Nistor Laura: A rendszer és az egyéni cselekvések: rövid vázlat a fenntartható divatról

Az általában vett társadalmi cselekvésekben jelentkező trendek és divatok meghatározzák az öltözködéssel kapcsolatos divatokat is. Ezt a jelenséget jól szemlélteti a fenntartható divat esete is, amely az ökológiai eszme térhódításának, a környezetvédelmi megatrendnek a következménye.
Hype-ok a divatban

Maróy Krisztina: Hype-ok a divatban

Az esszé a divat elmúlt évtizedekben egyre dominánsabbá váló jelenségét, a dropokat és a divatfelhajtást mutatja be. A streetstyle felől indult trend mára már a legnagyobb divatcégek működését, kommunikációját is befolyásolja. A túltermelés negatív következményeként a niche márkák kezdték el diktálni a divatot.
Comme des Femmes – Olga Neuwirth Orlando-operája és Rei Kawakubo jelmezei

Orbán Jolán: Comme des Femmes – Olga Neuwirth Orlando-operája és Rei Kawakubo jelmezei

Olga Neuwirth Orlando című operájának ősbemutatója történelmet írt 2019. december 8-án Bécsben, mivel ez volt az első nő által szerzett opera a Bécsi Állami Operaház 150 éves történetében.
Az ethical consumption gap jelenségének vizsgálata a környezettudatos magyar fiatalok körében

Bukovácz Lilla: Az ethical consumption gap jelenségének vizsgálata a környezettudatos magyar fiatalok körében

A tanulmány az eco-anxiety és az ethical consumption gap fogalmának bemutatását követően részletesen ismerteti a szerző saját, a témában született, kérdőíves felmérésen alapuló hazai kutatásának eredményeit.