Az ezüstkor kincse A hetvenes évek kanonikus filmtörténeti képe

Gelencsér Gábor: Az ezüstkor kincse
A hetvenes évek kanonikus filmtörténeti képe

Ha távolról tekintünk a hetvenes évek filmtörténeti kánonjára, akkor sajátos ellentmondással találkozunk: a hatvanas évek „aranykora” után a hanyatlás évtizedének „ezüstkora” következik, amely ugyanakkor tele van kincsekkel, értékes, s értéküket máig őrző művekkel.
Átjárók. A transzcendens képi és hangi alakzatai Fliegauf Bence filmjeiben

Kormos Balázs: Átjárók. A transzcendens képi és hangi alakzatai Fliegauf Bence filmjeiben

Fliegauf Bence filmjeit gyakran dicsérik univerzális látásmódja és a metafizikus tartalmakra, transzcendenciára való nyitottsága miatt. Jelen dolgozatban a rendező filmjeinek formaköz-pontú elemzésére kerül sor, mely az alkotások vizuális és auditív stílusmegoldásait a transz-cendencia kifejeződéseként vizsgálja.
Filmszerű elbeszélés

Marco Bellardi: Filmszerű elbeszélés

A filmszerű narrátor [para-cinematic narrator] fogalmát bevezető cikk a narratív diskurzus szintjén vizsgálja, miként imitálja a filmszerű regény és novella a filmes formát. A szerző az irodalmi igeidők használatát a filmi szemiózis által kifejezett időbeliséggel veti össze.
„Filmet írni”: Karinthy és Molnár Ferenc kinemaszkeccsei

Füzi Izabella: „Filmet írni”: Karinthy és Molnár Ferenc kinemaszkeccsei

A tanulmány első része egy olyan filmtörténeti kontextust vázol, melyben a 1910-es évek eleji kinemaszkeccsek, ezen belül Molnár és Karinthy korai szkeccsei, mint a legkorábbi fennmaradt magyar forgatókönyvek elemezhetővé válnak. A második része azt vizsgálja, hogy a szkeccs mint írás hogyan valósítja meg film és ...
Új irodalmi műfaj: a filmszcenárium

Balázs Béla: Új irodalmi műfaj: a filmszcenárium

Új irodalmi műfaj keletkezése nem gyakori jelenség. A múzsák társasága igen zártkörű. (...) Ha tehát a filmszcenárium tényleg mint új irodalmi műfaj jelentkezik, akkor ez olyan ritka és jelentős esemény, hogy vele behatóbban foglalkoznunk érdemes.
Írás fénnyel: Balázs Béla a forgatókönyv megjelenéséről

Polónyi Eszter: Írás fénnyel: Balázs Béla a forgatókönyv megjelenéséről

Míg a forgatókönyvet általában a film verbális vetületeként értelmezik, Balázs a fotografikus képben látja a hatását; a filmben a forgatókönyv nyelvének szimptomatikus megjelenését fedezi fel. A filmi szerkesztés konvencióinak fejleményeit a szcenarista írásmódjában látja visszaköszönni, és a forgatókönyvíró szerzőségét egyszerre írja le tapinthatónak és láthatatlannak. ...
Mészöly Miklós filmterve Tóth Jánosnak

Mészöly Miklós filmterve Tóth Jánosnak

Városkép (esetleg éppen Budapest?) – de csak háztető-panorámán keresztül: a legkülönfélébb tetők, romlók és újak, ódon stíl-házaké és moderneké, gyáraké, pályaudvaroké stb. – de mindez úgy, hogy ez a tető-labirintus a maga különös és mindennapi életünkben elég kevéssé figyelemre méltatott tartozékaival együtt kerüljön lencse elé, ...
Mészöly Miklós filmterve Tóth Jánosnak

Gelencsér Gábor: Mészöly Miklós filmterve Tóth Jánosnak

2020 őszén jelenik meg az MMA Kiadó gondozásában az Örök varázs (Tóth János kinematográfus) című kötet. A kiadvány két részből áll: első felében az alkotó valamennyi operatőri munkájára és rendezésére kiterjedő elemző tanulmányom olvasható, a második felében Tóth János hagyatékából válogatunk.
A Hideg napok genezise − Ötlettől a filmig

Szöllősi Barnabás: A Hideg napok genezise − Ötlettől a filmig

A Magvető Könyvkiadó Ötlettől a filmig című könyvsorozatának első darabja 1967-ben jelent meg Cseres Tibor és Kovács András Hideg napokjáról. A kötet szerkesztésén folyamatosan tetten érhető a Kádár-korszak kultúrpolitikájára jellemző népnevelő, népművelő szándék.
„Soha az életben nem küldtek ki sehonnan”. Interjú Schulze Évával

Nagy V. Gergő − Szöllősi Barnabás: „Soha az életben nem küldtek ki sehonnan”. Interjú Schulze Évával

Schulze Éva dramaturg, forgatókönyvíró, producer az 1970-es években televíziós vágóként kezdte filmes pályafutását. Tízévnyi vágás után lett dramaturg: közel száz film létrejöttében közreműködött.
Ajánló

A forgatókönyv kérdése: írás és film viszonya

 

A forgatókönyvről szóló diskurzusokat alapvetően a gyakorlati, alkotói megközelítés jellemzi. Ezzel párhuzamosan létezik egy tudományos diskurzus is, mely meglehetősen marginalizáltan, de az 1960-as évek óta igyekszik tematizálni a forgatókönyv kérdését. A tudományos megközelítésre a forgatókönyv irodalomként, intermediális textusként vagy olyan artefaktumként való keretezése jellemző, amely genealógiai, filológiai, történeti, strukturális és elemzői kutatásokat tesz lehetővé.

Az Apertúra tematikus forgatókönyvszáma a Prizma által megkezdett diskurzust folytatja egy partikulárisabb szempontrendszer mentén, a magyar nyelvű forgatókönyvírás kérdéseire koncentrálva. A hét szöveg közül csupán egy idegen nyelvből fordított szaktanulmány. Marco Bellardi Filmszerű elbeszélés című szövege a kinematografikus narratívák irodalmi nyelvre gyakorolt hatását és integrálódását vizsgálja, s a jelenség analíziséhez a narratológia eddigi eredményeihez képest új fogalomkészletet kínál.

Balázs Béla filmszcenáriumról szóló esszéje újraközlés: a gondolatkísérlet nemcsak magyar, de nemzetközi kontextusban is az egyik legkorábbi, amely a forgatókönyv irodalmi autonómiájának kérdését veti föl. Polónyi Eszter szövege Balázs Béla filmírói tevékenységéről a kutatási terület legfrissebb eredményeinek szempontjából pozicionálja az itt újraközölt esszét. Füzi Izabella tanulmánya a magyar kinemaszkeccsekről Balázs Béla írását tágabb kontextusba helyezve a forgatókönyvkutatás egyik izgalmas lehetőségét performálja: az elveszett némafilmek talán életre kelhetnek forgatókönyveik és más hátra maradt forrásszövegek analízise által.

Mészöly Miklós Tóth János operatőrnek írott filmvázlata az Apertúránál jelenik meg először. A szövegre Gelencsér Gábor bukkant a Tóth Jánosról szóló, hamarosan megjelenő kötethez végzett kutatása során. A vázlatot Gelencsér kísérő jegyzetével együtt közöljük. A meg nem valósult forgatókönyvek vizsgálata szintén fontos aspektusa a kutatási területnek.

Szöllősi Barnabás tanulmánya a hazai forgatókönyv-publikálási gyakorlat egy korai példájáról szól. A Magvető Könyvkiadó Ötlettől a filmig című sorozatának első darabjaként, Kovács András Hideg napokjának (1966) analízise kultúrtörténeti és -politikai szempontból is szemügyre veszi a forgatókönyvek pozícióját a magyar könyvkiadás kontextusában.

A gyakorlati, alkotói nézőpontokat Schulze Éva dramaturggal készített interjú képviseli. Schulze két egykori tanítványával (Nagy V. Gergő, Szöllősi Barnabás) folytatott beszélgetése betekintést nyújt a filmdramaturgia hazai intézmény- és oktatástörténetén túl a különböző filmírói gyakorlatokba is.

A számot szerkesztette Szöllősi Barnabás és Füzi Izabella.

 

Tartalomjegyzék
Az ezüstkor kincse A hetvenes évek kanonikus filmtörténeti képe

Gelencsér Gábor: Az ezüstkor kincse
A hetvenes évek kanonikus filmtörténeti képe

Ha távolról tekintünk a hetvenes évek filmtörténeti kánonjára, akkor sajátos ellentmondással találkozunk: a hatvanas évek „aranykora” után a hanyatlás évtizedének „ezüstkora” következik, amely ugyanakkor tele van kincsekkel, értékes, s értéküket máig őrző művekkel.
Átjárók. A transzcendens képi és hangi alakzatai Fliegauf Bence filmjeiben

Kormos Balázs: Átjárók. A transzcendens képi és hangi alakzatai Fliegauf Bence filmjeiben

Fliegauf Bence filmjeit gyakran dicsérik univerzális látásmódja és a metafizikus tartalmakra, transzcendenciára való nyitottsága miatt. Jelen dolgozatban a rendező filmjeinek formaköz-pontú elemzésére kerül sor, mely az alkotások vizuális és auditív stílusmegoldásait a transz-cendencia kifejeződéseként vizsgálja.
Filmszerű elbeszélés

Marco Bellardi: Filmszerű elbeszélés

A filmszerű narrátor [para-cinematic narrator] fogalmát bevezető cikk a narratív diskurzus szintjén vizsgálja, miként imitálja a filmszerű regény és novella a filmes formát. A szerző az irodalmi igeidők használatát a filmi szemiózis által kifejezett időbeliséggel veti össze.
„Filmet írni”: Karinthy és Molnár Ferenc kinemaszkeccsei

Füzi Izabella: „Filmet írni”: Karinthy és Molnár Ferenc kinemaszkeccsei

A tanulmány első része egy olyan filmtörténeti kontextust vázol, melyben a 1910-es évek eleji kinemaszkeccsek, ezen belül Molnár és Karinthy korai szkeccsei, mint a legkorábbi fennmaradt magyar forgatókönyvek elemezhetővé válnak. A második része azt vizsgálja, hogy a szkeccs mint írás hogyan valósítja meg film és színház munkamegosztását.
Új irodalmi műfaj: a filmszcenárium

Balázs Béla: Új irodalmi műfaj: a filmszcenárium

Új irodalmi műfaj keletkezése nem gyakori jelenség. A múzsák társasága igen zártkörű. (...) Ha tehát a filmszcenárium tényleg mint új irodalmi műfaj jelentkezik, akkor ez olyan ritka és jelentős esemény, hogy vele behatóbban foglalkoznunk érdemes.
Írás fénnyel: Balázs Béla a forgatókönyv megjelenéséről

Polónyi Eszter: Írás fénnyel: Balázs Béla a forgatókönyv megjelenéséről

Míg a forgatókönyvet általában a film verbális vetületeként értelmezik, Balázs a fotografikus képben látja a hatását; a filmben a forgatókönyv nyelvének szimptomatikus megjelenését fedezi fel. A filmi szerkesztés konvencióinak fejleményeit a szcenarista írásmódjában látja visszaköszönni, és a forgatókönyvíró szerzőségét egyszerre írja le tapinthatónak és láthatatlannak.
Mészöly Miklós filmterve Tóth Jánosnak

Mészöly Miklós filmterve Tóth Jánosnak

Városkép (esetleg éppen Budapest?) – de csak háztető-panorámán keresztül: a legkülönfélébb tetők, romlók és újak, ódon stíl-házaké és moderneké, gyáraké, pályaudvaroké stb. – de mindez úgy, hogy ez a tető-labirintus a maga különös és mindennapi életünkben elég kevéssé figyelemre méltatott tartozékaival együtt kerüljön lencse elé, dinamikus hangulati egységbe fűzve.
Mészöly Miklós filmterve Tóth Jánosnak

Gelencsér Gábor: Mészöly Miklós filmterve Tóth Jánosnak

2020 őszén jelenik meg az MMA Kiadó gondozásában az Örök varázs (Tóth János kinematográfus) című kötet. A kiadvány két részből áll: első felében az alkotó valamennyi operatőri munkájára és rendezésére kiterjedő elemző tanulmányom olvasható, a második felében Tóth János hagyatékából válogatunk.
A Hideg napok genezise − Ötlettől a filmig

Szöllősi Barnabás: A Hideg napok genezise − Ötlettől a filmig

A Magvető Könyvkiadó Ötlettől a filmig című könyvsorozatának első darabja 1967-ben jelent meg Cseres Tibor és Kovács András Hideg napokjáról. A kötet szerkesztésén folyamatosan tetten érhető a Kádár-korszak kultúrpolitikájára jellemző népnevelő, népművelő szándék.
„Soha az életben nem küldtek ki sehonnan”. Interjú Schulze Évával

Nagy V. Gergő − Szöllősi Barnabás: „Soha az életben nem küldtek ki sehonnan”. Interjú Schulze Évával

Schulze Éva dramaturg, forgatókönyvíró, producer az 1970-es években televíziós vágóként kezdte filmes pályafutását. Tízévnyi vágás után lett dramaturg: közel száz film létrejöttében közreműködött.